„Nem próbálok, Uram, behatolni Magasságod mélységébe, mivel nincs semmi hasonlóság közted és az én megértésem között. Amennyire lehet, szeretném mégis megérteni az Igazságot, amelyben szívemmel hiszek és amelyet szeretek."
Anselmus
Megszállott vidék
Közeledünk a fennsíkhoz. Az eldugott közel-keleti vidék mikrovilága átláthatóvá válik: a part menti települések, ahol Jézus járt; a medence, amelyben ringatóztak a bárkák – egyszerre jelentéktelenek, távoliak és éppen kicsiségükben hordoznak valami földöntúlit. A száraz levegő megtelik párával és élettel, hűvös és aranyló a vidék. A fűszálak makacsul kapaszkodnak.
Minél jobban zsugorodik a tó, annál több látható belőle. Ahogy egy pillantást vetek kanyargó partjaira, a valóságos kép elé az elmúlt órák emléke tolul: a színes virágok és pálmafák között csillogó víztükör a domboldalon, ahol Jézus elmondta a hegyi beszédet, és Kapernaum, ahol az aloék álmosan nyújtózkodtak a kora délutáni napsütésben.
Lassan egyre feljebb emelkedünk. Jobbra tőlünk egy völgy húzódik két oldalán meredek hegyvonulattal: a Jarmúk folyó völgye. A Jarmúk a Jordánba torkollik, a folyó alsó szakasza két bibliai tartomány határa: balra az ószövetségi Básán vidéke, a túloldalon pedig Gileád hegyvidéke terül el.
Óriások sírjain nőtt fák
Mózes korában menedékvárosként emlegették Golánt. Az etimológusok szerint a Básán és a Golán szavak sémi nyelveken egyaránt marhalegelőt jelentenek. Ma is ez az egyetlen térség Izraelben, ahol jellemző a rideg marhatartás. Básán vidéke, vagyis a mai Golán-fennsík nem más, mint egy vulkáni plató, amely Izrael és Szíria határvidékén húzódik – kulcsfontosságú stratégiai területe az elmúlt évtizedek arab–izraeli háborúinak. Az 1967-es hatnapos háború óta izraeli megszállás alatt van a terület. Több helyen ma is táblák figyelmeztetnek az aknamezőkre.
Amikor Mózes Izrael fiai élén Básán felé fordult, kivonult ellenük Básán királya, Óg (vö. Mózes 4. könyve, 21. fejezet 31–35. vers). A félelmetes ellenséggel szemben győzött a választott nép, és elfoglalta Básánt.
A történészek máig sem tudják pontosan, kik voltak Óg fiai. Annyi bizonyos, hogy különleges temetkezési szokásaik évszázadokra meghatározták a fennsík növényvilágát. Az átlagnál robosztusabb nép hatalmas kőmennyiséget mozgatott meg: az eltemetettek fölé rengeteg követ felhalmoztak. Bár a hosszú, száraz évszakban gyakran ütött ki tűzvész az évszázadok alatt, a kőhalmok között utat kereső és felnövekvő tölgysarjak erős törzsén gyakran nem fogott a futótűz sem. Ma a Golán-fennsíkon mintegy másfélmillió tölgyfa magasodik.
Meredek lejtők
Az ószövetségi Básán egy része a mai Izrael fennhatósága alá esik, az országban ennek a területnek a leggazdagabb az állatvilága. A bibliai időkben oroszlán és medve is honos volt a vidéken, napjainkban is élnek itt nagytestű farkasok, hiénák, karakálok és egyéb ragadozók.
Básán kitűnő legelőterület volt az ószövetségi időkben is. Ha egy-egy ragadozó vagy farkasfalka megriasztott egy csordát vagy nyájat, a meredek lejtőkön az egész állatállomány elpusztulhatott volna. Éppen ezért gondosan, évről évre kerítésekkel határolták el a legelőket.
A kerítés héber elnevezését rejti a vidék egyik településének, Gadarának a neve is. A Nagy Sándor-i hódítások nyomán kialakuló hellenizmus korában a görögök tíz várost alapítottak ebben a térségben, melynek együttes neve Dekapolisz. Gadara a Tízváros legnagyobb települése a Golán-fennsík tövében.
Az evangéliumok beszámolnak arról, hogy Jézus itt találkozott a gadarai megszállottal (vö. Máté evangéliuma 8. rész 28–34. vers, Márk evangéliuma 5. rész 1–20. vers, Lukács evangéliuma 8. rész 26–39. vers), aki sírboltokban lakott, és veszélyes volt saját magára és a helybeliekre is. Amikor Jézus kiűzte a megszállottat gyötrő ördögöket, azok a település határában legelésző disznónyájba költöztek. Az állatok a meredek lejtőkön összetörve magukat a Genezáreti-tónak rohantak.
Kaktuszok és tulipánok
Naplementekor érünk a Golan-fennsíki kilátóhoz. A lemenő nap sugara színesre festi a távoli hegyeket rejtő fátyolfelhőket és a magasból ezüstösen fénylő tavat. Alattunk kaktuszok borítják a hegyoldalt. A lemenő naptól jobbra egy boglya formájú hegy dereng, a hagyomány szerint ezen a hegyen dicsőült meg Jézus három tanítványa szeme láttára. A kilátóból ellátni a hét forrás vidékéig, és tiszta időben a Hermón hegyig is.
Ahogy a meredek szerpentineken ereszkedünk le a fennsíkról, két fürj repül át az autóút fölött. Mannával és ezekkel a tyúkhoz vagy fácánhoz hasonló, ízletes szárnyasokkal táplálta az Úr népét a pusztai vándorlás alatt. Az Egyiptomból való kivonulás emlékünnepén, a pészahon a természet is ünneplőbe borul: a környező, kopár hegyek tavasszal virágba borulnak, tulipánok ezrei nyílnak ilyenkor.
Az Orient expressz nyomában
A környék híres hőforrásairól is, melyekben 60 Celsius-fokos ásványvizek fakadnak. Már az ókorban is közkedvelt volt egyik enyhén radioaktív forrása, amelynek vize a szóbeszéd szerint kezdeti stádiumban a leprát is gyógyította. Erre a rómaiak is felfigyeltek, és Néró császár parancsára pompás fürdővárost építettek ide.
A közelben egy erdős gerinc zárja le a látóhatárt: a szír–jordán–izraeli hármashatár. A térség abszurditásaira jellemző, hogy már a múlt századfordulón is vonattal közlekedtek ezen a vidéken. Aki Budapesten felszállt az Orient expresszre, haifai átszállással a Jarmúk völgyén át eljuthatott a Golán-fennsík nyugati szegélyéig, ahonnan Damaszkuszba, vagy akár Bagdadba is továbbroboghatott.
Jakus Ágnes
Képek: Füle Tamás
Bibliai helyszínekről szóló sorozatunk korábbi részeit itt olvashatja:
Az idei esztendő elején Máté evangéliumából jelöli ki a Bibliaolvasó kalauz a napi igeszakaszt. Bibliai helyszínekről szóló sorozatunk első részében Názáretbe, Jézus gyermekkorának városába látogatunk el.
Tiberias tava, Galileai-tenger, Kinneret tava, Genezáreti-tó – az elnevezések ugyanarra a természeti képződményre, Palesztina legnagyobb természetes víztározójára utalnak. A tó tanúja volt a hegyi beszédnek, a csodálatos halfogásnak, a vihar lecsendesítésének, és jóval Jézus kora után is szolgáltatott bizonyítékokat a kétezer évvel ezelőtti eseményekről.
A Genezáreti-tó nyüzsgő élővilága, zsinagógák és lakóházak romjai, mozaikok és szikladarabok tanúskodnak némán az evangéliumokban leírt eseményekről a 21. században is. Bibliai helyszínekről szóló sorozatunk következő részében Tibériásba, a hét forrás vidékére és Kapernaumba látogatunk el.