Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója köszöntötte a megjelenteket

Édesanyaként is élénken éltek benne gyermekkori emlékei az istenkeresésről, ezeket kezdte összevetni azzal, ahogy a gyermekei keresik Istent. Szerette volna felnőttként kísérni őket ebben – ezzel vette kezdetét a könyve megírásához vezető út, idézte fel Szabóné dr. László Lilla református lelkész, valláspedagógus, habilitált egyetemi docens, a KRE HTK Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszékének oktatója. „Az a kérdés foglalkoztatott, hogy a gyerekekben ott van-e az istenhit már akkor, amikor megszületnek vagy pedig másolják azt a mi életünkből” – osztotta meg.

Családi életüknek része volt az imádság, a gyülekezeti élet, a három saját gyermekükkel folytatott mindennapi beszélgetésekben meg is jelentek ezek a kérdések. Németh Dávid professzor bátorítására egy idő után már egy kutatási protokoll szerint jegyezte le ezeket. Négy és fél éven át vállalták ezt férjével, ennyi ideig tartott a kisgyermekes időszak családjukban. A doktori kutatásban tizenöt másik család vállalta ugyanezt.

„Az érdekelt, hogyan tudjuk segíteni a gyermekeinket abban, hogy tiszta istenhitük és istenképük legyen a kereszténység és a Biblia Istenéről. Olyan világban élünk, ahol elvesztettük azokat a hagyományokat, melyek kapaszkodót adnak ehhez és ahhoz is, hogy egyáltalán gondolkodjunk az élet nagy kérdéseiről. Eközben már kicsi gyerekek is komoly filozófiai kérdéseket tesznek fel, ezért ma még nagyobb szükség van arra, hogy segítsünk nekik ezekre választ találni. De az is fontos, hogy gyakorlati szinten, a mindennapokban is kísérjük ezt a kapcsolódását a gyerekeknek Istennel – a Szentlélek által vezetve, a hitünk által, közös útkeresésben” – hívta fel a figyelmet a szerző.

Az erre vonatkozó doktori kutatás eredménye jelent meg közérthető nyelven nemrégiben a Kálvin Kiadó gondozásában a szülők és a szakmai közönség számára. Hazánkban úttörő ez a kiadvány. De mit is jelent a gyermekek lelki kísérése? „Szándékos és spontán mindennapi jelenlétet a gyerekek életében. Beletartozik az esti vagy az étkezések előtti közös imádság, a gyermek-istentisztelet, de az is, amikor egy élethelyzetben kihangosítjuk, hogy ott a gyermek, én és Isten vagyunk jelen. Így másként élhetjük meg a betegséget, az örömöt vagy épp a temetőlátogatást. A láthatatlan Isten jelenlétét így valósággá tudjuk tenni a gyermek számára” – magyarázta a lelkész édesanya.

A szerzőt Szászi Andrea, a Református Pedagógiai Intézet katechetikai igazgatóhelyettese, a kiadvány szakmai lektora kérdezte

Gyűjteményes kötetről van szó, amely négy nagy fejezetből épül fel. Az első fejezet formálja az olvasónak a gyerekek istenkapcsolatáról alkotott szemléletét. Kapaszkodókat találunk benne, hogyan kísérhetjük, bátoríthatjuk a gyerekeket az istenkeresésben, hogyan tudunk jól jelen lenni számukra. A második, szaktudományos fejezet a lélektan és a pedagógia oldaláról közelít. Ebben a gyerekek hitéről, értelmi-érzelmi-erkölcsi fejlődéséről, a család vallásosságáról tudhatunk meg többet. A harmadik fejezet a gyermekekről és a gyermeki hitről szóló teológiai gondolkodás történetébe enged bepillantást. Szabóné dr. László Lilla szerint sokáig tartotta magát az a szemlélet, hogy a gyermekeket úgy neveljük, hogy felnőttként legyen hitük, pedig a hit már kisgyermekkorban is megjelenik. Épp úgy, ahogy egy gyermek kétévesen is szereti a szüleit, a kapcsolat teljessége már akkor is megvan – magyarázta. Mára ez a szemlélet is kibontakozott a gyermekszolgálatok világában. A könyv negyedik fejezete azokat a családi beszélgetéseket tartalmazza, amelyekben megjelenik a gyermeki hit. Képet kaphatunk arról, mit gondolnak a gyerekek Istenről, a halálról, a láthatatlan lényekről, a jóról és a rosszról, a bűnről és az imádságról. Példákat láthatunk arra is, hogyan tudják a szülők katalizálni, hogy a gyerekeik élete megnyíljon Isten felé.

„Először arra érdemes fordítanunk a tekintetünket, hogy minden gyermekben ott a keresés és a nyitottság a végtelenre és Istenre. Komoly lélektani kutatások vannak erre, ahogy mondani szokás, Isten-alakú űrrel születünk, felfelé nyitott lények vagyunk. Vagyis az ateista családok gyermekei is keresik a kapcsolódást a végtelennel és a saját magukon túlival. Spiritualitásnak nevezi a pszichológia ezt az érzékenységet, ami egy lélektanilag adott, a teremtettségünkben jelen lévő bázisra, kapcsolódási pontra utal. Keresztyén értelmezésben viszont nem pusztán tudok az Istenről, hanem élem az Istennel való kapcsolatot én magam is a Szentírásból és az egyházunk életéből kapott formák, csatornák alapján, mint amilyen például az istentisztelet, a böjt, a csendesség vagy az adakozás. A gyermek ennek a már említett nyitottságnak a mentén keresi, hogy kicsoda Isten a mi életünkben, a környezetében.”

A könyvbemutatón a szerző rokonai tagjai adták elő saját szerzeményeiket, tágabb családjukban hat felnőtt összesen 11 gyermeket kísér(t) lelki útjukon

A gyerekek gyakran kérdeznek, ilyenkor érdemes feltérképezni a kérdéseik mélyén rejlő érzéseket, szorongásokat is. „Amikor például azt kérdezi egy fiúgyermek, hogy Isten fiú-e vagy lány, akkor lehet, hogy az érdekli, hogy a testvérei közül Isten kinek az oldalán van. Nem mindig tudjuk, persze, miért kérdez, de az biztosra vehető, hogy szeretne a fejében rendet tenni valami mentén. Értelmi megoldást keres, de neki nem teológiai kíváncsisága van, hanem egzisztenciális kérdése: valamiben meg akar nyugodni. Lehet, hogy ugyanez a fiúgyermek arra akar választ kapni, hogy ugyanolyan értékes-e vagy számíthat-e Istenre, ha fiú létére gyengeséget él meg. A lelki kísérés célja, hogy érzékeljük, mi zajlik a gyermekben. Ezért is jó beszélgetni, mert így kiderülhet, milyen vágy, hiány vagy útkeresés van a gyermekben.”

A gyerekek csak saját életkoruknak megfelelően tudnak kérdezni, saját szókincsükkel, tapasztalati világukkal és gondolati rendszerükkel. „Mégsem arról van szó, hogy leereszkednénk hozzájuk, hanem arról, hogy nyelvet váltunk. Nagyon értékes egy-egy beszélgetés a felnőtt számára is, mert a gyerekek olyan kérdéseket tesznek fel, amelyeket mi már nem tennénk – arra késztetve minket, hogy mi magunk is számot vessünk ezekkel és végiggondoljuk, ne pedig egyből megadjuk a választ. Nem az a feladat ugyanis, hogy mindent megválaszoljunk a gyerekeknek, és minden azonnal tiszta legyen. Ráadásul nem is ebben az időpillanatban fog kiteljesedni a hitük, az istenkapcsolatuk és az istenismeretük. Sokkal fontosabb, hogy merjünk elidőzni ezeknél a kérdéseknél, mert akkor azt tanulja meg a gyermek, hogy lehet gondolkodni, kérdezni, hiszen a spiritualitás egy út: életem végéig tanulom, kicsoda az Isten – apával, anyával, a lelkész bácsival –, és van, amire majd a mennyben kapunk választ.”

Az ilyen beszélgetésekre jó alkalom lehet az advent és a karácsony is. A kutatás során tapasztaltak szerint a gyerekek szerint az fontos Jézusnak, ami nekik, ezért szívesen rajzolnak neki vagy sütnek neki is mézeskalácsot. Ahol az angyal hozza a karácsonyfát, ott a kis Jézus könnyebben elhelyezhető a narratívában, de az ajándékot hozó Jézuska sem zavarja az óvodásokat – akiket igen, azok a felnőttek, különösen a teológusok.
Szabóné dr. László Lilla arra bátorítja azokat a szülőket, akik most alakítják ki az ünnepi szokásokat, hogy merjenek kapcsolódni az advent központi üzenetéhez: azt a Jézust várjuk, akit már ismerünk. „A gyerekeknek sokkal inkább megy várni valakit, mint nekünk, felnőtteknek, mert ők mindig a pillanatban élnek. Ami felett pedig tudatosan bábáskodhatunk, hogy az ünnepi pillanatokat kössük Istenhez: csodálkozzunk rá a családunkban, a szokásainkban Isten jelenlétére és adjunk hálát neki az ajándékaiért. Örüljünk ezekben a találkozásokban és terekben neki, és merjük megszólítani. Ha a karácsonyfa alatt, az ünnepi asztalnál Isten felé fordítjuk a szavainkat, a gyerekekkel együtt megélhetjük, hogy Ő ott van velünk.”

A kiadvány abban is segít, hogy melyik korosztállyal hogyan érdemes beszélgetni és közös imádságainkat megfogalmazni a gyerekek életkorának megfelelően. Ahogy a szerző összegezte: a gyermekek lelki kísérése egy közösség feladata, nemcsak a saját gyermekeinket, hanem egymáséit is kísérjük.

Képek: Tóth Melitta/ Kálvin Kiadó

A Megölelném Istent – Gyermekek lelki kísérése c. kiadvány kapható a Kálvin Kiadóban és a budapesti Bibliás Könyvesboltban is (1092 Budapest, Ráday utca 28).