"Amikor valaki hozzám fordul, hogy panaszt tegyen valaki másról, meghallgatom. Majd a következőt mondom: "Beszélned kell az illetővel, akiről épp most panaszkodtál. Adok hét napot. Hét nap múlva én magam is felkeresem ezzel, hogy meggyőződjek arról, hogy beszéltél vele."
Bill Johnson
Eltolódás az értelmiség felé?
A hitüket gyakorló keresztények gondolkodását, gyülekezeti kötődését, közösségi kapcsolódását és médiafogyasztási szokásait is vizsgálta a közelmúltban egy országos online kutatás. Több mint 2500-an töltötték ki a kérdőíveket.
„A megújulás reménye a keresztény társadalmi jelenlétben” elnevezésű országos online kutatás első tapasztalatairól a budapesti Háló Közösségi és Kulturális Központban tartott tájékoztatót a Keresztény Demokrata Fórum ökumenikus egyesület. A 2513 kérdőív eredményeit a kutatás vezetője, Rosta Gergely vallásszociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Szociológiai Intézetének docense, valamint Kocsev Bence, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Lipcsei Egyetem doktorandusza ismertette. Az online kutatás 2017. március 7-e és 20-a között zajlott, kitöltése önkéntes és anonim volt. Érdekesség, hogy a 2674 válaszadó között 134 katolikus pap illetve szerzetes is található. A kutatók azokat a kérdőíveket elemezték, amelynek kitöltői úgy nyilatkoztak, hogy legalább havonta egy alkalommal járnak templomba.
Aktív középkorúak és városiak
A válaszadók többsége budapesti (46%), illetve főváros környéki, vagy megyeszékhelyen élő diplomás, akik egyházi és civil aktivitásukban is jóval meghaladják a magyar átlagot. Bár a keresztény felekezetek templomi alkalmait jóval több nő látogatja, mint férfi, a teszt kitöltésében ez az aránytalanság nem mutatkozott meg, hanem a teljes népesség nemek szerinti 54-46 (nő-férfi) százalékos megoszlását tükrözte.
A tesztek kitöltésében a 41 és 50 közöttiek voltak a legaktívabbak (24%). A kutatókat az is meglepte, hogy az online kérdőíveket kitöltők 8 százaléka már betöltötte a 70. életévét. A kutatás egyik fontos tapasztalata volt, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűeket, valamint a vidékieket nem sikerült megszólítaniuk. A református válaszadók 1 százaléka 8 általánost végezett, 2 százaléka szakmunkásképzőt, 13 százaléka érettségizett, 6 százaléka felsőfokú képesítéssel, 21 százaléka főiskolai vagy BA diplomával, 48 százaléka egyetemi diplomával, 10 százaléka pedig doktori fokozattal rendelkezik.
Felekezeti megoszlás
A felekezeti megoszlást tekintve a válaszadók 80 százaléka római katolikus, 12 százaléka református, 3 százaléka evangélikus, 2 százaléka görög katolikus, és 3 százaléka az egyéb kategóriába sorolta magát. A válaszadók négyötöde nyilatkozott úgy, hogy valamilyen lelkiségi mozgalom vagy keresztény közösség tagja.
Családban vagy egyedül
A családi állapotra vonatkozó kérdésekre a válaszadók 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy házas, 20 százalékuk hajadon vagy nőtlen, 8 százalékuk elvált, 6 százalékuk özvegy, 3 százalékuk cölibátusban, 1 százalékuk pedig bejegyzett élettársi kapcsolatban él.
Templomba járás
A tesztet kitöltő reformátusok 49 százaléka nyilatkozza, hogy hetente jár templomba, 30 százalékuk hetente többször, 11 százalékuk havonta többször, 8 százalékuk havonta, 1 százalékuk naponta. Az evangélikusoknál a hetente templomba járók aránya 47 százalék, míg havonta többször 8 százalékuk megy templomba. A katolikusoknál a legmagasabb a hetente templomba járók aránya (62%), míg hetente többször 24 százalékuk látogat el a templomba.
Személyesen és internetes portálokról tájékozódnak
Az egyházi hírfogyasztási szokásokkal összefüggésben a kutatók megállapították, hogy az egyházi híreket a válaszadók döntő többsége (86%) a gyülekezeti közösségi hirdetésekből, szóbeli tájékoztatásból, illetve templomi plakátokból, valamint ismerősöktől (70%) szerzi. Szintén nagyon sokan (70%) keresztény internetes portálokról (is) tájékozódnak, akár egyházi, akár világi kérdésekről van szó.
A közösségi csatornákat (Facebook, Instagram, Twitter, YouTube stb.) a válaszadók 34 százaléka használja hírforrásként. Szintén népszerűek a keresztény levelezőlisták, 55 százalék szerzi be e-mailen a híreket. Az egyházi újságok és hetilapok 40 százalékot értek el, ennél valamivel kevesebbet, 38 százalékot az egyházi rádióműsorok. Az MR1 Kossuth Rádió vallási műsoraiból a megkérdezettek 7 százaléka tájékozódik, míg a köztelevízió vallási műsoraiból 6 százalék. Viszonylag magas értéket, 17 százalékot kaptak a nem vallásos, internetes tartalmak is. A mobilapplikációk pedig 6 százalékon állnak.
Kapcsolódás közösségekhez, lelkiségi hagyományokhoz
A Magyar Református Presbiteri Szövetségről a megkérdezettek 21 százaléka tud, 3 százalékuk olvasta a honlapját, és 2 százalékuk vett részt a szövetség valamelyik rendezvényén is. A Bethánia Szövetség ismertsége 19 százalékos a megkérdezettek között, holnapját, illetve kiadványát 2 százalék olvasta, rendezvényén 1 százalék vett részt. A Bibliaszövetségről a válaszadók 20 százaléka hallott, 5 százalékuk olvasta a Bibliaszövetség honlapját vagy ismeri valamelyik kiadványát. A Szentírás Szövetség, a Vasárnapi Iskola Szövetség, valamint az Ökogyülekezet ismertsége 18 százalék. A legtöbben a Regnumot (40%), a Hálót (34%), a cserkészetet (35%), a Mária utat ((32%), és a 72 Tanítvány Mozgalmat (21%) ismerik.
Aktivitások, önkéntesség
A megkérdezettek 38 százaléka végez rendszeresen önkéntes szolgálatot egyházában, vallási közösségében, 21 százalékuk valamilyen munkacsoport tagja, 15 százalékuk kisközösség vezetője. Egyházi énekkarba vagy liturgikus istentiszteleti próbákra a megkérdezettek 21 százaléka jár rendszeresen, míg felnőtthittanra, bibliaórára, katekézisre 19 százalék. Keresztény civil szervezetekbe (pl. Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) a megkérdezettek 6 százaléka jár havonta, 15 százalék ritkábban, de 53 százalék soha, illetve 23 százalék nem is válaszolt erre a kérdésre. Filmklubokba, kirándulásokra a megkérdezettek 40 százaléka jár, rendszeresen azonban ennél jóval kevesebben vesznek részt, mintegy 15 százaléknyian.
Pillanatkép
A kutatás pillanatkép a magyarországi keresztény közösségről – mondta Szécsi Árpád, a Keresztény Demokrata Fórum egyesület elnöke a Parókia portálnak. – A felmérést jobb közösségi önismeretünkért végeztük, hiszen egy létező, de nem feltétlenül látható közösséget alkotnak a magyarországi keresztények. Ahogyan a szociológusok is megfogalmazták: nem lehet reprezentatív kutatást végezni körükben, mert nem ismerjük pontosan, hogy kik járnak templomba, ezért úgynevezett indikatív eredményekről beszélhetünk. A válaszadók hetven százaléka értelmiségi, talán ez éppen a jövő egyházának irányába mutat. A számszerűleg kisebbségbe szoruló kereszténységről az utóbbi időben többször is kimutatták az értelmiségi felül reprezentációt. A kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 95 százaléka támogatja az ökumenét, vagyis jó dolognak tartják a felekezetek közötti közeledést. Úgy vélik, hogy ezzel egységet mutathatunk, és együtt szolgálhatjuk az evangélium ügyét – tette hozzá Szécsi Árpád.
A Keresztény Demokrata Fórum szervezésében, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Háló Egyesület és a 72 Tanítvány Mozgalom támogatásával végzett közvélemény-kutatás végkövetkeztetéseit és részletesebb elemzését később teszik közzé.
Fekete Zsuzsa
Képek: Füle Tamás