Szultáni engedéllyel építhettek a kecskemétiek új templomot, míg a sellyeiek a budai basát lefizetve mentették meg templomukat a bontástól – két történet a török idők református hétköznapjaiból, amelyek elém kerültek, amikor a Dunamelléki Református Egyházkerület érdekességei után kutattam.
Ebben az összeállításban szó lesz még a legidősebb dunamelléki püspökről, aki a legkorosabb pápánál is tovább élt, bemutatjuk a kerület legrégebbi orgonáját és olvashatnak az ócsai templomról, ahol több filmet forgattak.

Szultáni engedély: lóháton Kecskemétről Isztambulba
Lehetetlennek tűnik, végül mégis megépül az egyetlen magyarországi kőtemplom a török hódoltság ideje alatt…
Bíró Éva, a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltárának munkatársa azt mondja, a helyi reformátusok 1568-ban építettek fatemplomot, amely 1678-ban leégett. A gyülekezet ettől fogva mindent megtett azért, hogy kőtemploma épülhessen, de a szultáni engedély beszerzése hónapokig tartott:

„hárman indultak lóháton Kecskemétről Isztambulba, akkor, amikor a közbiztonság gyakorlatilag a nullával volt egyenlő”.

Nagy áldozatvállalás volt ez az útnak indulóktól, és az egész gyülekezettől. „Nem kérdés, akkor a kecskeméti reformátusok ezt tartották a legfontosabbnak” – hangsúlyozza a levéltáros. Gyűjteményükben őriznek egy levelet Kovács Istvántól és Mohácsi Halász Miklóstól (harmadikként velük tartott egy török tolmács is), arról, hogy milyen hosszú ideig várakoztatják őket, mire a szultánnal találkozhatnak, „de jobb így, mert ki kell várni az uralkodó jó kedvét a pozitív döntésig”.

IV. Mehmed oszmán szultán – a legfőbb vallási vezető, a sejhüliszlám javaslatára – végül 444 aranyért engedélyezi a légvonalban ezer kilométerre lévő kecskeméti református templom építését. A közbenjárók további 133 aranyat kértek, kamatokkal együtt összesen 669 aranyat fizettek a kecskemétiek – és ekkor még csak engedélyük lett. Összehasonlításképpen: a templomépítéskor kb. 222 aranyat fizettek a kőműves mesterek munkájáért. A levéltár eredetiben őrzi a felvett aranyak visszafizetéséről szóló ötnyelvű (magyar, latin, német, török és héber) kötelezvényt.

Miért kaptak engedélyt? Nem volt török lakosság a városban, sem oszmán tisztségviselő, nem mellesleg komoly bevételt jelentett ez a török tisztviselőknek. A templom végül 1680-84 között épült fel. Többször átépítették, a legjelentősebb átalakítás 1787–1790 között történt, amikor mind a templombelsőt, mind a tornyot magasabbra emelték, és fakarzatait kőre cserélték. A felújítások során emlékiratokat helyeztek el a toronygombban.

Ócsa: filmforgatások kedvelt helyszíne a 800 éves templom
Az ócsai református templom az egyik legrégebbi református templom a Dunamelléki Református Egyházkerületben. A 13. században épült, eredetileg premontrei szerzeteseknek (a reformáció idején került a reformátusokhoz). A templom román bazilika vártemplom stílusban épült, különlegessége, hogy jelentősen sosem építették át: két tornya, három hajója és három szentélye van.

„Gyakorlatilag egy 800 éves enteriőr fogadja az ide látogatókat" - mondja Hantos Péter, az ócsaiak lelkipásztora, aki hangsúlyozza, a templom elsősorban hitéleti helyszín, amelyet egy élő, gyarapodó gyülekezet használ. Hozzáteszi: különlegessége miatt azonban mások is szívesen keresik fel. Vannak, akik turistaként érkeznek a kiemelt műemlékhez, mások esküvőjük helyszínéül választják, a jó akusztika miatt gyakran tartanak itt kulturális rendezvényeket, például hangversenyeket, és gyakran használják filmforgatások helyszínül.

Forgatott már itt a BBC, részben itt készült a Katedrális c. kanadai-német-magyar 40 millió dolláros költségvetésű sorozat. Az ócsai templom fontos helyszíne volt a Bánk bán operafilmnek, amelynek operatőre az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos, rendezője a Kossuth-díjas Káel Csaba. Az idén debütált magyar-osztrák produkció, a Hunyadi egyes jelenetei is ebben a templomban kerültek rögzítésre. Arról, hogy milyen produkcióknak adják át a templomot, arról a gyülekezet presbitériuma dönt. Kérések gyakran jönnek, a templom bekerült egy nemzetközi filmes adatbázisba. „Ha valaki középkori történethez keres templomot, előbb-utóbb ránk talál" – mondja a lelkész. Az elkészült produkciókat egyébként a lelkész visszanézi, és olyan is volt, hogy közös gyülekezeti vetítésen nézték meg, végül mi forgott a templomban.

A pápai legeken is túltesz a legidősebb és egyben leghosszabb ideig szolgáló püspök

IX. Piusz pápa állt a leghosszabb ideig a katolikus egyház élén, ő csaknem 32 évig vezette egyházát. Pathai Baracsi János 1691–1729 között, vagyis 39 éven át volt püspöke  – vagy ahogy akkor mondták, szuperintendense – a Dunamelléknek. És ez még nem minden, Pathai Barcsai János ugyanis mai szemmel nézve is szokatlanul magas életkort élt meg: 105 vagy 106 éves korában hunyt el, 1729. júliusában. Korabeli források szerint 130 unoka állta körül koporsóját a temetésén.

Születésének napját nem ismerjük, de a kortársai úgy jegyezték, hogy 1623-ban született. Iskolai adatai azonban ismertek. A legidősebb püspöke volt a Dunamelléki Református Egyházkerület történetének, és egyben a leghosszabb ideig szolgáló lelkészi vezetője is. Ebben az időben a püspöki tisztséget haláláig viselte az, akit megválasztottak – hacsak le nem mondott – magyarázza Szatmári Judit, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárának igazgatója. 

És mit tudunk még hosszú életéről? Pathai Baracsi János lelkész volt Alsónémedin, Kunszentmiklóson, Dunapatajon, Cegléden, Ráckevén és Dömösdön. Esperesként is szolgált. Püspöki működése alatt változtak a kerület határai, ugyanis az úgynevezett baranyai egyházkerület egyesült az akkor alsódunamellékiként ismert egyházkerülettel, 1714-ben.

1725-ben Pathai Baracsi János szeretett volna lemondani tisztségéről, ám végül társai meggyőzték, hogy maradjon. Fiához költözött Dunapatajra, a napi lelkészi munkát (ma úgy mondanánk, a gyülekezeti lelkészséget) még abban az évben letéve, így élete végéig már csak a kerület ügyeivel foglalkozott, segítette őt helyettese Kecskeméti Pál, akit később utódjául választottak. Fia, Pathai János is püspöke lett az egyházkerületnek nem sokkal apja halála után, 1731-39 között.

Pathai Baracsi János püspök sírja nincs meg, de sírköve a dunapataji református temető falában látható.

A fülöpszállási református templom 200 éves hangszere Magyarországon „a legfontosabb orgona, amely megmentésre vár"
A fülöpszállási református templom orgonája a Dunamelléki Református Egyházkerület legrégebbi, templomban lévő orgonája. A presbitérium 1827-ben dönt a megrendelésről, ‘28-ban már el is készíti Mertz Ádám. A hangszer építésekor ez – a mai Magyarországot nézve – a református egyház legnagyobb hangszere. (A budapesti Kálvin téri templom orgonája két évvel később épült meg.) A fülöpszállási presbitérium komolyan veszi a vállalást: kántori állást hoznak létre, hogy legyen, aki megszólaltatja az orgonát. A 20 regiszteres hangszer 2500 forintba kerül, 29 évvel később javításra szorul, a munkálatokat el is végzik. A hangszert néhány évtizedenként javítják, újítják, karbantartják. Ám a II. világháború alatt megsérül, csak 1971-ben van pénz újra megszólaltatni, az a felújítás 2500 forintba került - épp annyiba, mint hajdanán az építés. A következő évtizedekben újra használják, az állapota romlik.

Most még működőképes lenne a hangszer – mondja Lovadi István lelkész, aki egy éve érkezett a Fülöpszállási Református Egyházközségbe, de akkorra már elektromos zongorával kísérték a gyülekezeti éneket. „A templomunkat és benne az orgonát is szeretnék eredeti állapotába hozni, ehhez még keressük a forrásokat.” Meséli, hogy az előtte ott szolgáló helyettes lelkész idején nyertek pályázatot az orgonára, a másfél millió forint kártevőírtásra volt elég.

Milyen kincs lakik a Bács-Kiskunsági templom karzatán? Ezt jól mutatja a szakember véleménye: „Ez a hangszer a legfontosabb megmenteni való orgona hazánkban. Ez volt az építője legteljesebb hangszere. Itt nem elég egy felújítás, ezt szakszerűen kell restaurálni, amelynek költsége becslésem szerint 50 millió forint körül van” – mondja Méhes Balázs orgonaművész, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara Egyházzenei és Zenepedagógiai Tanszékének vezetője.

Sellye: korrupció mentette meg a templomot
Egy történet az Ormánságból, Sellyéről. Tartja magát egy história, miszerint a törökök el akarták bontani a sellyei református templomot. De kezdjünk messzebbről: a közeli Szigetvár várát 1566-ban foglalták el a törökök. Zrínyi Miklós várkapitány 34 napig tartotta a 2500 katonájával az 50 ezres oszmán sereggel szemben. Amikor már csak háromszázan maradtak, kitörtek a várkapun. Innen származik a mondás, „kirohant, mint Zrínyi”. A törökök a vár bevételét követően megkezdték annak újjáépítését, a falak felújítását. Ehhez építőanyagra volt szükség, felmerült a környék keresztény kőtemplomainak elbontása. Az egyházközség tagjai kijárták, hogy 80 ezüstért megválthassák templomukat a budai basánál – olvashatjuk a történetet a Reformátusok Lapja 1980. július 13-i számában.

A történetet filmszerű, drámai jelenettel meséli könyvében Marton József a Sellye régi és újabb református temploma c. 1940-ben megjelent könyvében, „A török már kiállította a környező faluk lakosait Sellyétől Szigetvárig, hogy kézről-kézre adva szállítsák el a templomfalakat Szigetvár vára megerősítésére, amikor, az utolsó órákban, megérkeztek a sellyei atyafiak a budai basa engedélyével".

Az eredeti épület ma már nem áll, hiszen 1875-ben elkészült az új, háromtornyos templom. Ám – ahogyan Marton József írja –, „a ma is meglévő templomba bele van építve a régi templom falainak egy része és a régi torony is.”

Ravasznak kiment a fejéből a püspökválasztás, mégis sírt a végeredményen
Ravasz László dunamelléki püspök épp 50 éve, 1975 augusztusában hunyt el. 1921 és 1948 között volt püspöke a kerületnek, illetve még egy rövid ideig, az 1956-os forradalmat követően. Ami miatt bekerült ebbe az összeállításba: ő az egyetlen olyan püspöke Dunamelléknek, aki korábban egy másik egyházkerületben is magas tisztséget töltött be, azaz püspökhelyettes volt. Ráadásul megválasztásakor nem volt kerületi lelkész. Így ír erről emlékiratában: „(…) azt hittük, hogy a püspökségről szó sem lehet, mert még nem történt meg a magyar református egyházban, hogy egy egyházkerület önként más kerületből válasszon püspököt”.

​Forrás: Fortepan / Makkai Sándor Protestáns Népfőiskolai Egyesület gyűjteménye

És valódi választás zajlott. Hatos Pál történész így ír erről Ravaszról szóló könyvében: „Hagyomány és megszokás szerint a püspöki széket – formális választás útján – a hivatalban lévő lelkészi főjegyzőnek, Takács József ceglédi lelkésznek kellett volna örökölnie. De csak néhány napig tűnt úgy, hogy a választás ügye puszta formalitás marad”. Többen indultak a dunamelléki püspöki székért, a számlálásnál kiderült: 335 szavazatból 208 Ravasz Lászlóra érkezett. Ezt ő így élte meg otthon, Erdélyben: „Június 26-án volt a szavazatbontás. Meg is feledkeztem róla. Enyeden voltunk Nagy Károllyal (az akkori erdélyi püspökkel – a szerk.), a tanítóképzőt vizitálni. Másnap, vasárnap együtt szolgáltunk az enyedi templomban. Hétfőn reggel érkeztünk haza, László napjára, hogy a névnapi köszöntőket fogadjuk. Az utcai ajtóban a gyerekek várnak: Lacika azt mondja: Apuka püspök. Tucsi ugrál: megyek Pestre majmot látni. Boriska kisírt szemmel mosolyog. Kiderül, hogy megjött a távirat Pestről – Ida mama felbontotta – hogy nagy többséggel püspökké választottak. Jöttek a gratulációk sírva és sírtunk mi is.”

+1 Ikertemplomok a Tisza és a Duna partján
Végül egy érdekesség, amelyről korábban külön cikket írtunk. Van a Dunamelléken két templom, amelyek ikrek. Ugyanúgy néznek ki. Az egyik a Tisza mellett, Tiszakécskén áll, a másik a Duna partján, Ráckevén. A különleges történet ITT OLVASHATÓ.

Hegedűs Márk

Képek: gyülekezeti és levéltári archívumok, Füle Tamás, Gergely Adél, Méhes Balázs