„A mátraházai református üdülő története különleges hitvallás arról, hogyan épülhet kő és gerenda közé az Isten iránti szeretet, az ifjúságért való felelősség és a közösségben átélt lelki ébredés” – olvashattuk 2025. június 29-én a Mátraháza Református Üdülő Facebook-oldalán. Ezen a napon lett ugyanis 85 éves az üdülő, amely Isten kegyelméből a történelem viharai ellenére is több generáció számára biztosított teret a testi, szellemi és lelki gyógyuláshoz, az erősödéshez és a felüdüléshez. Az intézmény szolgálócsapata hálás szívvel ünnepelte az évfordulót, mi pedig azt mutatjuk be cikkünkben, hogyan tanúskodik az épület története a közösségi ébredések és megújulások erejéről. Ehhez nem csupán az intézmény honlapján fellelhető összefoglalót használtuk fel, hanem a konferencia-központért felelős egykori és jelenlegi főigazgatóval is elbeszélgettünk.

Gyermeküdülőből lelkészüdülő
Az 1930-as évek elején indult el egyházunkban a középiskolások körében a „diáksáfársági" mozgalom, amely adományokból szeretett volna a rászoruló, beteg diákok számára üdülőt venni vagy építeni. Az 1937-ben összegyűlt összegből Szabó István ifjúsági lelkész, későbbi clevelandi lelkipásztor először Mátrafüreden vásárolt egy üdülőt, ez azonban részben alkalmatlannak bizonyult a kijelölt célokra, ezért később eladták. Szabó István egy gyalogtúra alkalmával jutott el a Nagylapát-tető nevű helyre, amelyet ideális helyszínnek talált, 1938-ban pedig Ravasz László dunamelléki püspök támogatását is megnyerte arra, hogy inkább ott építkezzenek. A terület a katolikus többségű Gyöngyös város tulajdona volt, de a református polgármesternek, Kuti Árpádnak és műszaki tanácsosának, Dezső Dénesnek, a református egyház főgondnokának köszönhetően a városi tanács átengedte a református egyház részére, az Egyetemes Konvent pedig kölcsönt ajánlott fel egy, a mátrafüredinél nagyobb üdülő felépítésére. A tervek 1939 nyarán készültek el, a diáküdülőt pedig 1940. június 29-én avatta fel Ravasz László püspök.

A II. világháború folyamán az üdülő a visszavonuló németek telefonközpontja volt, az épület pedig tönkrement. A háború után a Magyar Nemzeti Bank meg akarta vásárolni, de Enyedy Andor püspök leszavaztatta az ajánlatot. 1947. április 20-án Berzétei László gyöngyösi beosztott lelkészt bízták meg az újjáépítéssel, az üdülőt 1947. június 3-án avatta fel újra Ravasz László a konventi elnökség részvételével, Berzétei Lászlót pedig megbízták az üdülő vezetésével. Mátraháza az ifjúsági ébredés egyik központjává lett. Amikor az üdülő kicsinek bizonyult, mert a fiatalok százával jelentkeztek a konferenciákra, 1948-ban elkezdődött egy bővítés, amelyhez téglajegyeket árusítottak, a táborozók pedig saját munkájukkal vettek részt az építésben. Az üdülőhöz közeli rétet jelölték ki azoknak, akiknek nem jutott hely az épületben, az itt felállított 50 személyes, egykori tábori sátrak Svájcból érkeztek. A rét közepén volt egy szikla, erre álltak fel az előadók, esténként pedig zsoltárokat énekeltek a tábortűznél, innen nevezték el a rétet Zsoltáros-rétnek.



1950-ben az üdülőt a politikai változásokra reagálva lelkészüdülővé alakították át. 1951-re készült el a második épületszárny. 1955. március 20-án Berzétei László a gyöngyösi lelkipásztori szolgálata miatt megvált az intézmény vezetésétől, helyét Bertalan Eszter volt diakonissza, a kőszegi Gyermekotthon vezetője vette át. 1955-től a Református Közalap, majd a Zsinat támogatásával folyt tovább a munka, a lelkészi szolgálatokat 1960-ig a gyöngyösi egyház lelkészei végezték, később vendég lelkészek. Az igazgatás központi irányítás alá került, az intézetet a Zsinat Szeretetszolgálati Osztálya irányította 2006. április 30-ig. A kétezres évek elején több terv is készült az épület felújítására, de nem látszott rájuk fedezet, 2006-ban még az is felmerült, hogy eladják az üdülőt, de a Dunamelléki Református Egyházkerület felajánlotta, hogy ha támogatást kap a felújításhoz, akkor átveszi. A Zsinat még ebben az évben átadta az üdülő fenntartását az egyházkerületnek 70 évre, és 100 millió forintot biztosított a felújításhoz. 2007-ben befejeződtek a munkálatok, az épület pedig a dunamelléki konferencia-központok rendszerében üzemelt tovább.

Dunamellék konferencia-központja
A mátraházi üdülő ügyét 2006-ban az a Varga László akkori dunamelléki lelkészi főjegyző és püspökhelyettes karolta föl, aki gyerekkora óta kötődött az épülethez. Először 12 éves korában volt ott, 1948-ban. „Az, hogy én lelkész lettem, annak a 12 éves koromban ott töltött két hétnek köszönhetem, az Úristen ott szólított meg” – fogalmazott erről portálunknak. A rá következő évben már ő vezette minden nap a vízszállító csacsifogatot az üdülő és a Zsoltáros-rét között. Nemcsak gyerekkorával, de elhívásával is összefonódott Mátraháza története, ezért is esett neki rosszul 2006-ban annak lehetősége, hogy a Zsinat esetleg eladná, és ezért beszélte rá a Dunamelléki Református Egyházkerületet az átvételre. „Akkoriban újítottuk fel a régi Ráday Kollégiumot, ezért merült fel, hogy ugyanazzal az építészcsapattal meg tudnánk csinálni Mátraházát is.”



Az épület egésze fel lett újítva. Akkor készült el például az imaterem és az új főbejárat is a recepciós helyiséggel, előtérrel. Egy teljesen új emelet is épült a régi tető helyére, de a lezárható padlástéren is ki lettek alakítva szálláshelyek. „Júliusban bezártuk az épületet, augusztusban pedig megkezdődhettek a munkálatok. Azon a télen nem esett hó, még a Kékesen sem, tehát egész télen tudtak dolgozni rajta az emberek, nem zavarta meg semmi a munkálatokat. Hasonló csoda volt Isten kegyelméből, hogy pont akkor ürítették ki a Bérc Hotel Mátra épületét, hogy felújítsák és Lifestyle Hotel Mátra néven újranyissák, emiatt pedig minden régi bútort kiárusítottak. Átmentünk megnézni ezeket, és kiderült, hogy hatvan-hetven százalékos állapotban voltak. Szinte minden bútort megvettünk pármillió forintért. Nemcsak bútorokat, de konyhai eszközöket is szereztünk így.” A megújult református üdülő a 2007 virágvasárnapja előtti szombaton nyitott meg újra.

Varga László ötlete nyomán kialakították a Dunamelléki Református Egyházkerület Konferencia-központját, amelyet a mátraházi egység mellett a tahi és galyatetői telep alkotott, így ezek az intézmények innentől egységes szervezeti egységbe tömörültek, amelynek az irányításáért egy főigazgató felelt. Varga László ezt a posztot 2008-as nyugdíjba vonulása után is ellátta, egészen 2010-ig, országgyűlési képviselővé válásáig, de utána is vissza-visszajárt a Ráday utcai hivatalba segíteni az utódját. Főigazgatóként nemcsak a konferencia-központokat fogta egybe, hanem a Püspöki Hivatal, a Gazdasági Hivatal, az internátus és a Ráday Gyűjtemény szervezeti egységeit is. A főigazgatói tisztséget Veres Sándor jelenlegi dunamelléki főgondnok vette tőle át annak idején.



Új fejezet kezdődött
Mátraházán Veres Sándor felügyelete idején, a kétezer-tízes években is voltak felújítások, fejlesztések, ilyen volt például a napelemrendszer telepítése. A kétezer-húszas évektől folyamatosak az aktuális igényeknek megfelelő átalakítások, ennek részeként került sor a hőszivattyús fűtésrendszer és a korszerű internetkapcsolat kiépítésére. Ezt már Kelemen Jánostól tudtuk meg, aki 2021-től először a konferencia-központ igazgatójaként, 2023 januárja óta pedig a Dunamelléki Református Egyházkerület üzemeltetési főigazgatójaként felel többek között Mátraházáért is. „Készültek koncepciótervek további bővítésekre, átalakításokra is” – avatott be minket a hosszú távú elképzelésekbe Kelemen János.

A fizikai építkezéseknél azonban fontosabb a lelki építkezés: Mátraháza számos csendes hétvége, konferencia és egyéb lelki program helyszíneként az elmúlt évtizedekben is lelkészek, presbiterek és gyülekezeti tagok megújulását, erőre kapását segítette és segíti ma is. Falai között lelki sebek gyógyulnak be, elhívások fogalmazódnak meg, homályos kérdések válnak tisztábbá, és hitre lelnek a keresők, akik elcsendesedve teret adnak a Szentlélek munkásságának, és őszintén keresik, hogyan lehetnek mások számára áldássá.

Egyházunk Zsinati Tanácsa 2025. május 14-én döntött arról, hogy Mátraházát végleg – tehát nem csak a korábban meghatározott hetven évre – Dunamelléknek ajándékozza, így az idei évben mindenképpen új fejezet kezdődik az üdülő történetében, ráadásul pont abban az évben, amikor 85 éves fennállásáért adhattak hálát. „Most, 2025. június 29-én éppen a Klauzál téri gyülekezet volt fent, így lehetőség nyílt velük együtt megemlékezni, hálát adni” – fogalmazott Kelemen János. „Sok olyan idős testvér volt közöttük, akik nagy szeretettel idézték fel a régi mátraházi emlékeket. Jó volt velük visszatekinteni mindarra, amit Mátraházának köszönhetünk. Istennek legyen hála ezért a nyolcvanöt évért!”
 

Barna Bálint
Képek: Füle Tamás, Mátraháza Református Üdülő Facebook-oldal, archív fotók