„Ót és újat!”

Konferenciával, könyvbemutatóval és zenével állítottak méltó emléket Szűcs Ferenc professzor életének és szolgálatának a Ráday-napok nyitórendezvényén.

Ót és újat!” címmel rendeztek konferenciát 2022. szeptember 29-én csütörtökön Szűcs Ferenc (1942–2020) református lelkipásztor, teológiai tanár és a Károli Gáspár Református Egyetem volt rektora emlékének. Az esemény egyúttal a Ráday Ház megnyitását ünneplő Ráday-napok nyitóprogramja is volt az épület újjászületett dísztermében. A nyitó áhítatot Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke tartotta. Juhász Tamás kolozsvári teológiaprofesszor pályatársként idézte fel Szűcs Ferenc emlékét, Nyilas Zoltán északpesti esperes pedig Szűcs Ferencről mint pomázi lelkipásztorról emlékezett meg. A konferencián két könyv bemutatójára is sor került Békési Sándor teológus közreműködésével, a Szűcs család tagjai pedig zenéjükkel járultak hozzá a méltó megemlékezéshez.



Szűcs professzor emlékét a konferencia előtt Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök, volt zsinati lelkészi elnök segítségével idéztük fel portálunkon. „Sokat beszélt a józanság erényéről, ő maga is józan ember volt, nem félt a kérdésektől, nem félt a kérdéseket mérlegre tenni. Rendkívüli alapossága mellett is röviden és tömören rá tudott mutatni a lényegre. Tőle tanultuk meg, hogy csak jó kérdésekre lehet jó választ adni, rossz kérdésre legfeljebb véletlenségből. Kérdezni is tanított bennünket. A hit bátorságával mérlegelt mindent, és sosem láttuk igazán kétségbeesni. Példát adott az Istenben való bizakodás derűjéből, és talán ez az egyik legfontosabb öröksége számunkra, amelyet a szívünkre helyezett” – emlékezett vissza Bogárdi Szabó István.

Gyümölcstermő élet
Balog Zoltán dunamelléki püspök, zsinati lelkészi elnök a nyitó áhítatot Máté evangéliuma 13. fejezetének 51. és 52. verse alapján tartotta meg, amely így végződik: „Azért minden írástudó, aki tanítványává lett a mennyek országának, hasonló ahhoz a házigazdához, aki újat és ót hoz elő kamrájából.”



„Az Írást tudóknak – és nem az írástudóknak – különös felelősség jutott: közösségük sorsát a szembeötlő adottságoknál tágabb és mélyebb összefüggésekben tudják elhelyezni, és érthetően közvetíteni. Médiumok, akik alkalmasak arra, hogy ezeket képviseljék és megvédjék” – fogalmazott az egyházvezető. Hozzátette: bár az evangéliumban mindenki médium, hiszen Jézus tanítását befogadni és továbbadni minden tanítványnak szóló parancs, de közülük is kiemelkedik az Írást tudók felelőssége.

„Jézus téged hozott ki, téged vezetett ki a szolgaság házából. Ez a történet úgy régi, hogy új, és újra és újra el kell mesélni, hogy érvényt szerezzenek neki. Ez az Írást tudók, a teológusok felelőssége.” Amikor Jézus azt kérdezi a tanítványaitól, hogy megértették-e mindezt, ők azt mondták, hogy igen. Az igehirdető szerint azonban nem véletlen, hogy a Hegyi Beszéd a sziklára épített ház példázatával zárul: a megértés önmagában nem elég, az ebből fakadó életnek gyümölcsöt is kell teremnie. „Az ót és a régit kell újra és újra életté formálni.”



Szűcs Ferenc igehirdetőből lett tanító, és professzorként is mindig személyesen megszólító lelki üzenete volt előadásának. „Számára a gyülekezet, az egyházi lét nem egyszerűen közeg volt, hanem közösség.” Több mint fél évszázadot átívelő szolgálata egységes maradt az első szószéktől az utolsóig. Ennek a szolgálatnak a terei az idő előrehaladtával bővültek, a lényeg viszont nem változott: Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétel maradt. „Az óra és újra felhatalmazott tanítóknak gyümölcstermő élete van, erre tanít Szűcs Ferenc példája, és erre hív mindannyiunk Mestere, Jézus Krisztus” – zárta gondolatait a püspök.

A pályatárs és barát szemével
Juhász Tamás kolozsvári teológiaprofesszor személyes emlékek felidézésével kezdte előadását. Kiderült, Szűcs Ferenccel 1986-ban Kelet-Berlinben ismerkedtek meg a Barth-centenárium rendezvényén, ahol egy szobában laktak. „Az első este meglehetősen fáradtak voltunk, mégis sokáig beszélgettünk. Jó kritikai érzékkel és találóan foglalta össze az aznapi előadásokat” – emlékezett vissza Juhász Tamás, akinek annak idején kifejezetten jólesett Szűcs Ferenc Kolozsvár iránt mutatott érdeklődése. Második találkozásuk 1990-ben történt, amikor Szűcs Ferenc két másik budapesti professzorral együtt meglátogatta a kolozsvári teológiát.



Juhász Tamás elmesélte, hogy ő fordította le németre Szűcs Ferencnek a Heidelbergi Káté 450. évfordulójára írt prédikációját, hogy a jubileumi konferencia német és holland képviselői is megértsék. Az előadó azt is felidézte, hogy Szűcs Ferencet az erdélyi ébredés lelkipásztorai is többször meghívták magukhoz. Persze, nem csak Szűcs professzor járt Kolozsvárra, hanem a kolozsváriak is felkeresték Budapestet. Ilyenkor Juhász Tamás a Ráday Kollégiumban lakott, de ügyes-bajos dolgaikat mindig Szűcséknél intézték. Több találkozásunk istentiszteleten történt vagy templomba járáshoz kötődött.

„Szűcs Ferenc hangsúlyozta, hogy Kálvinnál Isten szuverenitásának védelme a teológia főbejárata. Ezzel küzdött a mai világ emberközpontúsága ellen. Isten megelőző Isten, előttünk jár – emlékeztetett bennünket.” Az etikai válaszút Szűcs szerint nem az emberi cselekedeteknél kezdődik, hanem ott, hogy ez a végső érdekeltség kire irányul. A hitvallásban szerinte nem a gondolati tartalom az elsődleges, hanem a vallástétel aktusa. Szűcs Ferenc az egyházszervezetről úgy vélte, annak Krisztus szolgálatát kell tükröznie. A református püspöki titulust felesleges hungarikumnak tartotta, de kritizálta a nemzetközi protestantizmust is, amely egyre jobban igazodott az aktuális társadalmi ideológiákhoz.



Népről, nemzetről és kisebbségi sorsról jó református hagyományokat követve Szűcs Ferenc a Tízparancsolat alapján gondolkodott. Erős érdeklődést mutatott a kisebbségi kérdések iránt. Teológiájában – mint arra Békési Sándor teológus is rámutatott – több dialektikus ellentétpárban is rátalált az egyensúlyra. Ilyen volt például az egyetemesség és felekezetek kérdésköre, amelyet úgy oldott fel, hogy mi, reformátusok is katolikusok vagyunk. A szent és profán ellentétpárról pedig úgy gondolkodott: a szentség ott mutatkozik meg, ahol Krisztus megjelenik – derült ki Juhász Tamás előadásából.

A gyülekezet szemével
„Szűcs Ferenc jelenlétével is formálta életünket. Ha megláttam a templomban, minden bátorságomra szükség volt, hogy megszólaljak” – mondta előadásában Nyilas Zoltán északpesti esperes. Szűcs Ferenc először Fóton volt segédlelkész, majd Érdligeten kellett helyettesítenie. 1973 októberében lett pomázi helyettes lelkipásztor Demeter József betegsége miatt. 1974-ben utóda is lett. Szolgálatával megélénkült a pomázi gyülekezeti élet. Gyermek-istentiszteletek kezdődtek, énekkar indult, élettel teltek meg az ökumenikus kapcsolatok is. Gyülekezeti tagjainak még angolórákat is tartott. A budapesti teológiáról fiatal teológusokat hozott, hogy kivegyék részüket a gyülekezeti szolgálatból.



„Beiktatásáról egyetlen szó juthat eszünkbe: a tálentum fogalma Máté evangéliumából. Pontos nyilvántartást vezetett szolgálatairól, amelyekben a tálentum kérdéseire kereste a feleleteket” – fogalmazott az esperes. Szűcs Ferenc az igényesség és a teljesség elvét tekintette mércének a tanítás minden szintjén. Szerinte a tálentum valójában nem tehetség, hanem lehetőség a megbízás teljesítésére. Fontos volt számára az elődök tisztelete is. Közülük Nehézy Károlyt tekintette lelki atyjának, aki megtanította a könyvek szeretetére, és hetedik osztályos korában kezébe adta Kálvin Institutióját.

1979 és 1984 között volt spirituális az egyetemen, 1980-tól 1985-ig megbízott előadó a Rendszeres Teológia Tanszéken, amelynek 1986-tól lett vezetője. Nyilas Zoltán szerint 1984 vízválasztó lehetett Szűcs Ferenc életében, ekkori belső vívódásáról levelet írt az esperesének. Dilemmájának lényege az volt, hogy jó-e, ha továbbra is két teljes állást tölt be párhuzamosan. 1985-ben doktori címet szerzett. Volt dékán a Hittudományi Kar élén, rektorhelyettes és rektor az egyetem vezetésében. 1987. november 15-én lemondott pomázi lelkészi szolgálatáról az egyetemi pálya javára, azonban továbbra is eleget tett minden gyülekezeti meghívásnak, Nagyszombaton pedig haláláig igehirdető maradt. Utolsó igehirdetése a karantén alatt online igehirdetés volt.



Dogmatikától az igehirdetésig
„Egy-egy új könyv bemutatása mindig ünnepi alkalom. Sokan jósolták, hogy a számítástechnika korában a nyomtatott könyv kimegy a divatból, de nem így lett, mert a könyv egyúttal szakrális tárgy is” – vezette fel a két új Szűcs Ferenc-kötet bemutatását Békési Sándor teológus. Mindkét könyv a Károli Gáspár Református Egyetem gondozásában, a L’Harmattan Könyvkiadónál jelent meg.

Ezek közül az első a professzor doktori disszertációja, Az imago Dei értelmezése a barthi és a Barth utáni teológiában, amely gépelt kéziratként maradt fenn a Török Pál Kari Könyvtárban. Ennek köszönhető, hogy most hivatalos kiadványként is megjelenhetett Bogárdi Szabó István szakmai lektorálásában, László Emőke szerkesztői közreműködésével. Amikor ez a mű készült, Barth Károly megközelítése uralta a hazai teológiát, mert politikailag ő volt az elfogadott, míg az antikommunista Emil Brunner írásaiból a kétezres évekig nem is nagyon beszéltek. Szűcs Ferenc doktori értekezése azonban hiánypótló módon mindkettejük nézeteit bemutatja, ahogyan másokét is.



Másik új könyvének címe, a Szabadság és megkötöttség Békési szerint az emberi lét kereteire utal. 1965-tól írt igehirdetések gyűjtését tartalmazza. Szűcs Ferenc kézzel írta füzeteibe a prédikcióit, a kötet két oldalon közöl is egy füzetpárt illusztrációként. Bereczky Ildikó szerkesztette a kötetet, és a prédikátor legidősebb fia, Szűcs Tamás írt hozzá glosszát. A kötetben megjelent prédikációk követik a liturgia szerkezetét, a tipográfia és a tördelés is ezt segíti. A végén textuáriumot is találhatunk, hogy rákereshessünk az egyes textusokhoz köthető prédikációkra.

Zene és hála
Szűcs Ferenc lánya, Szűcs-Ittzés Zsuzsanna fuvolaművész és zeneterapeuta családi fellépésük előtt felidézte, hogy édesapja kívülről tudta énekeskönyvünk összes énekét minden versszakkal, és a zene iránt is fogékonyságot mutatott. Szűcs Ferenc unokáival közösen Wolfgang Amadeus Mozart, Pierre Max Dubois és Carl Maria von Weber darabjaiból adtak elő részleteket.



A konferencia végén, de még az eseményt záró szeretetvendégség előtt Szűcs Ferenc legidősebb fia, Szűcs Tamás mondott köszönetet a megemlékezőknek és a szervezőknek, külön kiemelve Bereczky Ildikót és Bán Bélát, akiknek köszönhetően megjelenhetett a prédikációs gyűjtemény. „Családunk számára fontos hiányt pótol ez a mai alkalom” – mondta Szűcs Tamás. „Édesapám temetése a járvány korlátozásai között igen szűk körben zajlott, megfosztva minket attól, hogy rátekintsünk a rokonok, barátok, ismerősök, tanítványok alkotta tömegre, azaz arra a közösségre, amely mintegy összegzése lehetett volna életének. Hálás vagyok azért, hogy ezt most méltó módon pótolhattuk be.”


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás


Kapcsolódó cikkünk:

Szűcs Ferenc emlékezete
Ki volt Szűcs Ferenc és milyen lelki és szellemi örökséget hagyott hátra barátainak, kollégáinak, tanítványainak és az utókornak? Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspökkel és zsinati lelkészi elnökkel egykori tanítójáról, kollégájáról, barátjáról beszélgettünk. Erről készült írásunkat IDE KATTINTVA olvashatják.

 

Szűcs Ferenc-emlékkonferencia