„Olyan szenvedést vállalni, amin lehetne változtatni, nem erény."
Pál Ferenc
Matild
Ebben az iskolában vidámak, energikusak, szorgalmasak a gyerekek. Bármilyen furcsán hangzik is elsőre, alig várják, hogy átléphessék a suli kapuját és megkezdjék a közös munkát. Az információkat szivacsként szívják magukba, feladataikat szeretettel végzik, sőt, azt állítják, az iskola nélkül nem is tudják elképzelni az életüket.
Nem szép, de népszerűMielőtt bárki azt hinné, hogy a legújabb fantasyba csöppent, gyorsan elárulom, nem egy mesevilágról, hanem egy valódi iskoláról olvashat az alábbiakban. A budapesti iskolának már a neve sem szokványos, hiszen nem egy híres emberről nevezték el, hanem – kérem, ne botránkozzanak meg – egy szőrös, tollas, struccszerű valamiről, akit Matildnak hívnak. A Matild Média Iskola vezetője szerint egy jó gyerekszervezet csakis alulról épülhet fel, így az iskola „keresztelőjekor" a gyerekeket kérdezték meg arról, ki legyen a névadójuk. Végül elsöprő többséggel a Matild nevű plüssfigurára esett a választás, akit a tanúr úr – Szabó Mihály – még a siófoki bazársoron vásárolt évekkel ezelőtt. Matild gyakran üldögélt a napköziben vagy éppen a biológia és földrajzórákon, és mivel mindig a gyerekek közelében volt, hamar a kedvencükké vált. Az iskolások talán nem is gondolták a névválasztáskor, hogy a germán eredetű név hatalmat és harcot jelent. Gyakran hallani a közbeszédben, hogy a média hatalom, de mi lehet az, amiért harcolnak a matildosok, már ha harcolnak egyáltalán?
Van értelme
A budafoki iskolába valamivel több, mint hatvan diák jár az általános iskola felső tagozatától kezdve egészen a középiskola végéig. A Matildban komoly médiaképzést kapnak, tizenhatan tanítják őket, köztük számos (el)ismert újságíró, rádiós és televíziós szakember. A gyerekek kiváló kommunikációs képességeiről rögtön meg is bizonyosodom; már az is profizmusra vall, ahogyan fogadják, kísérik és informálják az érkező vendéget. Gyorsan körbefognak, végigvezetnek az iskolán és oldottan, vidáman beszélnek arról, hogy pontosan miről tanulnak, és mit csinálnak a Matildban.– Öt éve járok a Matildba, ennek legalább van értelme, nem úgy, mint az iskolai tárgyaknak. Azokat inkább csak leadják, azt mondják, tanuld meg, jegyezd meg, de úgy érzem, a tanárokat nem igazán érdekli, hogy mit kezdünk a megtanult információkkal – mondja Karáth Dániel. A 17 éves fiú szereti aktívan, hasznosan tölteni szabadidejét, és nehezen tűri, ha feleslegesen rabolják az idejét. A Matildban azonban minden percnek van értelme.
Már alig várjuk
A Matild Média Iskola egyik nagy vonzereje, hogy a fiatalok azzal foglalkozhatnak, amit igazán szeretnek és egy pozitív gondolkodású, keresztyén értékrendet valló közösséghez tartozhatnak.
– A délelőtti tanítás, vagyis suli után jövünk a Matildba, itt mindig feltöltődünk, energiát kapunk. Alig várjuk, hogy együtt lehessünk. Szeretettel csináljuk ezt a munkát, talán azért is, mert nem kötelező. Sőt, muszáj jönni, mert e nélkül már nem is tudnánk élni – mondja nevetve Liptai Barbi, aki először a rádiós, majd a tévés műsorvezetésbe is beleszeretetett. Bár azt mondja, hogy eleinte nem volt túl nagy önbizalma, ma már könnyedén, mosolyogva ül a kamerák kereszttüzében. A Matild ugyanis nemcsak az FM 101.3 frekvencián hallható Rádió 6-nak gyárt műsort, hanem az Újbuda Televízióban, valamint a Duna Televízióban is műsoridőt kaptak.
Bécs Budapestre jön
Két évvel ezelőtt Ausztriában jártak a matildosok, ahol a Bécsi Egyetem médiatanszékének vezetőjével megállapodást írtak alá. Az egyetem szakmai tanácsokkal és iránymutatásokkal segíti az iskola működését. Andróczi Julcsi (Pulcsi) szerint azért is fontos ez a megállapodás, mert itthon nem mindig az igazság hangzik el a médiában és azt gondolja, hogy külföldön más szellemben működik a sajtó, amit nálunk is meg lehetne valósítani.
– Azt szeretnénk, hogy a média legyen az emberért, és ne fordítva. Thomas Bauer professzor már világszerte létrehozott médiakurzusokat, és rajtunk keresztül most Bécs is megérkezhet Budapestre – teszi hozzá Pulcsi.
Nagyon kell akarniMenjünk melózni – adja ki az utasítást Szabó Mihály igazgató, akit egyszerűen csak Misinek hívnak a diákok. A saját kivitelezésű rádióstúdiót Misi építette és Mese burkolta. Az este első műsorvezetője a kárpátaljai diáklány, Zsani. A megérzésekről beszélgetnek egy református lelkipásztorral. A stúdióban hetente két-három interjút vesznek fel, amit a Rádió 6 tűz a műsorára felvételről. Nagy a nyüzsgés a stúdióban: a műsorvezető és a vendég elfoglalja a helyét, a technikus a keverőpultnál áll, majd jelez, hogy minden kész, és indulhat a felvétel. Körben fiatalok ülnek, akik azért jöttek a stúdióba, hogy tanulhassanak a rádióinterjúból. Rádiósjelölt az lehet, aki nagyon akarja a „rádiósságot". Felvételizni kell írásban és szóban is, a feladat pedig nem egyszerű: ismeretlen szöveget kell felolvasni mikrofonba. Közben Zsani, majd Barbi profikat meghazudtoló érettséggel kérdeznek, a vendégnek pedig nincs nehéz dolga, minden adott egy jó interjúhoz ebben a környezetben. A Matild szabályzata szerint nem szabad felkészületlenül interjút készíteni. A beszélgetőpartnereknek és a témának már napokkal korábban utána kell nézni. A sok vidámság és jókedv mögött komoly munka és felkészülés áll.
Másik út
El ne felejtsem, azzal kezdtük, hogy harcolnak-e a matildosok. A fiatalok azt mondják, hogy igen. A maguk eszközeivel. Szinte mindannyian elit iskolába járnak, ahol a diákok nyolcvan százaléka dohányzik már tizenöt évesen is, hétvégenként pedig sokan drogoznak és isznak. A matildosok a tisztaság mellett tették le a voksot. Szeretnék megmutatni, hogy van itt egy közösség, ami eltérő utat jár be.
Fekete Zsuzsa
Fotó: matild.hu
A Matild Média Iskoláról bővebben itt olvashat.