"De mit mondhatnék? Azt sem tudjuk, mi történik a nap végén, akkor honnan tudnánk, mi lesz öt év múlva? Meg kell tanulnunk Istenre bízni a kérdéseinket, és egyszerre csak egy napot végiggondolni. Az ember hajlamos várakozásban élni, vár a megfelelő körülményekre, míg mindenre garanciát és választ nem kap. Aztán az élete végén ráébred, hogy mást sem csinált, csak egész életében a megfelelő pillanatot várta."
Micsoda méltóság
Fiaivá fogadott bennünket az Isten!
Gyermeke lehetek, nemcsak ismerőse.
Ez jogot, felhatalmazást jelent.
Nem érdemeimért kapom ezt, nem szolgáltam rá a fiúságra. Krisztus az egyetlen, akit megillet, mert Ő egy az Atyával. Én kegyelemből, Krisztusért, az Ő véréért lehetek királyi gyermek.
Ajándék ez, mert Jézus megváltott idegen, nem-fiúi állapotomból. S mindez már elvégeztetett, már eldöntetett "a világ teremtetése előtt". Még nem volt kész a kozmosz, de már kész volt kiválasztatásunk - ennyire fontosak vagyunk Neki.
Visky Ferenc: Méz a sziklából (Koinónia Kiadó, 2003)
Visky Ferenc református lelkésznek az év minden napjára szóló bibliai elmélkedései hiteles bizonyságai az Istennel való élő kapcsolatnak, olyan egyetemes témákat feszegetnek, mint a boldogság, a szenvedés és a szabadság.