Krisztusban van az életünk
A napi igeszakaszt, Júdás levele első hét versét olvasta fel, majd imádkozott Somogyi Péter lelkészi főjegyző a Dunamelléki Református Egyházkerület 2026. június 8-i közgyűlésén. Ezt követően Veres Sándor nyitotta meg a budapesti Ráday Ház dísztermébe összehívott tanácskozást. A főgondnok bevezetőjében úgy fogalmazott: Istenhez egyedül az evangélium vezet, mely képes formálni az emberi szíveket. Épp napjaink morális válságában és szétszakítottságában ragyog fel a 450 éve megfogalmazott Hercegszöllősi Kánonok emlékezete. „Ahogy a mohácsi vész idején a harcokban elvesző nép az evangéliumokban megtalálta Krisztust és benne az életet, úgy most mi is megtalálhatjuk. Megerősödésünk csak az isteni kegyelemben mehet végbe, hogy megéljük, milyen áldásokkal jár Krisztusban bízni, Őt követni, szívünket átadni és általa mindent megnyerni.”

Új alkotótag esküje
A tanácskozás kezdetén a közgyűlés új alkotótagja tette le esküjét: az egyházkerület presbiteri tanácsosi tisztségét Nagy Zoltán, a Budapest-Újpalotai Református Egyházközség főgondnoka tölti be.

„A hit Isten adománya”
„Küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott” – Júdás levele 1. fejezetének 3. verséből indult ki püspöki jelentésében Balog Zoltán dunamelléki püspök. Küzdeni a hitért szemben az istentelenekkel – könnyű lenne belehelyezni magunkat ebbe a szerepbe, pedig az idézett ige arra hív, hogy küzdjünk meg felülről kapott hitünkért, a hitbizonyosságért, a saját hitünk tisztaságáért – emlékeztetett. „Ez a harc a szenteké, azoké, akik el vannak különítve, választva erre a harcra. Ez a kizárólagos ügy, mely vezeti az összes többit.” A mi harcaink szellemi, lelki küzdelmek – tette hozzá a püspök. „Akik úgy gondolják, mindent megtehetnek, amihez van jogi, hatalmi, anyagi eszközük, azok előbb-utóbb a szellemi-lelki dimenziót is saját szájízük szerint fogják formálni, átírni.”

A hit Isten adománya, így amikor kiállunk a hitért, azt nem tekinthetjük zsákmánynak – intett. Az adomány Ura nem változik, nekünk pedig azzal az alázattal kell rákérdezni saját álláspontunkra, hogy mi mit hanyagoltunk el hitvallásunkban, életvitelünkben, ami ennek a hitkincsnek a része – fejtette ki. Ebben az élő viszonyban kell kérdeznünk, amit nem a betű, hanem a Lélek határoz meg – így van értelme a hit védelmének is. Emlékeztetett arra is, hogy a tiszta tan nem egy ponton, hanem mindig egészében van veszélyben. Ezzel a felütéssel ajánlotta Carl R. Trueman presbiteriánus teológus magyarul is megjelenő könyvét a posztmodern ember válságáról – a könyvbemutatót is magában foglaló konferenciát június 20-án tartják a budapesti Ráday Házban. 

Megosztottság vagy egység?
Az egyházkormányzás körül is jelentkeznek kérdések: valóban jó struktúrában, jó szellemiségben vezetjük-e egyházunkat, gyülekezetünket? Hogyan születnek a döntések, kikkel együtt? Hogyan is látjuk magunkat, amikor református egyházként jelen vagyunk a nemzet életében? Hogyan látjuk magunkat Isten igéjének a fényében? – sorolta.

Ezért is van jelentősége, hogy az idei évet az imádságnak szenteljük a református egyházban – tette hozzá. „Tudunk-e úgy együtt imádkozni, hogy az nem rutin, kötelesség, hanem Isten akaratának valóságos, közös keresése? A közös imádság fejezi ki az egyház egységét. Szükségünk van rá, hogy maga Krisztus tanítson minket imádkozni.”

Az áprilisi országgyűlési választásokkal összefüggésben úgy fogalmazott: aki a győzelemből nem tanulja meg, amit a küldetésével kapcsolatban meg kell, az a vereségből fogja megtanulni. A püspök úgy látja, azokban a gyülekezetekben, ahol erős a presbitérium, a közösség, ott felül tudnak emelkedni a közéleti-politikai véleménykülönbségeken, mert nem ez a döntő, hanem a hit harcának megvívása. Az egyházat kívülről akarják megosztottnak láttatni, de nincs több református egyház, egy egyház van, a vezetők és vezetettek egy közösséget alkotnak, a megújulás szükségességéről pedig korábban is esett szó – mondta. Szerinte megosztottsághoz vezet az is, amikor a konzervatív gondolkodást szembeállítják a megengedő szeretettel. Emberi, pásztori megközelítésre van szükség, a lelkigondozói kérdésektől pedig el lehet jutni a hit igazságáig.

Egyházi tisztújítás
Az idei egyházi tisztújítási folyamattal kapcsolatban Balog Zoltán megerősítette: ő maga nem indul püspökjelöltként, lelkipásztorként is nyugdíjba vonul. Arra buzdította a közgyűlés alkotó tagjait, figyeljenek oda, hogy a választási időszakban semmi olyan ne történhessen, ami ellehetetleníti, hogy akik másképp döntöttek, azokkal együtt lehessen működni a választások után. A potenciális püspökjelöltekben is megvan ez a készség, nyitottság erre – vélekedett.

A jelöltállítási folyamatról elmondta: az egyházmegyei jelölő közgyűléseket 2026. szeptember 20-án vasárnap egyidőben tartják hét egyházmegyében, egy egyházmegyében pedig a következő napon, ezzel is elősegítve, hogy a jelöltállítás törvényesen és testvéri módon történjen. A szavazólapra az a legfeljebb három jelölt kerül fel, aki eléri a támogatottság szükséges arányát. A püspökjelöltek a kecskeméti Ráday gyülekezeti napon nyilvános beszélgetésben is bemutatkoznak majd.

A püspök szólt a jelenlegi hatéves ciklusban történtekről számot adó kötetről is, mely a tervek szerint novemberben jelenik meg. (Választási kisokosunkat itt találja.)

A feltöltődés helyei
A püspök ajánlotta a közgyűlés figyelmébe a balatonboglári Felüdülés Házát, melyet június 19-én adnak át. Ősszel megnyílik a galyatetői Imádság Háza is. Továbbra is várja az érdeklődő ifjúsági és gyülekezeti csoportokat a Kákicsi Ifjúsági Ház, ahol a Kákicsi Kiss Géza lelkipásztor, néprajzkutató egykori parókiájában emlékkiállítás tekinthető meg, a csűrből ifjúsági szállást alakítottak ki, az Ős-Dráva menti kerékpártúra-útvonalakon pedig megismerhetők az Ormánság festett kazettás mennyezetes templomai.

Együttműködés a budapesti teológiával
A püspök beszámolt arról is, hogy az egyházkerület a Károli egyetem Hittudományi Karának társfenntartója lett, az egyetemi lelkészséggel és a vallástudományi tantárgyak feletti szakmai-lelki felügyelettel pedig aktívan részt vesz az egyetemisták felé végzett misszióban. A jövőben a Lelkésztovábbképző Intézet is szorosabban együttműködik majd a teológiával – hangzott el. A püspök elmondta: a Ráday Felsőoktatási Diákotthonban beteltek a férőhelyek, annyian jelentkeztek a dunamelléki lelkészképzésre.

Közösségben
A püspök örömének adott hangot az előző közgyűlés óta megvalósult találkozásokért, köztük az esperes-főgondnoki értekezletekért, a budapesti teológia oktatóival közös találkozóért, valamint a májusi presbiter-főgondnoki konferenciáért. Felhívta a figyelmet a közelgő egyházkerületi eseményekre:

• június 11-én missziói konferenciát tartanak a Ráday Házban, ezúttal nem csak Budapest és környéke, hanem a gondozó gyülekezetek jövője is szóba kerül
• augusztus 16-án megemlékezést tartanak Hercegszöllősön, a Kánonok aláírásának 450. évfordulója alkalmából
• október 1-jén Mohácson tartják a Ráday Tanulmányi napot, a csata helyszínén annak 500. évfordulóján reménység-istentiszteletet tartanak
• október 2-án a Ráday Ifjúsági napot több helyszínen tartják meg
• október 3-án Kecskeméten tartják a Ráday Gyülekezeti napot.

Köszöntések
A közgyűlés köszöntötte a nemrégiben 60. életévét betöltött lelkészi főjegyzőt, Somogyi Pétert, valamint Kocsis Imre Antalt, a Sylvester János Református Gimnázium leköszönő igazgatóját, aki szeptembertől Jó Andrásnak adja át az intézmény vezetését.

Köszöntötték a nyolcvan esztendős Gárdonyi Zsolt zeneszerzőt is. Több évtizedes művészi és pedagógiai pályája meghatározó, édesapjával, Gárdonyi Zoltánnal együtt mindketten a tiszta hangot szólaltatták meg a kétértelműségek világában – méltatta munkásságát Balog Zoltán. Gárdonyi Zsolt műveiben az evangélium ereje szólal meg, amit pedagógusként a többi közt a dunamelléki kántorképzőben is továbbadott. A zeneszerzőt feleségével együtt kedves énekével, a Jöjj, mondjunk hálaszót… kezdetű dicsérettel és egy festett mennyezetkazetta másával köszöntötték.

Gárdonyi Zsolt válaszában elmondta: Isten iránti hálával tekint vissza élete nyolc évtizedére. „Magyarországi utaimon mindig érezhettem, hogy sokan vannak, akik megértik és akikkel megoszthatom a céljaimat. Édesapám nyomdokain máig úgy érzem, hogy Isten különleges ajándéka a zene – azok számára pedig, akik ezt hivatásszerűen ápolják, kölcsönkapott ajándék. A törekvésem az volt és az is marad, hogy ezt visszaadhassam sokaknak és az ő életükben is áldássá válhasson.”

Megemlékezés
Az Egyházkerületi Tanács munkájáról, valamint az Egyházkerületi Elnökség határozatairól tett jelentés után a közgyűlés megemlékezett a június 4-én elhunyt Anne-Marie Kool holland származású teológusprofesszorról, aki több mint negyven éven keresztül élt hazánkban. A missziológus ez idő alatt szívügyének tekintette a magyarországi teológiai oktatás színvonalának emelését. Az egyperces néma főhajtás után a közgyűlés Az Úr csodásan működik… kezdetű dicséret eléneklésével emlékezett Anne-Marie Koolra, akinek búcsúztatása június 13-án, délelőtt 10 órakor kezdődik a verőcei református templomban, a temetési szertartást ezután a kismarosi temetőben végzik.

Ingatlanok a misszió szolgálatában
Megtartotta az egyházkerület ingatlan- és vagyongazdálkodási feladatairól szóló ciklus-összefoglaló beszámolóját a Beruházási Főigazgatóság, a Missziói Támogató Szolgálat és az Üzemeltetési Főigazgatóság. Szabó Márton beruházási főigazgató elmondta: a „…mindent Isten dicsőségére tegyetek” (1Kor 10,31) vezérige alapján igyekeztek végezni munkájukat, hangsúlyozva, hogy minden materiális feladat a lelki munka és a gyülekezetek erősítését szolgálja. Kiemelte a 21. századi követelményeknek megfelelő infrastruktúra fontosságát, valamint az erőforrások hatékony elosztását, hozzátéve, hogy a jó sáfárság tudja megteremteni a plántálások anyagi alapját. Mint mondta, az egyházközségek, az egyházmegyék és az egyházkerület missziói szempontjait össze kell hangolni a műszaki-kivitelezési és az üzemeltetési-fenntarthatósági szempontokkal.

Szabó Márton szerint a beruházásoknak három fő célja van: a lelkipásztorok lakhatási körülményeinek javítása, templomok és gyülekezeti házak felújítása, valamint új épületek létrehozása. A főigazgató ezután a beruházások életciklusát részletezte a 2012 és 2015 között zajló adatgyűjtéstől-felméréstől a futó kivitelezésekig, térképeken is megmutatva a projekthelyszíneket. Részletezte a kerületi-közösségi, illetve közfeladat-ellátás céljából megvalósuló beruházásokat, majd kitért a következő ciklusra átívelő feladatokra.

Hajdú Bálint Kadosa, a Missziói Támogató Szolgálat vezetője ehhez kapcsolódóan elmondta: a szervezeti egység feladata az egyházkerület missziói tevékenységének összefogása, strukturálása a hatékonyság növelése érdekében, majd beszámolt a gyülekezetplántálásokról.

Kelemen János üzemeltetési főigazgató megerősítette: minden ingatlanok kapcsán végzett munka a misszió része. Beszámolt az ingatlanüzemeltetés árbevételéről, az egyházkerületi támogatások eredményeiről, az ingatlan-felújítási alap helyzetéről, a rendelkezésre álló ingatlanportfólióról és annak értékéről, végül pedig az ingatlanok célok szerinti megoszlásáról.

Gazdasági ügyek és intézményi jelentések
Száday László egyházkerületi számvevő az intézmények 2025. évi zárszámadásait, Rácz József tolnai esperes az egyházmegyék 2026. évi költségvetéseit terjesztette a közgyűlés elé, a testület mindkettőt egyhangúlag elfogadta. Ezt követték az egyházkerületi intézmények jelentései, majd titkos szavazással döntöttek a lelkészi képesítések hatályban tartásáról és az egyházkerületi választási bizottság tagjairól.

Jogi és közigazgatási ügyek

Ezután a Választási Bizottság tagjai tették le esküjüket.

A közgyűlés elfogadta a Pécs–Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség anyaegyházközséggé alakítását. 

A gyúrói gyülekezet korábbi martonvásári leányegyházközsége augusztus 1-jei hatállyal missziói egyházközséggé nyilvánították.

Szabályrendelet a lelkipásztorokról
Nyilas Zoltán északpesti esperes ismertette a lelkipásztorokról szóló egyházkerületi szabályrendelet előkészítésének folyamatát, melyről részletesen is nyilatkozott portálunknak. A szabályrendelet előkészítésében Nagy László és Szólláth Bernadett jogtanácsosok, valamint Kaszó Gyula lelkipásztor vettek részt, a dokumentum előkészítése a közgyűlési tagok bevonásával történt, vitanapot is rendeztek erről – számolt be. A szabályrendelet végső szövegét ősszel fogadhatják el.

Keretmegállapodás a gyülekezetplántálásról
A gyülekezetplántálásról szóló keretmegállapodás-javaslatot Balog Zoltán terjesztette a közgyűlés elé. Mint mondta, legalább másfél évtized tapasztalatát gyűjtötték össze a dokumentumban, mely a jövő plántálási szolgálatait segíti majd. Hangsúlyozta: az egyház ügye, ha valahol új plántálás születik. A keretmegállapodás lefekteti, mi az anyagyülekezet feladata, mi az egyházmegyéé és az egyházkerületé, továbbá hogyan kapcsolódhat be a támogató szolgálat a képzésbe és a továbbképzésbe. Sorvezetőről, nem pedig kizáró szabályrendeletről van szó, mely átlátható, támogató struktúrát biztosít az érintetteknek – tette hozzá.

A lelkészi vizsgára jelentkezők ajánlására tett felhatalmazást Somogyi Péter tárta a testület elé. A pedagógusdíjakra vonatkozó előterjesztéseket Harkai Ferenc Csaba Kispest-központi lelkipásztor tette meg.

Díszkötet és kiállításmegnyitó
A Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulójára megjelent, „Minden Prédikátor nevét alatta írja” – A református egyházszerveződés kezdetei Dunamelléken című díszkötetet a szerkesztő Berecz Ágnes mutatta be.

A Ráday Gyűjtemény főigazgatója emlékeztetett: a januári lelkésztalálkozón résztvevők kaphattak egy kivonatot a kötetből, annak tartalma pedig a parokia.hu-n is megjelent. Mint mondta, a díszkiadás megtartotta a tartalmat és kibővítette azt a jubileumi év pécsi Kodály Központban tartott január 31-i nyitó eseményén elhangzott igehirdetésével és az elfogadott ünnepi nyilatkozat szövegeivel. Berecz Ágnes ismertette a kötetbe került tanulmányokat, melyek több szemszögből világítják meg a kánonok jelentőségét és örökségét, valamint azt is, hogy az artikulusok milyen zsinórmértéket fogalmaznak meg az egyházi és világi rend kapcsán. A közgyűlés alkotó tagjai a díszkötet egy-egy példányát kapták ajándékba.

„Mint gyökér a szikkadt földből” – a hercegszöllősi zsinat 450. jubileumi évének vezérigéje a mottója annak az időszaki kiállításnak, mely ma nyílt a Ráday Gyűjtemény budapesti Bibliamúzeumában. A két részből álló, egyháztörténeti és szakrális életünk tereit és tárgyait bemutató kiállítás 2027. január végéig tekinthető meg. Az udvaron emlékjelet állítottak fel, melyet Rendeki Horváth Gyula tervei alapján Csik Tamás alkotott meg.

A kovácsolt vasból megformált fára minden jelen lévő elhelyezhetett egy áldást jelképező kerámiagyümölcsöt. „A megmaradás a bajban születik: az Úristen a rosszból jót tud kihozni, ahogy tette azt Mohács után is – ezt jelképezi ez a fa” – fogalmazott Balog Zoltán püspök.

Az ünnepségen Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekes adott elő reformáció korabeli énekeket, a kiállítást Timár Gabriella Ulla, a Bibliamúzeum vezetője nyitotta meg. Részletes beszámolónkat hamarosan olvashatják portálunkon.

Képek: Dezső Attila, Füle Tamás