„Másrészt bizonyos, hogy az ember soha nem jut el önmaga igaz megismerésére, ha csak Isten arcára nem nézett előbb és ha ennek szemléléséből leszállva nem kezdi el önmagát megvizsgálni."
Kálvin
Mi a pálya?
A száz legjobb iskolát felsorakoztató rangsorban huszonötödik helyen áll a Baár-Madas Refomátus Gimnázium. A középiskolák megítélése az eredményesség mellett sok más szempontot is megjeleníthet, számos szülő mégis a tanulmányi és felvételi mutatók alapján dönt, amikor iskolát választ gyermekének. Tombor László igazgató szerint minden iskola más „pályán játszik", a budai református gimnázium a minőségi oktatás mellett olyan értékeket is megpróbál közvetíteni, amelyek ma már nem mondhatók általánosnak, és ez – mint mondta – kulcskérdés.
Az elitkörbenMinden évben elkészítik a száz legjobb magyar középiskola rangsorát, amelyben a Baár-Madas az elit kör tagja, tavaly a huszonötödik helyre került a református gimnázium. Az intézmény igazgatója azt mondja, hogy bár évente módosulhat a rangsor, ha valaki tartósan az élmezőnyben áll, fontos visszajelzés lehet az iskolában folyó munkát tekintve.
– A besorolás tanulmányi, érettségi eredmények alapján áll össze. A pedagógusok ez alapján láthatják, hogy a munkájuk hatékony és eredményes. A szülők általában figyelik a rangsorokat, és igyekeznek jó eredményeket felmutató iskolát választani a gyermeküknek. A rangsor arra is jó, hogy bizonyítsa a református iskolák megkerülhetetlen szerepét a társadalomban.
Verseny az állami iskolákkal
A kérdésre, hogy miben jobb a Baár-Madas, mint más iskolák, nem lehet pontosan válaszolni az igazgató szerint, mert minden intézmény más pályán játszik. Nehéz lenne a budai gimnáziumot olyan tanintézményekkel összehasonítani, amelyek felzárkóztatással foglalkoznak, vagy hátrányos helyzetű, képességzavaros gyerekek fejlődését segítik. Ezek az iskolák nagyon fontos, és kiváló munkát végeznek, de a szerepük más, mint a Baár-Madasé.
– A Baár–Madassal szemben a diákok, a szülők és a fenntartó elvárása is az, hogy a nálunk végzett gyerekek bejussanak a legjobban jegyzett egyetemekre, főiskolákra. A mi pályánk az, hogy felvegyük a versenyt Budapest meghatározó állami iskoláival, azért, hogy a református gyerekek inkább minket válasszanak. A jó eredményekkel, kiváló mutatókkal ide lehet őket csalogatni.
Mert ez természetes
Tombor László szerint jól választanak, akik a Baár-Madasba jelentkeznek, hiszen kitartó és szorgalmas munkával bejuthatnak a vágyott egyetemre. Az iskola környezete is szép, biztosítottak a kiváló sportolási lehetőségek és a tanórán kívüli segítség, amelyek a gyerekek különböző képességeit fejlesztik. A jó tanulmányi mutatók mellett református sajátosságokkal is próbálják vonzani a fiatalokat.
– Egyértelmű és meghatározott értékrend szerint működik az iskola. Hitelveit tekintve meghatározó a közösséghez, a nemzethez tartozás, a mások iránti figyelem és a szolgálat. Évek óta működik például az önkéntes diakóniai programunk; fontosnak tartjuk, hogy olyan gyerekek kerüljenek ki az iskolából, akik nem torzónak nézik az elesetteket, fogyatékkal élőket, időseket. A mai világ a sikeresekről, az erősekről, a szépekről szól, de ha kizárólag ebben a szellemben élnék az életüket a diákok, akkor nem lennének boldogok. Megtanulják, hogy attól teljes az élet, ha az ember próbál segíteni a rászorulókon, és nem a dicséret vagy a hála miatt, hanem mert ez teljesen természetes.
Biztonság
Az iskolaválasztásnál a szülők számára nagyon fontos a biztonság. Azért is íratják a református gimnáziumba a gyerekeket, mert úgy vélik, hogy nálunk kevesebb negatív hatás éri őket, mint máshol.
– A deviancia különböző formáira, az iskolai hangulatra, a viselkedésre gondolok, amikor a biztonságról beszélek. Persze a mi diákjainkkal is előfordulhat, hogy a hétvégén buliznak és elengedik magukat, de fontos, hogy nem ez a jellemző. Aki rendszeresen jár gyülekezetbe, annak természetes a keresztyén értékrend, aki pedig lazábban kötődik az egyházhoz, azért adja református iskolába a gyerekét, mert úgy érzi, hogy az általunk közvetített értékrend hasznos lehet a számára.
Kulcskérdés
Kulcskérdésnek nevezi az igazgató, hogyan lehet bensővé tenni a keresztyén értékeket. A gimnáziumi korosztály ugyanis a legnyitottabb, de egyben a legkritikusabb is környezetével.
– A hitelesség nagyon fontos, mert a diákok hamar észlelik, ha a kimondott szó és a gyakorlat között különbség mutatkozik. Nehéz dolog ez, hiszen, mi is követünk el hibákat, amikor tanítunk. A pedagógiai és módszertani hibákat is visszajelzik a gyerekek. A pedagógustól függ, hogyan reagál a kritikára, de azt tartom a szerencsésnek, ha egy-egy ilyen visszajelzésnél önvizsgálatot tart a tanár és megnézi, hol hibázhatott, mennyire megalapozott a kritika. A diákok érzékenyek, néha felerősítik a vélt sérelmeket, a valósakat, pedig tartósan őrzik. Nem lenne jó attitűd, ha a pozíciónkból eredően azt mondanánk: ők a diákok, mi pedig a tanárok, és mi mindent jobban tudunk. Ha komolyan vesszük a hivatásunkat, akkor figyelni kell a reakciókra.
Újra választanád?
A Baár-Madasban komolyan veszik a diákok véleményét. A végzősökkel minden évben tesztet töltetnek ki, amelyben névtelenül elmondhatják véleményüket az iskoláról. Az utolsó kérdés az, hogy újra a Baár-Madast választanák-e, és a többség igennel felel.
– Természetesen kritikák is megfogalmazódnak, például hogy egyes tárgyaknál bizonyos következetlenséget tapasztaltak, vagy nem olyan színvonalú egy-egy tárgy oktatása, mint gondolták. A pozitívumoknál sokszor említik a közösségi programokat, sportrendezvényeket, focit, tudományos napot, diáknapot, nyelvi délutánokat, és gyakran magát azt a tényt is, hogy református iskola vagyunk.
Az igazgató példaként olyan változtatást említ, amelyet a gyerekek által kitöltött tesztek visszajelzései miatt vezettek be. A házirendbe is bekerült, hogy a tanárnak két héten belül ki kell javítania a dolgozatot és visszaadni a diáknak. Ha a pedagógus átlépi ezt az időhatárt, akkor a diák dönthet úgy, hogy ne írják be a jegyét.
– A gyerek természetes elvárása ez, hiszen a témazáró nem ott ér véget, hogy ő megírta a dolgozatot, hanem a visszacsatolással, értékeléssel. Ha ez egy hónappal a dolgozat megírása után történik meg, annak a pedagógiai értéke a nullával egyenlő.
Normák és normálatlanságok
A fejlődés lehetőségeivel összefüggésben az igazgató arról beszélt, hogy napjainkban fontos követelmény lépést tartani a tudomány legújabb vívmányaival és azt lefordítani a diákok nyelvére. Keresztyén tanítóként a krisztusi szeretetet kell sugározni, még inkább nyitottnak lenni a gyerekek problémáira.
– Van ugyan iskolalelkészünk, de olyan sajnos nincs, aki minden délután itt lenne és folyamatosan végezné a gyerekek lelkigondozását. A fiatalok nehezen nyílnak meg a pedagógusok előtt, pedig kamaszként nagyon sok problémával kell megküzdeniük. Ezek nemcsak a saját és az elvárt teljesítmény közötti különbség feloldására vonatkoznak. A társadalmi normák vagy normálatlanságok erősen hatnak a gyerekekre. Ami tíz éve erkölcsi szempontból evidens volt, ma már kérdés lehet a számukra. Ráadásul a család és a házasság ma már nem feltétlenül norma a gyerekeknek. Számos fiatal csonka családban éli a mindennapjait, és ez megnehezíti az életüket. Nálunk is növekszik az elvált szülők gyermekeinek a száma, bár még mindig sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint az országos átlag.
Szakma és szeretet
Sok szülő azt gondolja, hogy beadja az egyházi iskolába a gyerekét és ott majd megnevelik, de Tombor László szerint önmagában az iskola nem tudja átalakítani a diákokat. A külvilág káros hatásainak kiszűréséhez szükség van a családra is. A Baár-Madas Református Gimnáziumban számos tanáregyéniség dolgozik, ezért is tartozhatnak az elismert iskolák közé.
– Amikor utólag visszagondolnak a gyerekek a középiskolára, azokra a személyiségekre emlékeznek, akiknek a munkássága a szakmai kiválóságon és a szereteten alapult.
Fekete Zsuzsa