A tanácskozáson az egyházi vezetők bemutatták a cigányság érdekében végzett munkájukat. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a cigányok társadalmi felzárkózásának segítése egyrészt missziós feladat, másrészt hosszú távú társadalmi befektetés.

A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy a felzárkózás csak egy széles középosztályon alapuló, szolidáris társadalmi közösség kialakulásával együtt lehet sikeres. A mélyszegénység ma nem csak romákat érint, hanem nem roma magyar családokat is, ezért kizárólag etnikai alapon nem közelíthetünk a megoldásokhoz.

A felzárkózásban közös felelőssége van a kormányzatnak, az önkormányzatoknak, a kulturális és gazdasági élet szereplőinek, s velük együtt döntő az egyházak szerepvállalása. Az egyházi közösségek az erkölcsi és lelki értékek közvetítésével ösztönözhetik a cigány közösség tagjait arra, hogy minél többen higgyenek a fölzárkózás lehetőségében és maguk is akarják azt - olvasható tárca a közleményében.

Szó esett az elsősorban cigány fiatalok részére létesítendő, egyházi fenntartású felsőoktatási szakkollégiumokról, tehetséggondozásról, valamint a nevelőszülői hálózatban vállalt egyházi szerepről is, továbbá arról, hogy az egyházaknak fontos szerepük van a felzárkózási programok helyi szinten való megvalósításában.

A felek megállapodtak, hogy a konkrét együttműködés elmélyítésére más egyházi közösségeket is bevonva munkacsoportot hoznak létre, mely az egyenrangú partnerség jegyében fogalmaz meg javaslatokat a kormány számára.

A közlemény úgy fogalmaz: a demográfiai mutatók ismeretében nyilvánvaló, hogy a probléma nem csupán kisebbségi és emberi jogi, hanem gazdasági, politikai és végső soron nemzetstratégiai kérdés.