A közös imádság és a szeretetteljes együttlét a keresztyének egységét szolgálja, az evangélium értékeit hitelesen közvetítő, világszínvonalú keresztyén zene pedig mozgósító erejű - áll a felekezetközi Ez az a nap! Szervezőiroda bemutatkozásában. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint a hazánk legnagyobb fedett sportcsarnokát, az Arénát évről évre megtöltő Ez az a nap! fesztivál. A felekezetközi találkozó egyaránt alkalmat ad a legkülönfélébb missziós szervezetek bemutatkozására és a lelki töltekezésre, hiszen nemcsak számos dicsőítő zenekar lép fel, hanem igei tanítás is elhangzik, és a nemzetért folytatott közbenjáró ima szintén elmaradhatatlan része a rendezvénynek.

Magunkat adjuk oda
- Ha egy szívvel, egy lélekkel tudjuk dicsőíteni Istent, Ő az esetleges hiányosságokat is kipótolja - fogalmazott portálunk érdeklődésére Almási Kornél, a fesztivált megnyitó ezerfős kórus karnagya.

Szerte a Kárpát-medencéből, számos felekezetből és gyülekezetből érkeztek énekesek a példátlanul nagy létszámú karba. A karvezető szerint sosem az énekesi kvalitások számítanak, amikor valaki dicsőít, de mindenkinek úgy kell szolgálnia, mint aki nem a fölöslegéből ad.
- Ha áldozatot hozunk, odatesszük magunkat, akkor várhatjuk Isten áldását - fogalmazott.

Amikor le lehet dobni a mezt
- Ne szégyent hozzunk Krisztusra, hanem dicsőítsük meg azokkal a képességekkel, amiket kaptunk, és alkossunk profi, jó dolgokat - ez a képzett, keresztyén zenészek feladata Bolyki Balázs, a Bolyki Brothers énekese szerint. A fesztivál másik fellépője azt mondta, különbséget kell tenni vallásosság és hit között.
- A vallásos emberek egy része azért vallásos, mert fél a haláltól és a pokoltól, és valamit remél. A hívő, odaszánt életű ember viszont megjárta a poklot, és tudja, hogy csak a hit hozza onnan ki, ezért hisz - fejtette ki érdeklődésünkre az énekes-karvezető, aki a világi zenei pályán vált ismertté keresztyén előadóként. Abban a háborús helyzetben, ami napjainkban zajlik a szívekben, az otthonokban, már nem hajlandó kiállni a színpadra bizonyságtétel nélkül - tette hozzá.

- Érezni kell persze, hogy hova mennyit lehet vinni, az egyensúly megtalálása a keresztyén könnyűzenészek legnagyobb felelőssége. Nem éri meg elveszíteni egy lehetőséget arra, hogy az emberekkel a hitről kommunikáljunk, amiatt, hogy erőszakosan tesszük azt. Ha egy család, egy pár eljön a koncertre, fontos, hogy koncertélményt kapjon.

A keresztyén előadó egyik legnagyobb szövetségese a szakmai színvonal - hangsúlyozta az énekes.
- Amikor odateszünk valamit világszínvonalon az asztalra, lehetőségünk van azt mondani, amit szeretnénk. A hívő focisták a mezük alatt viselik a feliratot: „Istennel győztem", de addig nem vehetik le a mezt, amíg nem nyerték meg a vébét. Amikor viszont ők a legjobbak, akkor minden kamera őket veszi és fotózza - akkor kell ledobni a pólót és ott van alatta a hitvallás.

A viselkedés is hitvallás
Fiatal kora ellenére tudja, mit jelent a színpadon állva világi környezetben képviselni a keresztyén értékrendet.
- Nem tervezem, hogy két lábon járó Biblia leszek, ugyanúgy fogok szerelemről meg lányokról énekelni, mint akárki más, de mint a dal mögött álló ember nem szeretném soha letagadni, hogy hiszek Istenben - mondta érdeklődésünkre Henderson Dávid. Az egyik televíziós tehetségkutató műsor döntőse hozzátette, értékrendjével próbálja Istent képviselni a könnyűzene világában.
- Nem szándékozom olyan dolgokban kompromisszumot kötni, amelyekben más zenészek esetleg igen, és remélem, hogy ez majd látszani fog.

Ahhoz, hogy a mindennapokban is megállják a helyüket, a Biblia olvasására buzdította a fiatalokat Ulrich Palzany evangélikus lelkész, a ProChrist evangelizáció németországi vezetője.
- Szakíts időt a csendességre és tanulmányozd a Bibliát, amely Isten hozzánk intézett szerelmes levele! Bárhol legyél és bármennyire is egyedül, a Szentlélek táplálja majd benned az Isten szerinti szeretetet és emlékeztetni fog Jézusra - mondta.

A jelenünket adjuk a kezébe
Nem csak Isten akar megajándékozni minket, mi is megajándékozhatjuk őt - fogalmazott portálunk mikrofonja előtt Thomas Miller, a texasi Gateway dicsőítő csapat vezetője.
- A dicsőítés szeretetünk kifejezése Istennek, meghajlás előtte, nem feltétlenül fizikailag - bár azt is lehet -, de a szívünkben, a hozzáállásunkban, abban, ahogyan élünk.
Ezt a hozzáállást pedig lehet tanulni, éppen ezért tartja küldetésének a Gateway Worship, hogy szerte a világon fellépéseivel hirdesse Jézus Krisztus szeretetét és szabadítását. Ahogy a dicsőítésvezető lelkész elmondta, nem színpadon állnak, hanem csupán emelvényen, azért, hogy látható legyen, mit tesznek, amikor dicsőítenek, így másokat is elvezethessenek Jézushoz.

- Az a célunk, hogy az emberek átadjanak mindent Istennek, és ne tartsanak vissza semmit tőle. Hiszem, hogy a jelen pillanat, vagyis az, amelyikben éppen élünk, a legfontosabb pillanat az életünkben, ezért ezt kell átadnunk Jézusnak.

Ne csapjuk be magunkat!
Dicsőíteni hangulatunktól függetlenül lehet - vélekedik a csapat vezetője.
- Ha minden énekünk örömének, akkor majdhogynem eláruljuk magunkat, és nem valljuk be, amikor nehéz időszakot élünk meg. A Biblia azonban számos alkalommal beszél ilyen helyzetekről. Ezek az emberek a nehéz időkben tanulták meg, hogyan bízzanak jobban Istenben, és hogyan dicsőítsék Őt jobban. Számos zsoltár van, amelyben Dávid vagy valamelyik másik zsoltáros panaszkodik, és azt mondja Istennek: ez így nem jó, miért engeded ezt meg, miért engeded ellenem jönni az embereket. A legtöbb zsoltár végén azonban azt mondja a szerző: akkor is dicsérlek, bízom benned, és abban, hogy Te majd változtatsz ezen.

Egy nagy szeletnél is több
Hogy mit jelent a körülmények ellenére Isten dicsőségére élni, arról a fesztivál ötszörös Grammy-díjas vendégművésze, Israel Houghton sokat tudna mesélni.

Az énekes puszta léte is csoda, hiszen édesanyján kívül mindenki el akarta vetetni, apja elhagyta, később pedig a zenei pályára lépő félvér fiatalnak nem jósoltak nagy jövőt, mondván: fehérnek túl fekete, feketének túl fehér. Az Israel and New Breed nevű formáció azonban mára a világ számos pontján fellépett, és több tízezer embert vezetett a dicsőítésben kimagasló szakmai színvonalon. Így jutottak el Budapestre is.
- Korábban olyan tortának láttam az életet, amelyben Istené a legnagyobb szelet, az életünk minden más területéé pedig valamivel kisebb. Rájöttem, hogy a torta egésze Istené, hiszen Ő az életünk minden egyes területének birtokosa - szólt a fesztivál résztvevőihez a dicsőítésvezető.

Az est végéhez közeledve több ezer apró lámpás gyulladt fel az Arénában, kifejezve, hogy Isten gyermekei világító mécsesek ebben a világban. A látvány azt is kifejezte: bár mindenkinek máshol van a helye, összetartozunk, és együtt rajzoljuk ki Isten országát. Ezt példázza az is, hogy felekezetközi magyar dicsőítő csapat lépett a fesztivál nagyszínpadára, magyarországi egyházvezetők pedig a fiatalok jelenéért és jövőjéért imádkoztak.

Sokak számára az est egyik fénypontját azok a percek jelentették, amikor a környező országokat képviselő keresztyén fiatalok anyanyelvükön emelték fel szavukat Istenhez nemzeteink megújulásáért és békességéért.

Jakus Ágnes
Képek: Füle Tamás