Gyulafehérváron, az egykori református templomban, a Szent Anna Székesegyház kápolnájában felavatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem emléktábláját.

Az ünnepségen Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tartott istentiszteletet. Igehirdetésében azt mondta: május 22. után ismét jeles alkalomra gyűltek össze a Kárpát-medencei reformátusok és a magyarok, hogy közösen emlékezzenek meg az egyik legnagyobb történelmi személyiségről, Bethlen Gáborról. Szavai szerint a mostani alkalom is bizonyítja, hogy a Kárpát-medencei reformátusok és a magyarok összetartoznak.

Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseki helynöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy „Bethlen Gábor magyar múltunk jeles személyisége, de életműve nemcsak a múltról szól, hanem a ma emberéről is, hirdetve a testvéri összetartozást felekezetek és országhatárok nélkül. Az ő életműve Erdélyben teljesedett be, ott, ahol a lakosság háromnyelvű, de a Krisztusba vetetett hit közös" - fogalmazott az érseki helynök, majd Bethlen Gábort idézte: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk". Potyó Ferenc megítélése szerint a megemlékezés egy új kezdet, mert azt bizonyítja, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak lélekben ismét egynek kell lennie.

Bethlen Gábort Huszár Pál a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke méltatta. Beszédében kiemelte: „Bethlen zavaros politikai helyzetben volt fejedelem, de remek politizálással, diplomáciai érzékkel, erős akarattal és hittel igazi tündérkertté varázsolta Erdélyt. Fontos volt számára a hit, hiszen nem kevesebbszer, mint huszonnyolc alkalommal olvasta végig a Bibliát. A régi nagy királyok méltó örökségét töltötte be erdélyi fejedelemként".

A megemlékezés végén Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke mondott imát, majd azt követően a Római Katolikus Székesegyházban leleplezték Bethlen Gábort erdélyi fejedelem emléktábláját, amely a Tiszáninneni Református Egyházkerület közreműködésével készült.

Forrás: Európa Rádió