Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Dunamelléki Református Egyházkerület tavaly ünnepelte Ravasz László püspöki beiktatásának 100. évfordulóját. Az egykori dunamelléki püspök emlékezetét nemcsak a Kárpát-medence reformátussága, de Leányfalu közössége is nagy becsben tartja. A kommunizmus előretörésével kényszerítés hatására lemondatott püspök itt, a Dunakanyar egyik legszebb településén töltötte élete utolsó két évtizedét. Eddig a helyi református gyülekezet és Ravasz László egykori lakhelye őrizte emlékét, mostantól a település új intézményegyüttese is.

„A róla elnevezett intézmény elsősorban a reformátusok, de mások számára is egyfajta zarándokhellyé válhat majd” – fejezte ki reményét a Ravasz László Emlékház, Egyházi Gyűjtemény és Rendezvényközpont 2022. április 23., szombati átadásán a település polgármestere, Adorján András. Az intézmény a Klein-villa néven ismert ingatlanban kapott helyet.

Az egykor szebb napokat látott épület és a Duna-partig húzódó kertje hajdan Klein Árpád pesti bőr nagykereskedő neobarokk kialakítású nyári otthona volt, amely az államosítást követően hol SZOT-irodaként, hol üdülőként, hol lakásként működött. Felújított melléképületében 2007-ben kapott helyet a Ravasz Lászlóról elnevezett települési könyvtár. A Leányfalu szívében évtizedek óta romos állapotban álló épületet kormányzati támogatással újították fel, hogy méltó helyen emlékezhessenek meg a település országosan és nemzetközileg is ismert egyházi személyiségeiről.

Emlékház és felekezetközi kiállítótér
A Ravasz László Emlékház kiemelt kiállítása Ravasz László egykori dunamelléki püspök, a modern magyar protestantizmus nagy hatású közéleti személyisége életútját és munkásságát mutatja be. A kiállítótér festett kazettás mennyezetét Gaál János készítette: a bánffyhunyadi születésű püspök tiszteletére kalotaszegi mintákkal díszítette a fatáblákat. Itt látható kiállítva Ravasz László palástja is.

Az emeleti kiállítótérben több leányfalui egyházi személyiségnek is emléket állítanak, így a település katolikus híveit csaknem öt évtizeden át szolgáló Katona Puszta Sándor pap költőnek, valamint Kölley Györgynek, a Gulagra száműzött katolikus papnak és cserkészvezetőnek, a külhoni magyar cserkészet kiemelkedő alakjának is, aki szintén sok szálon kötődött a településhez. Az emléktérben a két világháború idején ápolói és embermentői munkát végzett Filadelfia Diakonissza Egylet közösségét is megismerhetik a látogatók – a diakonisszák alapították meg a leányfalui Református Szeretetotthont is.

A kiállítás kurátora Ravasz László püspök unokája, Tegzes Lászlóné Bibó Borbála, rendezője Eleőd Ákos, Ybl-díjas építész és kiállításrendező.

A Lélekőrzők elnevezésű kiállítás ünnepélyes megnyitóját május 21-én, szombaton délután 4 órai kezdettel tartják a Ravasz László Emlékházban (2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond út 124).

Önfenntartó rendezvényközpont
Az interaktív kiállítások mellett az épületben helyet kap egy száz fő befogadására alkalmas rendezvényközpont, amely konferenciáknak, kulturális programoknak, családi eseményeknek adhat majd teret. Ezzel az emlékház működési költségét is biztosítani kívánják.

Az evangélium világosságánál
Ravasz Lászlót Erdély, pontosabban a Székelyföld adta a keresztény kultúra magyarországi követének – fogalmazott ünnepi beszédében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Mint mondta, Ravasz László otthonról hozta a mintegy három évtizedes püspöki szolgálatát meghatározó hitet és családi mintákat. „Ravasz László a liberális kor gyermeke volt. Abban a korban a parókia inkább szellemi, mint lelki, hitbeli örökséget jelentett, az egyházban pedig inkább kulturális, nemzetmegtartó intézményt, semmint Krisztus földi testét látták. Ebben a világban is akadtak üdítő kivételek, akik megmaradtak az evangélium világosságánál.” Ravasz László az ő példájukat követte, ahogy kiváló munkát végző egyházi felmenőiben lelt példaképekre intézményfejlesztőként is.

Tanítványok egész sorát hagyta Erdélyben, köztük a Trianon utáni erdélyi református megújulás két nagy alakját, Makkai Sándort és Imre Lajost. Tankönyvéből tanulnak ma is prédikálni az erdélyi lelkipásztorok, és ő volt az értelmi szerzője az erdélyi magyar egyházak és az 1920 utáni román állam viszonyát meghatározó alapállásnak is – sorolta Kató Béla.

A püspök megjegyezte: „Mai ünnepünk tele van paradoxonokkal. Ravasz László püspökké választásának évszázados jubileumán ott avatunk egészalakos szobrot neki, ahová azért jött, mert már nem volt, nem lehetett püspök. Leányfalutól nagyon távol került a Kálvin tér, de a Pilis aljában megbúvó falu hangulata visszahozta a gyermekkort, a vidéki Erdélyt, mely Ravasz Lászlót Magyar Református Egyházunknak ajándékozta.”

Világító fákyla
Világító fáklyának nevezte Ravasz Lászlót Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Mint mondta: „nagyságában és életének tragikumában megtestesítette mindazt, ami a Kárpát-medence magyarságában erő, gondolat és szeretet.
Minden, amit véghezvitt, ebből a televényből nőtt ki, benne gyümölcsöt termett ezer év magyar története, de kétezer év kereszténysége is, sőt négyezer év ószövetségi hagyománya, miközben klasszikus műveltsége felismerte a mi magyar életünkben is az egyetemesen emberit, annak legmélyebbre gyúló gyökereit.”

Az egyházvezető rámutatott: Ravasz László, a tudós, teológus, egyházépítő, közéleti ember „Trianon után minden igehirdetésében és szónoklatában azt a meggyőződést közvetítette, hogy vagyunk valakik mi, magyarok.” A püspök hozzátette: Isten kezében vagyunk valakik – most és a jövőben is. „Ha nem engedjük bele magunkat Isten szabadító kezébe, akkor nem lesz magyar, nem lesz olyan a magyar, amilyennek Isten szeretetében el van gondolva. Ha méltók akarunk lenni az igazsághoz, amelyről Ravasz László beszélt, akkor az az út bűnbánattal kezdődik. Aki bűnbánattal kezd, annak az élete szabadítással folytatódik és áldásban teljesedik ki.”

Bár az a Magyarország, melyben Ravasz László messze felekezete határain túl is szellemi igazodási pont volt, elmúlt, „mindaz, ami abban érték, kincs, gazdagság, történelem, kereszténység, reformáció, emberi tapasztalat, a miénk lehet, bennünk élhet, bennünk élhet tovább” – összegezte a püspök. Ennek érdekében minden magyar református diáknak tanulmányai alatt legalább egyszer el kell jutnia a Ravasz László Emlékházba – tette hozzá.

Krisztus követői értéket teremtenek
„Ravasz László az életét szolgálatban töltötte Isten és ez által az emberek szolgálatában. Ezért állt szilárdan az ellentmondások és a válságok századában, változó korok, erők és világnézetek pergőtüzében” – fogalmazott ünnepi beszédében Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
„Rádiós istentiszteleteivel a kor legmodernebb tömegtájékoztatási eszközét állította az evangelizáció szolgálatába. Egyházkormányzói teljesítménye, embersége, a kommunizmussal való szembenállása, egyedülálló teológiai tudása, az egységes magyar nemzet iránti elkötelezettsége, szónoki képessége, páratlan műveltsége és a legnehezebb pillanatokban is reményt adó hite emelte a huszadik századi magyar egyháztörténet legnagyobbjainak sorába.”

A Ravasz László Emlékházban nagy bátorságot, sok szenvedést, és nagy munkabírást felmutató tanúságtevőknek állítanak emléket. Általuk „felmérhetjük, milyen hatalmas értéket állítanak elő az Istent követő, neki elkötelezett emberek, egymást követő nemzedékeken át százak és ezrek, Ravasz László esetében pedig milliók életében.” Semmivel nem pótolható, nagy teljesítmények ezek – mondta –, melyek „egyként alakították a nemzet, a közösség és a település életét és történetét.”

A huszadik század nagy tanulsága a magyarság számára, hogy időtállóan érdemes építkeznünk – tette hozzá a miniszter. „A megmaradáshoz nem elég nagyszerű épületeket építeni, téglát rakni és betont dönteni; közösségeket kell létrehozni, amelyekben az emberek találkozhatnak egymással, és amelyek szép és támogató keretet biztosíthatnak az életükhöz.”

Ravasz László egészalakos szobra
Az ünnepség Ravasz László szobrának leleplezésével folytatódott. A villaépület impozánsan felújított, egészen a Duna-partig húzódó kertjében kapott helyet – a világon elsőként – Ravasz László püspök egész alakos szobra. A 2,2 méter magas bronz alkotás a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Kutas László szobrászművész munkája. A püspököt egyházi szolgálatának hangsúlyozásával, palástban és kezében Bibliával, de tudományos tevékenységét is jelezni kívánva, a palást alatt öltönyt viselve ábrázolja. A szobor Leányfalu központi helyére, a Ravasz Lászlóról elnevezett intézmény elé került. A szoborállítást kezdeményező helyi református gyülekezet Borzsák Sándor Alapítványa a műalkotást a Dunamelléki Református Egyházkerületnek ajándékozta. A gesztusértéken túl így kívánnak kellő védettséget biztosítani a műalkotásnak – számolt be érdeklődésünkre Kovách Tamás, a Pócsmegyer–Leányfalui Református Társegyházközség lelkipásztora (a képen középen).

„A Dunamelléki Református Egyházkerülettel szóbeli megállapodás köttetett arról, hogy magáénak tekintheti az intézményt, így az épületben egyházkerületi és országos egyházi rendezvények is helyet kaphatnak majd. Az intézmény szellemisége, valamint az épület elhelyezkedése és korszerűsége lehetővé teszi konferenciák, kurzusok és más rendezvények megvalósítását a Dunakanyar gyönyörű környezetében. Ez nemcsak az egyháznak nagy nyereség, de az intézmény karakterét is meghatározza” – magyarázta.

A leányfalui református gyülekezet szívvel-lélekkel állt az intézményegyüttes ügye mellé, a gyülekezet tagjai is segítették a tervek megvalósulását az önkormányzati ingatlanban. A beruházás műszaki ellenőre Szlávik Róbert, a leányfalui református gyülekezet gondnoka, a mennyezetkazettákat készítő Gaál János festőművész, restaurátor szintén gyakori vendége a településnek és a gyülekezetnek, míg Gulyás Géza, a gyülekezet pótpresbitere az intézmény megvalósulásáért és a szoborállításért járt közben. „Az, hogy a Ravasz László Emlékházban több egyházi személyiségnek is emléket állítunk, köztük Krisztus katolikus követőinek is, szépen kifejezi, hogy ez az épület és maga a szellemi örökség is az egész falu közösségéé” – fogalmazott Kovách Tamás lelkész.

A közösségi szellem az emlékház átadása és a szobor leleplezése alkalmából tartott ünnepi műsorban is megmutatkozott: a színpadra lépő Dörner György színművész, Szabó Enikő népdalénekes, valamint Földi-Kovács Andrea műsorvezető szintén leányfalui kötődésűek.

A leányfalui reformátusok huszonkét éve ápolnak testvérkapcsolatot a Ravasz László szülőhelyén, Bánffyhunyadon élő reformátusokkal, amelynek nyomán a két település is testvértelepülés lett. Az erdélyi települést Búzás Fekete Mária alpolgármester, a gyülekezetet a Bánffyhunyadi Református Kórus képviselte. Az emlékház ünnepi átadásán és a szoboravatáson jelen voltak Ravasz László leszármazottai is.

Ravasz László (1882 – 1975) egykori dunamelléki püspök élete utolsó két évtizedét töltötte a Dunakanyarban, Leányfalun. 1948-ban Rákosi nyomására lemondott egyházi tisztségeiről, 1953-tól nyugdíjba vonult, ekkor költözött a településre. 1956-ban ismét Budapestre hívták, a református Országos Intézőbizottság vezetőjévé választották, és őt ismerték el legitim püspöknek. November 1-jén rádiószózatban szólt a magyarokhoz. A forradalom leverése után az egyházi ébredést szorgalmazó megújulási mozgalmat szervezte, amely azonban az állami elnyomás következtében elhalt. 1957 húsvétjáig hirdethette az Igét a Kálvin téri szószéken, amikor a püspökségről is lemondatták. Ettől fogva megszakítások nélkül Leányfalun élt 1975-ben bekövetkezett haláláig.

Az ünnepség később szeretetvendégséggel és kertavató koncertekkel folytatódott. Az összegyűlt adományokat a kárpátaljai magyarok megsegítésére ajánlották fel.

Képek: Füle Tamás

Kapcsolódó cikkeink:
Ravasz László élethivatása
„Magyar reformátusnak lenni élethivatást, kötelességet és felelősséget jelentett számára: felelősséget a gyülekezetért, a templomért, a városért, a teljes nagy Magyarországért ”        

Ravasz Lászlóra emlékeztek
A két világháború közötti ellentmondásos időszak számtalan kihívás elé állította a református egyházat, amely Ravasznak köszönhetően mégis megerősödött. A püspök ugyanis képes volt egyesíteni a széthúzó irányzatokat és mozgalmakat. Ambiciózus programja az evangélium megőrzésére és az egész magyar társadalmat átható reformációra épült.      

Ravasz László öröksége
Párbeszéd a száz évvel ezelőtt beiktatott püspök történelmi szerepéről, dilemmáinak aktualitásáról és a szellemtörténeti emlékezetben betöltött helyéről.

Kávéház az erdő mélyén
Milyen lehet irodalmi kávéházba csöppenni az erdő mélyén? Pár napja a nyikorgó őszi cipőket túracipőkre cseréltük, és a kérdés nyomába eredtünk. Meg Áprily Lajos költőébe, aki Szentgyörgypusztától Leányfaluig gyalogolt a hegyekben, hogy meglátogassa jó barátját, Ravasz László nyugalmazott püspököt.