Újabb budapesti rendezvénnyel folytatódik a Colloquium Iuvenum közösség tematikus beszélgetéssorozata: a 2025. november 8. szombati alkalmat a Ráday Házban rendezik meg, ám a korábbi fővárosi disputákkal ellentétben ezúttal egy majdnem egész napos rendezvényre kerül sor „Kősziklán építem majd fel egyházamat” – Egyházunk küldetése a 21. században címmel. A tervek szerint ezen a napon a következő kérdésekre keresnek majd választ: pontosan mi egyházunk valódi küldetése a 21. században, mit jelent ma Krisztusról hitvallást tenni és így „hegyen épült városként” jellé válni, továbbá milyen utak és tévutak állnak előttünk, ha a valódi, hiteles és bátor hitvallástétel útján kívánunk járni mind egyénenként, mind egyházi közösségként.

A Colloquium Iuvenum olyan református közösség, amelynek tagjai elkötelezettek az egyházunkat érintő kérdések megvitatása és a közös gondolkodás iránt. Programjaikon kifejezetten a magyar reformátusságot érintő sajátosságokról és kérdésekről szeretnének testvéri közösségben együtt gondolkodni. Olyan párbeszédre törekednek, amely azután gyümölcsőzőnek bizonyulhat a résztvevők gyülekezeteinek az életére nézve. Ahogyan az a korábbi budapesti találkozókról szóló írásainkból is kiderül, ezeken az alkalmakon a kérdések, reflexiók és az elhangzottak csoportos feldolgozása teremtenek lehetőséget a valódi párbeszédre. Az aktuális rendezvényről Kovách I. Bendegúz református lelkipásztorral, a Colloquium Iuvenum elnökével beszélgettünk.



Országossá nőtte ki magát
Kovách I. Bendegúz a Colloquium Iuvenum történetéről elmondta: a kezdeményezés közel öt éve működik különböző formákban. Eredetileg a budapesti teológián indult beszélgetős alkalomként, amelyet azután újabb alkalmak követtek. Később Debrecenben is elindultak ilyen beszélgetések Hodossy-Takács Sámuel debreceni teológus szervezésében. „Adott volt, hogy a teológiák biztosítsanak nekünk helyszínt, nemcsak azért, mert ezeknek az intézményeknek voltunk a hallgatói, hanem azért is, mert ezek a református testvérek által jól ismert és könnyen elérhető helyszínek. Ugyanakkor már a kezdetekkor kiemeltük, hogy más karok hallgatóit is szeretettel várjuk az alkalmakra” – fejtette ki a közösség elnöke.

A résztvevők természetesen több településről érkeztek, jócskán túlnyúlva Budapesten és Debrecenen, így az alkalmak regionális találkozókká nőtték ki magukat. Emiatt döntöttek úgy a szervezők, hogy jobban megérné a pár órás program helyett egész napos rendezvényt szervezni, még ha ezekre a korábbiaknál ritkábban is kerül sor. „Idén februárban már megrendezhettük az első egész napos alkalmat Debrecenben, amelyhez sok önkéntes szolgálattevő járult hozzá. Ezúton is hálásan köszönjük a szolgálatukat! Ez nagy előrelépés volt számunkra, hiszen legalább hetvenen eljöttek, és sok pozitív visszajelzést kaptunk róla, ami arra bátorított minket, hogy ezt az irányt folytassuk Budapesten és Debrecenben is.”



Hosszú távon a szervezés szempontjából elengedhetetlenné vált, hogy a Colloquium Iuvenum valamilyen hivatalos jogi formát kapjon, ezért döntöttek a közösség vezetői úgy, hogy egyesületi formában kívánják folytatni. Kovách I. Bendegúz az elnöke, alelnökei pedig Hodossy-Takács Sámuel és Sipos-Vizaknai Ábel, az egyesület tagjai azok a református testvérek, akik eddig is aktív részesei és önkéntesei voltak az alkalmaknak. A rendezvényeik továbbra is nyíltak és nyitottak maradnak: minden református testvért szeretettel várnak az alkalmakra, hiszen a jövőbeli témák a mindannyiunkat érintő kérdések közül fognak kikerülni, amelyekről széles körű disputára lenne szükség.

A találkozók témái tekintetében kisebb hangsúlyt fektetnek a hétköznapok gyorsan változó aktualitásaira és igyekszenek nagyobb távlatban megérteni a minket érintő folyamatokat. „A 2025. február 15-i találkozónkon a református teológia határairól, kereteiről beszélgettünk. Felmerült a kérdés, hogy melyek azok a sarokpontok, amelyek valóban református alapok és mire mondjuk azt, hogy ez már nem mi vagyunk. November 8-án pedig arról folytatunk majd Budapesten párbeszédet, hogy a Krisztusról szóló hitvallástétel mint mindenkori küldetés milyen irányokat ad számunkra a 21. században a személyes életünkben, gyülekezeti közösségeinkben, valamint egyházunk életében.”

Nemzedékek párbeszéde
A rendezvény új formátumának az előnye, hogy a ritkább alkalmak miatt könnyebben oda tudják szánni egy napra az idejüket a református testvérek, mint havonta néhány órára, ahogy az is, hogy így több idő jut az aktuális téma kibontására, több oldalról történő megközelítésére, a közös gondolkodás elmélyítésére. Így lesz ez november 8-án a „Kősziklán építem majd fel egyházamat” – Egyházunk küldetése a 21. században című alkalmon is. A téma aktualitását az a tapasztalatuk adja, hogy egyházunk missziójának legitimitását sokan személyes véleményeken és elvárásokon alapuló feltételekhez kötnék.



„Még az a gondolat is felütheti a fejét, hogy az elvárásoknak megfelelve megnövekedhet az evangélium iránti nyitottság. Mi ezt nem tartjuk valószínűnek” – fejtette ki Kovách I. Bendegúz. „Az egyház feladata az idősek gondozása, a szegények segítése, ne nyilvánuljon meg társadalmi kérdésekben, mondja azt, amit hallani akarok – az ilyen és ehhez hasonló elvárásokra figyelve könnyen fókuszt tévesztünk. Nyugat-európai országok egy-egy keresztyén egyházát figyelve az tűnik számottevőnek, hogy a világ elvárásainak megfelelve saját magukat veszítik el. Miért történik ez? »Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia« – hangzik Péter vallástétele Máté evangéliuma 16. fejezetének 16. versében, amelyre Jézus ezt válaszolja a 18. versben: »Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem majd fel egyházamat«. Az idézett igeszakasz számos exegetikai vitát megélt már, de az általános református értelmezés alapján Jézus Péter vallástételére, vagy Péterre mint a Krisztusról vallást tevő tanítványra utal kősziklaként. Küldetésünknek egyedül Isten szabhat feltételeket, annak célja is elsősorban a Krisztusról szóló hitvallástétel. Arra kaptunk ígéretet, hogy erre építi fel egyházát az Úr. Egyházunk társadalmi szerepvállalása, szociális tevékenysége akkor történik Isten akarata szerint, ha az Jézus Krisztus evangéliumát hirdeti. Így hát nem tartjuk meglepőnek, ha a teljes evangélium hirdetését világi elvárásoknak való megfelelésre felcserélő más keresztyén egyházak végül saját magukat is elvesztik.”

Ez a téma természetesen messze túlmutat a fiatalokon, akikre a Colloquium Iuvenum a nevében is utal (a latin iuvenis fiatalt jelent). „Egy párbeszéd akkor válhat teljessé, ha nemzedékek között is zajlik. Fiatalként az egyik legnagyobb öröm számunkra, amikor azt éljük meg, hogy tapasztaltabb és idősebb református testvérek is érdeklődnek a szolgálatunk iránt. Ezért célunk, hogy a közös gondolkodásba több generációt is be tudjunk vonni. Ahogyan a legelső alkalmainkat annak idején kinyitottuk a teológián túli más karok hallgatói felé, úgy szeretnénk a fiatalok közötti párbeszédbe idősebb egyháztagokat is bevonni, és nagy örömünkre szolgál, hogy tapasztalunk is igényt, érdeklődést részükről.”

A program bizonyságtételből, dicsőítésből, bátorító igehirdetésből, gondolatébresztő előadásokból, kerekasztal-beszélgetésekből és asztalközösségekben történő párbeszédekből fog összeállni. Ez az a forma, amely már Debrecenben is bevált, és amelyre sok pozitív visszajelzést kaptak. „A résztvevőket 5-6 fős asztalokhoz ültetjük le, innen hallgatják meg az előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket, és ezután ezeken az asztalközösségeken belül indulhat el a kicsoportos párbeszéd (colloquium) az elhangzottakról. Ezek a kiscsoportok személyesebb, bizalmasabb teret biztosítanak erre.”



A meghívott előadókat és a kerekasztal-beszélgetések résztvevőit több részletben jelentik be az egyesület Facebook-oldalán. A már bejelentett református lelkipásztorok nevei: Literáty Zoltán, a budapesti teológia dékánja; Molnár Ambrus, a Dunamelléki Református Egyházkerület Lelkésztovábbképző Intézetének vezetője; Thoma László gazdagréti lelkész; Hajdú Szabolcs Koppány vértesaljai esperes; Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány vezetője és Szabó István, a fővárosi József Attila-lakótelep lelkésze. „Találkozónkra olyan református testvéreket hívtunk meg, akikről úgy gondoljuk, a fent kifejtett álláspontot vallják, megélik és ezt a találkozónk résztvevői számára befogadhatóan tovább tudják adni.”

Gyülekezeteket gazdagító gyümölcsök
Áldásként élik meg, ha sikerül valódi, nemzedékeken átívelő párbeszédet indítani a minden egyháztagot érintő kérdésekről. „Egyrészt azt tűztük ki magunk elé hosszú távú célként, hogy legyen tere és kultúrája annak, hogy meg tudjuk osztani egymással gondolatainkat és tapasztalatainkat, másrészt pedig azt, hogy azok, akik részt vesznek a találkozóinkon és ott hallanak valami számukra építőt, a gyülekezeteikbe visszatérve azt be tudják építeni a mindennapi gyakorlatba. Szeretnénk, ha a Colloquium Iuvenum gyümölcsei elsősorban a gyülekezetek életében jelenhetnének meg” – fogalmazta meg távlati reményeiket az egyesület elnöke.

Ami a további találkozókat illeti, a jövőben is maradnak a ritkább, egész napos formánál. Egy helyszínen évente egy találkozót rendeznek. „Szeretnénk a két eddigi város mellé további helyszíneket is bevonni, hogy minél többeket elérjünk és minél többek találhassanak számukra könnyen megközelíthető találkozót. Ha ez sikerül, akkor évente nem két, hanem három vagy akár több találkozónk is lehet országszerte. Természetesen mindegyik alkalomra szeretettel várunk mindenkit a Kárpát-medence bármely tájáról. Arra bátorítunk mindenkit, hogy amennyiben van olyan református testvér, akit szívesen látnának találkozóinkon előadóként, küldjék el javaslatukat számunkra e-mailen (colloquiumiuvenum@gmail.com)!”


A Colloquium Iuvenum 2025. november 8-i alkalma ingyenes, de regisztrációköteles. Aki szeretne részt venni rajta, október 31-ig regisztrálhat ezen az űrlapon.


Barna Bálint
Képek: Colloquium Iuvenum, Füle Tamás