A budapesti Ráday Házban gyűltek össze az egyházkerületben szolgáló lelkipásztorok 2026. január 5-én, hétfőn, hogy imádsággal, vissza- és előretekintéssel kezdjék az új évet. A találkozóra minden eddiginél nagyobb létszámban, mintegy háromszázan érkeztek a gyülekezetek lelki vezetői.

Kérdezzük Jézust!
„Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak az akaratát, aki elküldött engem és bevégezzem az Ő munkáját” – Jézus szavait idézte az aznapra kijelölt igeszakasz (János evangéliuma 4. rész, 31-38. versek) alapján tartott áhítatában Somogyi Péter fasori lelkipásztor, dunamelléki lelkészi főjegyző. „Vannak helyzetek, amikor valamit nem tudunk. A tanítványok egymást kérdezgették. Ez jó irány, mégsem vezet mindig eredményre. Érdemes gyakorlatba ültetni a bizalomteljes imádságot, amelyben magát Jézust kérdezzük, személyesen és közösségben egyaránt” – mondta az igehirdető.

„Az imádság és az Ige elengedhetetlen feltétele a gyümölcsöző szolgálatnak. Urunk továbbvezet és kegyelmesen helyreállít bennünk dolgokat. Tudja, mivel küszködünk, mi mindenre keresünk válaszokat. Isten Szentlelke vezette el az apostolokat is a lényeghez újra és újra. Szükség volt erre a legmagasabb hőfokon is, hogyne lenne szükség ma számunkra!”

Abban tartsunk ki, amit Isten bízott ránk!
A lelkipásztor emlékeztette szolgatársait: „Testet, lelket megelégítő csak az lesz, ami Isten akaratának a cselekvéséből fakad az életünkben. Meg kell értenünk Isten akaratát, tervét az életünkben, és erre igent kell mondani. Elfogadni teljes mértékben, megtagadni magunkat, és elvégezni. Cselekedni kell! Nem gondolatok, hanem cselekvés áll előttünk. Ezt mutatta be Jézus Krisztus, erre tanított. Ő küld az aratásba is. Jutalomról, örömről beszél Jézus: nemcsak fárasztó a munkád, hanem üdítő is. Abba fáradunk bele, ami nem a mi dolgunk, amit nem Ő bízott ránk. Szánd el magad újra arra, hogy megmaradsz a küldetésedben! Kérjünk szabadítást mindenből, ami nem tőle való!” – biztatta a lelkészi kart Somogyi Péter.

Imádságban hordozták egymást
Imaközösséggel folytatódott az összejövetel: a lelkipásztorok kisebb csoportokban adtak hálát Istennek, könyörögtek egymás szolgálatáért, megújulásért, minden ember iránti szeretetért, az evangélium hirdetéséért, és azért, hogy a szolgálattevők életükkel is hirdethessék a kegyelmet, szavaiknak ez adjon súlyt.

Formálódtunk-e Krisztus ábrázatára?
Az elmúlt évre való visszatekintés a dunaszentgyörgyi Ráday Gyülekezeti napról készült kisfilmünk vetítésével vette kezdetét. Ezután Balog Zoltán dunamelléki püspök számolt be az egyházkerületben tapasztalt áldásokról és tekintett előre a 2026-os év kihívásaira.

„A körülöttünk lévő történések változtatnak valamit bennünk – a kérdés mindig az, hogy a saját döntésünk vagy külső kényszer eredménye-e ez? Keresztyén emberként úgy tesszük fel a kérdést, hogy mire adtad, Uram, ami velem, velünk történt? Hogyan formál ez minket, engem a cél felől nézve – ami nem más, mint kiábrázolni Krisztust?
Az utolsó évet kezdjük ebben az egyházkormányzati ciklusban. Feltehetjük ezt a kérdést most is, együtt, közösségeinkben is. Ha Isten ebbe a közösségbe helyezett, akkor joggal kérdezhetjük azt is, mit tervez velünk, Kárpát-medencei magyarokkal. Az elmúlt ötszáz évben mindaz, ami velünk, magyar reformátusokkal történt, hogyan formált, mit tanultunk belőle?”

A püspök arculcsapásnak nevezte, hogy a pozsonyi parlament törvénybe foglalta: a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumok okozta jogfosztás szóba sem kerülhet már. Az összetartozás kifejezését a felvidéki magyarokkal, valamint a törvénymódosítás kapcsán kifejezett tiltakozást a jelen lévő lelkészek is érezhetően támogatták.

„Egyedül Krisztus”
Különös aktualitást ad a kérdésnek, hogy idén szeretnénk hálát adni a 450 éve megfogalmazott Hercegszöllősi Kánonokért – tette hozzá a püspök. „Korábban is volt már Dunamelléken gyülekezeti élet, de ez az első olyan írásos dokumentum, amely hitvallásként egyszerre kíván lelki vezetést adni, egyházszervezeti rendet alakítani és közösséget szervezni. A magyar keresztyénségnek volt evangéliumi válasza arra, ami Mohácson történt. Nemzetvesztésben, országrombolásban, egyházszétesésben ki lehet mondani, hogy egyedül Krisztusban van a megtartatásunk. Ez az egység pedig a hitelesség bizonyítéka.”

Egység az új megtérőkkel
Az egység az evangéliummal újonnan elért, frissen megtért, református gyökerekkel adott esetben nem is rendelkező gyülekezeti tagokkal való kapcsolódásban is fontos – hangsúlyozta a püspök. „Alázattal kell fogadnunk az újonnan érkezőket, imádságaikból mi is tudunk jobbra taníttatni, ahogy a káté mondja. Így ők is igent mondhatnak az egyházunkra.”

Régi méltóság új nyelven
„Íme, mindent újjáteszek (Jelenések könyve 21. rész 2. vers) – mondja Jézus. Ebben benne van az új lenyűgöző ereje Jézus Krisztusban és a régi méltósága, amit Ő adott a teremtésnek. Tegyük fel a kérdést magunknak, milyen nyelven tudjuk átadni a világnak a régi méltóságát?” – biztatott a püspök.

Egyházi tisztújítás és országgyűlési választások előtt
Egyházi tisztújítás előtt áll az egész Magyarországi Református Egyház 2026-ban. „Nem csupán püspököt választunk, hanem egyházkormányzatot, főgondnokokat és zsinati tagokat – egyházunkban testületi vezetés van” – mondta. Balog Zoltán szerint egyházunknak komoly szervezeti reformra van szüksége. A dunamelléki lelkipásztorok véleményét is megkérdezte erről egy nekik kiküldött anonim kérdőívben, melyet kért, hogy töltsenek ki azok is, akik eddig még nem tették. A felvetések között szerepel a püspöki mandátum három ciklusról kettőre rövidítése; az, hogy minden zsinati tagot lehessen jelölni a két zsinati elnöki tisztségre; valamint hogy a zsinati elnökséget a négy egyházkerület vetésforgóban lássa el egyazon ciklus alatt.

Az egyházi tisztújítással kapcsolatban a püspök hangsúlyozta: „a legfontosabb, hogy őrizzük meg a békességet, hogy semmi olyan ne történjen, ami a választások után lehetetlenné tenné a testvéri együttműködést, bárkik is lesznek a megválasztott tisztségviselők. Fontos, hogy akiket a kerületünk közössége megválasztott vezetőnek, azokat krisztusi lelkülettel támogatni tudjuk.”

A tavaszi országgyűlési választások kapcsán Dietrich Bonhoeffert idézve azt mondta: „Nem abszolút, hanem relatív döntést hozunk, nem a jó és a gonosz között választunk. Ne engedjük lerombolni, ami összetart bennünket!”

„Újra és újra meg kell kérdeznünk magunktól, hogy miért vagyunk egyház” – emlékeztetett. „Ez az év az imádság éve. Imádságra van szükség a döntéseinkhez.”

Találkozások
A püspök említett néhányat a jubileumi emlékév előttünk álló eseményei közül is. „A Ráday Tanulmányi napot Mohácson tartjuk, a Gyülekezeti nap Kecskemét főterén lesz, ide szeretnénk meghívni küldöttségeket szerte a Kárpát-medencéből” – sorolta.

Legkésőbb nyár elejétől már négy hegyvidéki vagy vízparti üdülőhely várja a dunamelléki híveket, a testi-lelki felüdüléshez a jelenleg is üzemelő mátraházi üdülő és a tahi Sion Hegye konferencia-központ mellett a megnyitás előtt álló galyatetői Imádság Háza és a balatonboglári Felüdülés Háza is biztosítja majd a feltételeket – ismertette. A közvetlen vízparti kapcsolattal bíró balatoni szálláshelyen negyven kétágyas, családok fogadására is alkalmassá tehető szoba várja majd az érdeklődőket. A nyolc egyházmegye elkérhet egy-egy hetet, hogy feltöltse a férőhelyeket. Mind a négy konferenciahelyszínről portálunkon találnak bővebb tájékoztatást. 

„Egy közösség újjáéledésének dokumentuma”
Megjelent a Hercegszöllősi Zsinat 450. jubileumi évére készült tanulmánykötet is, melyet Földváryné Kiss Réka, a KRE HTK Egyháztörténeti Tanszékének vezetője, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, a jubileumi emlékév egyik fővédnöke mutatott be.

„A múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk, azon állunk” – Mikó Imre szavait idézve úgy fogalmazott: „A történelmi sors nem megmerevedett múlt, hanem alakítja a jelenünket, de a jelenünk is alakítja a múltunkat. Hogy mire és hogyan emlékezünk, az az emlékező közösségről is szól.”

Az egyházkerület kiadásában, Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója szerkesztésében megjelent kötet „Minden Prédikátor nevét alatta írja” – A református egyházszerveződés kezdetei Dunamelléken címmel jelent meg. Minden jelen lévő lelkipásztor kapott belőle egy ajándék példányt, és terv szerint egyet-egyet eljuttatnak a dunamelléki gyülekezetekbe és intézményekbe is.

A kiadvány tartalmazza a török hódoltság területéről ismert első helvét szellemű egyházalkotmány szövegvariációit, fordításait; módszertani segédleteket – így gimnáziumi óravázlatot és konfirmációi felkészítő foglalkozás vázlatát –, valamint a történeti kontextust megérteni segítő ismeretterjesztő írásokat Földváryné Kiss Réka, Bogárdi Szabó István, Szabó András és Kis László tollából.

„Kiderül, hogy ötven évvel Mohács katasztrófája után, amikor a középkori állami és egyházi szervezet összeomlott, a hódoltság viszonyai között a reformáció evangéliumi megújulása miként jelentett egyszerre hitre ébresztést – evangélizációt a kor viszonyai között – és a magukra maradt közösségek újraszervezését, melyet a helyben maradó református lelkipásztorok vállaltak. A Hercegszöllősi Kánonok egy közösség újjáéledésének dokumentuma, egyben zsinati végzés – nem pusztán véleménynyilvánítás, hanem elköteleződés a Szentírás mértéke alatt. Ehhez egy egész testvéri közösség tudott csatlakozni, az ő életrendjük fenntartása volt a tét.”

Az egyháztörténész hozzátette: mély feszültség érezhető az akkori lelkipásztorok és közösségek külső, egzisztenciális kiszolgáltatottsága és a belső szellemi, lelki erőtartalékaik között, de ahogy Szabó András írja tanulmányában: igen nehéz történelmi körülmények között is többnyire megállták a helyüket. „Min múlik ez? Egyházkerületünk 450 éves múltját is tarthatjuk hálaadással és bűnbánattal a szemünk előtt, a megmaradás és újrakezdés, az útkeresések és úttévesztések dilemmáinak értelmezéseként. Gyakran idealizált, heroikus és elérhetetlen múltat festünk magunk elé, de hitvalló őseink egyszerre voltak hősök és esendő emberek – együtt él a kettő ma is” – fogalmazott Földváryné Kiss Réka.

Ifjúsági munka 1,7 millió fiatalért
Míg az idei az imádság éve, a tavalyi az ifjúság szolgálatának éve volt. A Dunamelléken – így a gyülekezetekben, az intézményekben, az ifjúsági szervezetek, valamint a megyei, a kerületi és az országos testületek révén – folyó ifjúsági munkáról Czikó Györgyi, egyházkerületi ifjúsági referens számolt be.

Mint mondta, a cél, hogy segítsék a meglévő ifjúsági szolgálatokat, hogy általuk megújulás és megtérések születhessenek. Ebben a többi közt óravázlatok, pályázatok, videós tartalmak szolgáltak és szolgálnak eszközül. Az anyagok az ifiosztaly.hu honlapon keresztül továbbra is hozzáférhetők, a Rálátás podcast, a Felfelé-videók és január harmadik hetétől az óravázlatok közreadása is folytatódik – elsőként az imádság témakörében. A cél a Magyarországon élő 1,7 millió fiatal offline és online elérése az evangéliummal.

Krisztus lélegzetvétele, az imádság
Ezzel a címmel tartott előadást Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke az imádság évének bevezetéséül. Az imádság teológiájáról szólva elmondta: a csendben hallhatjuk meg Isten és a másik ember szavát is. „Jézus szava lecsendesíti a tengert: megnyugtatja és megszilárdítja népét, hogy kellő időben jót és jól szóljon, cselekedjen, és ne essen kétségbe semmilyen zajban, viharban. Ez tevékeny, szolgáló és nem néma csend, ami a mennyei istentisztelet örök dicséretébe torkollik.”

Rudolf Bohren svájci teológusnak Az imádság című könyve alapján beszélt arról, hogy az imádság uralomváltás annak érdekében, hogy mi birtokoljuk az időt és ne fordítva; tiltakozás az embertelen időkényszer ellen, amikor kifejezzük, hogy nem sajnáljuk az időt Istenért. Istennek van ideje, mi pedig részesedünk az övében, így nemcsak beosztva lesz az idő, hanem örökkévalóvá válik, ahol mindenre jut idő. Imádság révén, a Szentlélek által tudunk különbséget tenni a lényeges és lényegtelen között Isten akarata szerint.

„Ahogy Cseri Kálmán mondta, az imádság Isten országának elfelejtett nyelve, amelyre Isten tanít meg újra. Beszélgetés a mennyei Atyával, nem pedig meditáció – amiben magam vagyok. Természetes, mint a lélegzetvétel vagy a felöltözés, és nekünk van rá szükségünk, hiszen Krisztus diadalának bizonyosságát erősíti bennünk, hogy el ne nyeljen a gonosz. Ezt újból és újból tudatosíthatjuk.”

A püspök példákat is hozott arra, hogy melyek lehetnek az imádság elemei. „A magasztalásban Istent önmagáért, a lényéért dicsérjük, megvallva, hogy Ő Ura az eseményeknek, a múltnak és a jövőnek – nincs semmi baj! A könyörgésben elismerjük, hogy milyen picik vagyunk mi magunk. Megvallhatjuk bűneinket és Isten feloldozó igéje révén örömöt kapunk. Hálaadásunkban mindennap konkrétan felsorolhatjuk, miben látjuk Isten szabadítását. Ezt közösen is megtehetjük, így más lelkülettel közelítünk a problémákhoz, miközben átérezzük a Krisztus-test gyönyörűségét. Konkrét kéréseinkkel pedig mint a vizet, kiönthetjük a szívünket az Úr előtt. Ezeket Ő tökéletes akarata szerinti módon és időben hallgatja meg.”

Az újévi lelkészértekezlet az egyházi tisztújításról szóló kerekasztal-beszélgetéssel és kiscsoportos megbeszéléssel folytatódott. Ezekről hamarosan olvashatják beszámolónkat portálunkon.

Képek: Füle Tamás