A Gárdonyi-feldolgozásban felcsendülő 222. dicséret („Nagy hálát adjunk az Atya Istennek”) dallamaival kezdődött a Kárpát-medencei református iskolák idei tanévnyitója, melynek idén a fennállása 26. évfordulóját ünneplő Szentendrei Református Gimnázium adott otthont. Harmathy András, az intézményt fenntartó Szentendrei Református Gyülekezet lelkipásztora igei (Filippi 2,1-11) és apostoli köszöntését követően Berkes Boldizsár, az iskola diákja szavalta el a napra pontosan 135 éve született Reményik Sándor: Akarom című versét.

Steinbach József dunántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke köszöntőjében hálát adott az evangéliumért, azért, hogy egyéni, közösségi, egyházi, intézményi életünkben közösséget vállalhatunk Isten átformáló Igéjével. „Ebből a hálaadásból következik, hogy ránk, méltatlan eszközökre bízta Isten az evangélium továbbadását, azzal a boldog reménységgel, az áldás ígéretével, hogy Isten, aki elkezdte a munkát, el is végzi azt” – mondta az egyházvezető, hozzátéve, hogy az Úr a kellő időben ad beteljesedést.

„A református intézmény legfontosabb feladata a szakmai rész mellett az evangéliumi többletnek az átadása. Nincs olyan tantárgy, amellyel ne lehetne rácsodálkoztatni a diákokat erre. Itt, a református intézményeinkben képződik az a kovász, amely létrehozza a református értelmiséget, amely majd a maga helyén továbbadja az evangéliumot” – fogalmazott a püspök, majd hálaadását fejezte ki az elszakított országrészekben élő testvérekért, akikkel egy hit- és nemzetközösségben élhetünk. Steinbach József hangsúlyozta: bár a demográfiai mutatók a reformátusság csökkenését mutatják, a református iskolákban növekvő számokkal találkozhatunk. Az anyaországi adatok alapján ebben a tanévben 9 új református oktatási intézmény indul el, összesen pedig 220 intézmény működik 500 telephelyen, 67000 diákkal, akiket 7000 oktató segít az előmenetelben.

A tanévnyitó istentiszteleten Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szolgált Isten Igéjének hirdetésével a Református Bibliaolvasó Kalauz által augusztus 30-ra kijelölt újszövetségi igeszakasz (Filippi 1,11) alapján. A püspök egy több mint 50 évvel ezelőtti történet felidézésével kezdte igemagyarázatát: „Debrecenben, kisdiákként részt vettünk egy áhítaton, ahol a nagy hatalmúnak tekintett püspöki titkár felolvasta: ’Ti vagytok a világ világossága!’, majd öt perc csend következett. A titkár elmondta, hogy egész éjszaka birkózott a mondat igazságával, tudva, hogy ez emberi szemmel nem mindenkire lehet igaz.”

Balog Zoltán rávilágított: különösen fontos, hogy a mondat jelen időben, kijelentésként hangzik el a mindenkori hallgatóság – így a tanév kezdetét ünneplő gyülekezet – számára. „A titkár azért küzdött, mert tudta, hogy a diákok nem szentek. Most is lehetett volna mondani a diákok előtt, ha jelen lennének, de mondhatnánk magunkra is – mondhatnánk? Ezzel is meg kell küzdeni. Az apostoli hitvallásban is megvalljuk a szentek egyességét – Isten világában a szent nem egy erkölcsi ideál, ennek sokkal súlyosabb: a szent elkülönítettet, különválasztottat jelent.”

A püspök elmondta: a református oktatási törvény bevezetőjében benne van, hogy „A gyermek Isten ajéndéka”, amely erre az elkülönítettségre utal. „A szentség, az elkülönítés a szabadságunk záloga. Az apostol mondja: szent vagy, úgyhogy legyél az! Mi együtt mondhatjuk el, milyen jó ez. Ebből fakadóan minden jóindulatú és manipulatív törekvést vissza tudunk utasítani.” Balog Zoltán szerint Pál apostol nem véletlenül hozza be az ismeretet a képletbe a szeretet mellé, hiszen egyik sincs meg a másik nélkül. „A mai igénk üzenete: szeretet nélkül nincs igazi megismerés. Ez lehet, hogy kockázatos, de ha megfordítjuk, érdemes-e enélkül élni? Sokat beszélgetünk erről, mit is jelent ez a gyülekezetek életére nézve. Szentendrén a gyülekezet benne van az iskolában. Azért vállaljuk a nevelést, mert élő, helyi közösségeink vannak ahová elvezethetjük a diákokat. Isten jó teremtését nem akarjuk másnak átengedni.”

Az igehirdetést követően Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese vezette a gyülekezetet imádságban és az Úri imában, majd a gimnázium diákjai csellón, zongorán, fuvolán és hegedűn kísérve adták elő a 728. dicséretet. Az éneket követően dr. Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos beszédében elmondta, hogy a gyorsan változó világ tele van zajjal és erőszakkal, a szülők és pedagógusok feladata pedig az, hogy mindezt tompítsák. Mint kiemelte, azt is biztosítani kell, hogy a gyorsan haladó világgal felvegyük a lépést, és fontos, hogy az oktatásirányítás is tudjon reagálni: ezt segítette elő a közelmúltban a mindennapos testnevelés szigorítása és mobiltelefonok használatának betiltása az iskolálban.

„Erős nemzetünk, erős hitünk és erős kultúránk van. Ebbe nem kényelmesedhetünk bele. Az oktatásnak kiemelt feladata, hogy ezeket erősítsük. A közösségeinket meg kell erősíteni úgy, hogy a szeretetre fókuszálunk.” Dr. Balatoni Katalin kitért két, a nyáron meghozott kormányzati döntésre: ezentúl a külhoni magyar pedagógusok is igényelhetnek pedagógusigazolványt, és a legalább két évet külföldön töltő és hazatérő családok gyermekei heti 5 órában vehetnek igénybe segítséget az intézményektől, bármilyen tantárgyból.

Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a tanításnak is Isten dicsőségét kell szolgálnia, hiszen a kifejezés számtalan alkalommal megjelenik a Szentírásban. „Tanítani, nevelni többféleképpen lehet. Nem mondom, hogy csak az egyházi iskolák tudnak jól oktatni. A világ világnézetileg semleges nevelést vár el, megfeledkezett arról, hogy uralom alatt áll, és azt hiszi, hogy a maga ura. Noha az emberi célkitűzések nem megvetendők, az egyházi intézmény nem elégedhet meg azzal, hogy a jóra oktatja a gyereket. Hiszen sokan a pedagógusokon keresztül kapnak először képet Istenről. Tapasztalati alapon vonnak le következtetést: amilyen a nyáj, olyan a gazda.”

Hozzátette, hogy fontos az érme másik oldaláról is szót ejteni, hiszen Kálvin János a Keresztyén vallás rendszere című művében úgy fogalmazott, hogy a polgári államnak az is a feladata, hogy a nép között ne legyen bálványimádás és istenkáromlás, az emberek békességben éljenek, elkerüljék a vallási botrányokat és hogy biztosítsa az emberek feddhetetlen érintkezését. A helyettes államtitkár szerint a modern korszellem ugyanúgy igyekszik eltörölni Tízparancsolatból az Istennel való kapcsolatról szólókat, mint ahogyan Kálvin mondatának az első felét, ugyanakkor aláhúzta: „A kormány tisztában van azzal, hogy a misszió nem állami feladat, de annak segítése az.”

Katona Viktória, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezetője közelmúltbeli élményeit osztotta meg arról, hogy az alapítvány hogyan tudta betölteni a rászoruló családok iskolakezdés előtti szükségleteit. Nemrég 1686, tanszerekkel megtöltött iskolatáskát adtak át a diákoknak, hamarosan a göncruszkai Talentum iskola 700 diákja is új táskákkal kezdheti a tanévet, szeptember első hetében a Királyhágómelléken, azt követően pedig a Délvidéken adnak át tanszercsomagokat. A lelkipásztor hálát adott a református gyülekezeteknek a tanszergyűjtésben nyújtott segítségért, az ünneplő gyülekezetre pedig Péter 2. leveléből kért áldást: „…a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt…” (2Pt,5 - Újonnan Revideált Károli Fordítás)

A felszólalók sorát Hörömpő Zsuzsanna, a Szentendrei Református Gimnázium igazgatója zárta. „Izgalommal készültünk erre a napra, mert újra átélhetjük a csodát, hogy ez a nagy család együtt indul útra. Az istentisztelet elején szavalt Reményik Sándor-vers úgy hangzott, minta kifejezetten erre az alkalomra íródott volna, hiszen találkozik iskolánk mottójával: „Víz mellé ültetett fa”.’ Az igazgató hangsúlyozta: az elmúlt 26 év során sok minden bizonytalan volt az intézményben, de a gyökérhez kapaszkodtak, közösség született, életek formálódtak. „Református iskoláink különböző vizek partján vannak, de egy forráshoz kapaszkodunk. Kívánom, hogy erős gyökerekkel rendelkező fák legyünk, friss hajtásokkal és gyümölcsökkel!”

A záró ének és nemzeti imádságunk, a Himnusz után Steinbach József mondott áldást a tanévnyitó résztvevőire, akik a délután folyamán fakultatív programokon vehettek részt: külön-külön megismerhették a Szentendrei Református Gyülekezet, illetve a gimnázium életét, többen pedig a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély-tájegységét tekintették meg.

Fotók: Füle Tamás

További képek a tanévnyitóról galériánkban: