"Elméletben mindig is tudtam, hogy Jézus az egyetlen segítség, akire szükségünk van. Ám ezt egészen addig nem értjük meg, míg Jézuson kívül valóban nincs már senkink."
ismeretlen
Jézus halála
Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön. A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!” És ezt mondva meghalt.
Lukács 23,44-46
Jézus haláláról
Eljött Jézus végórája
Elhangzott az imádsága.
Véres fejét lehajtotta
A halálos mély álomra.
Csúf keresztfán halt meg értünk
Mi egyetlen békességünk.
Levelében írja szent Pál:
Bűnünk zsoldja a zord halál
Tövisei azt megsebzik,
Ki az Őr ellen vétkezik.
Kárhozat vár mindörökre
A könnyelmű bűnösökre.
Emberek közt egyetlenül
Jézus maradt büntelenül.
Szentlelkétől fogantatva
Ártatlan szűz volt az anyja.
Jézus: Isten tiszta képe
Szent volt egész életébe.'
Istennek e drága Szentje
Ki a törvényt úgy tisztelte,
Miért halt kereszten s ottan
Olyan árván, elhagyottan?
Bűnhődés miért is érte
Azt, akinek nem volt vétke?
Ezekre a kérdésekre
Választ ad Isten Szentlelke:
Azért, mert mi bűnben éltünk
Ő szenvedett meg miértünk.
Őt terhelte tartozásunk
Így lett Ő a mi váltságunk.
Lelkem! Ebből megértheted
Isten Fia tehelyetted
Viselte el a bűn átkát
Te okoztad a halálát.
Halála megváltott téged,
Ez egyetlen reménységed.
Mert nagy teher ült felettem,
Hogy Istenhez hűtlen lettem
Élő lelkiismeretem
Békém összezúzta nekem
Így várt rám a rabság zára
S juték halál pórázára.-
Most így látom életemet:
A Törvény üldöz engemet
Átadott halál kezébe,
És elvitt Bírám elébe.
Ítéletét Ő meghozta
Kárhozatomat kimondta.
Törvény s halál, mint a végzet
Krisztus ellen is föllépett
Kiüldözte Golgotára
Fölvitte a keresztfára
Drága vérét kiontotta,
Életétől megfosztotta.
Ámde Jézus ártatlanul
Adta magát áldozatul
A törvénynek határt szabott
S megmentett engem, a rabot.
Így a halál börtönéből
Kijöhettem kegyelméből.
Véres küzdelmei között
A halálon Jézus győzött
Most már bátran kérdezheted:
Halál! Hol van a tövised?
Örök-élet kapujánál
Csöndes szolga lett a halál.
Nem rettegek többé tőle
Passió-énekek
Elmélkedések Krisztus Urunk szenvedése felett
Írta: Hallgrímur Pétrusson
Fordította: Ordass Lajos
Kép: Füle Tamás