"Ha jó kézből vesszük a hírt, hogy Atyánk akarata nélkül egy hajszálunk sem eshetik le fejünkről, akkor bátran bízhatunk Benne, még ha nem is értjük Őt és útjai rejtve maradnak is előttünk."
Matthias Claudius
Maradandót alkotott
„Kezeink munkáját tedd maradandóvá” – 20. századi mesterművek a Radnai-gyűjteményből címmel nyílt meg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és a Bibliamúzeum közös tárlata Budapesten.
A 20. századi magyar képzőművészet meghatározó alkotóinak munkáit tartalmazza Radnai Béla magángyűjteménye, mely a művészetkedvelő mecénás halála után a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumra gondozásába került, és mostantól csaknem fél éven át a budapesti Bibliamúzeumban is megtekinthető. Radnait elsőként az egységes magyar gyorsírás megalkotójaként, az első gyors- és gépíró magániskola alapítójaként és igazgatótanáraként ismerték, ám idővel műgyűjtői tevékenysége miatt is kora meghatározó alakja lett, ehhez pedig éppen sikeres vállalkozása jelentett vagyoni alapot.
Bélyegektől a műtárgyakig
A húszas-harmincas években a művészeti társaságok a kávéházakban és műgyűjtők lakásán találkoztak. A művészek, műkritikusok és műgyűjtők szakmai-baráti körei közül az egyik legjelentősebb a Gresham asztaltársasága volt, ahol Bartsay Jenő, Bernáth Aurél, Egry József, Derkovits Gyula, Rippl-Rónai József és Borsos Miklós is megfordultak. Csakúgy, mint Radnai Béla, akinek a figyelmét barátja, Medgyessy Ferenc szobrászművész fordította a kortárs képzőművészet felé – többé-kevésbé szelíden ösztökélve őt arra, hogy pénzét „idejétmúlt holmik" helyett kortárs alkotásokba fektesse, ezzel is segítve a művészeket. Radnai olyannyira elhivatottá vált az ügy iránt, hogy a kor egyik legjelentősebb magángyűjteményét hozta létre – ezt láthatják az érdeklődők október közepéig a budapesti Bibliamúzeumban.
Megvette, mielőtt elkészültek
Bán Boróka művészettörténész a tárlat megnyitóján elmondta: a két világháború között a művek nehezebben találták volna meg a helyüket a mecénások nélkül, a művészek pedig az inspirációs és anyagi forrást jelentő társaságok nélkül. A kissé szemérmes műgyűjtő, Radnai Béla szívesebben látogatta a műtermeket, mint a galériákat, így azonnal lehetősége is nyílt egy-egy alkotás megvásárlására. „Szeretett volna friss művekhez jutni, amelyek nincsenek már kiválogatva, ezért – hogy más ne előzze meg őt – sokszor félig készen vette meg őket. Kezdetben lakása falait díszítette velük, később vált tudatos műgyűjtővé, aki értő szemmel válogatott.”
Radnai később maga is szervezett összejöveteleket Cimbalom utcai lakásán. A festményeket, szobrokat, szőtteseket a baráti körébe tartozó kortárs művészek, írók, költők is megtekinthették. Gyűjteménye törzsanyagát az Egry- és a Derkovits-művek alkották, ezeket egészítették ki Bartsay Jenő, Bernáth Aurél, Szőnyi István és mások alkotásai. „A műélvezet, műpártolás végigkísérte életét, de az nem öncélú passzió volt csupán, hanem másokért, a közösségért tett erőfeszítés is.”
Meglepetés rajzok
„Radnai a kor sok magángyűjtője ellenében felismerte, milyen nagy értékek rejlenek a szabadkézi rajzban, a grafikában, a papírra és nem vászonra alkotott művekben” – erről már Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója beszélt. Mint mondta, a vasárnap délelőtti Radnai-szalonokban Borsos Miklós ifjú szobrászművész is megfordult, aki itt ismerkedhetett meg a kortárs művészet olyan darabjaival, amelyekkel máshol nemigen lett volna lehetősége. A gyűjteményt grafikai tárlóiban számos Borsos-rajz is megtalálható, ahogy több olyan grafika is, amely a győri állandó kiállításon nem tekinthető meg. A budapesti kiállítást az a térinstalláció is különlegessé teszi, amelyben ezek a rajzok helyet kaptak, a látogató számára meghagyva a szabad felfedezés lehetőségét.
A „Kezeink munkáját tedd maradandóvá” – 20. századi mesterművek a Radnai-gyűjteményből kiállítás október 13-ig tekinthető meg a budapesti Bibliamúzeum kiállítótermében (1092 Bp., Ráday utca 28).
Jakus Ágnes
Képek: Füle Tamás
