„Komáromtól Kolozsvárig, Pápától Sárospatakig minden református teológia, az evangélikus teológia, az ELTE és az OR-ZSE (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem) egyaránt képviselteti magát a kötetben, amely igazi tudományos dzsembori lett, megünnepelve a hazai ószövetség-kutatás nagy öregjének 70. születésnapját” – vezette be a tanulmánykötet bemutatóját Egeresi László Sándor egyetemi tanár, aki társszerkesztőként kísérte végig a „Festschrift” (ünnepi írás) munkálatait.

A Károli Gáspár Református Egyetem belső pályázati támogatásából megjelent vaskos, 442 oldalas kiadványba 27 szerző írt, a tanulmányok mellett pedig tartalmazza Karasszon István publikációinak listáját is a 2024-es évvel bezárólag. Mint Egeresi professzor elárulta: készülőfélben van az ünnepelt eddig megjelent, illetve megjelenés előtt álló zsoltártanulmányait összegyűjtő könyv is.

Az Asré Háís (héber: אַֽשְֽׁרֵ֥י הָאִ֗ישׁ, „Boldog ember az, aki/Boldog az az ember”; ld. Zsolt 1,1) címet viselő kötet bemutatóján az ünnepelt négy pálya- és munkatársa – köztük korábbi tanítványai –pódiumbeszélgetésen elevenítette fel Karasszon Istvánhoz fűződő emlékeit, szakmai pályájuk összefonódásait és jövőbeli terveit. A beszélgetést Kovács Enikő Hajnalka egyetemi adjunktus, a kötet másik társszerkesztője moderálta.

„Mivel harmadik alkalommal köszöntenek a 70. születésnapomon, az a benyomásom, mintha kétszáztíz éves lennék!” – mosolygott a beszélgetés elején az ünnepelt, aki valóban bő két évszázadra tudja visszakövetni felmenői lelkipásztori tapasztalatait. „Ma egy kicsit rájuk is emlékezem és nekik is köszönöm, hogy itt lehetünk.” Hozzátette, a kötettel olyan platformot teremtettek a szerkesztők, amely összehozta az óvszövetség-kutatás jeles képviselőit.

A Karasszon Istvánnal való első találkozások felidézését Babits Antal vallásbölcselő, bibliakutató, az OR-ZSE tanára kezdte: a nyolcvanas évek elején éppen a Ráday Könyvtárban futottak össze, mely egy máig tartó, szoros barátság kezdete lett. „Néhány hetes ismeretséget követően elkezdtünk beszélgetni a korabeli sémi szótárakról, felhíva a figyelmemet Jacob Hoftijzer szótárára. Amikor bevallottam, hogy nem ismerem a művet, egyszerűen kölcsönadta – mai napig, ha valaki kölcsönkap egy tudományos munkát, elképesztően nagy ajándék!” – fogalmazott az ünnepi tanulmánykötet szakmai lektora.

Koltai Kornélia habilitált egyetemi docens, az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékének oktatója elmondta: először 1993-ban találkozott a professzorral a Bibliai irodalomtörténet óráján – számára az oktató stílusa és a diákokat folyamatosan párbeszédre hívó gyakorlata volt a legszimpatikusabb. Fazekas István első „szellemi találkozása” Karasszon Istvánnal Az Ószövetség varázsa című kötet elolvasása volt. Az Erdélyi Gyülekezet íróként és műfordítóként is alkotó lelkipásztora felidézte, hogy a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karán milyen nagy tisztelettel beszéltek a tudósról – az ünnepelt ma is a Kar oktatója.

Az SJE-RTK Ó- és Újszövetségi Tanszékét vezető Kókai Nagy Viktor akkor kereste fel Karasszon Istvánt, amikor a teológián meghallotta őt németül beszélni, és elhatározta, hogy tanulni szeretne tőle. „Bekopogtam az irodájába, elmondtam, mit szeretnék. Felnyúlt a polcra, kezembe nyomta Oscar Cullman: A Jánosi kör című kötetét, és arra kért, hozzak neki a könyvből minden héten három oldalt lefordítva. Másfél évig fordítottam Cullmant, a professzort úrral vagy találkoztam, vagy nem, később a telefonszámát is megadta.”

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatója jól emlékszik arra a Jób-szemináriumra is, amikor a sok hallgató miatt egyszerűen nem maradt terem a teológián. „István jött, kérdezte, mit csináljunk, amire csak annyit válaszoltam: ’nem gond, a Paris, Texas-tanszéken szerzek egy termet’. Így is lett, a hátsó udvarrész nyitása előtt két órával bevonultunk héber Bibliákkal és Jóbot tanulmányoztuk.”

Karasszon István örömmel emlékezett vissza ezekre a találkozásokra, kiemelve a tanítva tanulás fontosságát, valamint azt, hogy a sok-sok találkozás közül nem mindenki jut el a tudomány olyan szintjére, mint őt méltató kollégái. Úgy gondolja, mivel egyéniség találkozik egyéniségekkel, az mindig más interakciót hoz magával. „Könnyekig meg vagyok hatva, amikor azt látom, hogy az interakció során a másik oldalon is elindult valami, hogy az szép és jó, sőt, nagyobb lesz, mint az eredeti.”

A közös munka összefonódásai kapcsán Babits Antal felhívta a figyelmet a Karasszon István (és Egeresi László Sándor) által lektorált, és 2020-ban megjelent Ószövetségi Szómutató Szótárra, amely a Magyar Bibliatársulat honlapján bárki számára ingyenesen hozzáférhető.

Koltai Kornélia az ünnepelt kérdés- és problémafelvető, problémamegoldó gondolkodásmódját hosszú ideje alkalmazza saját oktatói munkájában – azt viszont sajnálja, hogy sajátos humorát nem tudja másoknak továbbadni.

Fazekas István számára Karasszon István volt az, aki szintetizálta saját tudományterületeit: a jogot, a teológiát és az írást. „Amikor megmutattam neki néhány zsoltárfordításomat, arra bátorított, hogy kezdjem el a doktori iskolát, és ő javasolt témát hozzá, a zsoltárokban megjelenő titkos bűnöket – ekkoriban mint jogászt, a hamis vád kérdése foglalkoztatott.”

A lelkipásztor alkotói munkájában is tetten érhető volt a professzor hatása: „Jézus peréről írtam dolgozatot és ő adott tippeket, mit és hogyan kellene megvizsgálni. Ebben elmélyülve fogalmazódott meg bennem a Pilátus éjszakája című darabom, melyet a Magyar Színház és az Újszínház is műsorára tűzött, és Rómában is bemutatták.”

„Ha Karasszon a tézis, én vagyok az antitézis” – folytatta Kókai-Nagy Viktor. „Ez annak köszönhető, hogy hatalmas nyomás nehezedett a barátságunkra amiatt, hogy tudtam, soha nem leszek olyan, mint ő. ’Kényszerpályára’ kerültem, de a barátságunk megmaradt. Az, hogy én az Új-, ő pedig az Ószövetség felől közelít meg bizonyos magánéleti, aktuális és tudományos kérdéseket, kölcsönösen hat ránk, illetve közös rajongásunk az intertestamentális kor és az akkor született szövegek.”

A beszélgetés utolsó kérdése a közös munka jövőbeli útjait firtatta. „Jelenleg egy interlineáris, sorok közötti biblián dolgozunk – az eddig hatezer digitális oldal terjedelmű mű kiadásához jelenleg támogatókat keresünk” – mondta Babits Antal. Koltai Kornélia mosolyogva említette, hogy a professzornál tette le a bibliaszigorlatot, ő felügyelte az államvizsgát, illetve doktori és habilitációs dolgozatának védésekor is opponensként volt jelen. „Az a vágyam, hogy egy olyan konferencián dolgozzunk közösen, ahol a történetkritikai és posztkritikai szövegekről együtt gondolkodjunk.”

Fazekas István csendben jegyezte meg, ő már annak is örülne, ha Karasszon István 80. születésnapjának megünneplésében is közreműködhetne, de szeretne segíteni a professzor összes művének kiadásában is. „Van egy konkrét közös munkánk, hiszen az Erdélyi Gyülekezet évek óta szervez tudományos konferenciákat, melyeknek a professzor a szakmai elnöke.” Kókai-Nagy Viktor szerint Karasszon István egyetlen nagy hiányossága, hogy munkáit nem ismerik eléggé külföldön, amit mindenképpen orvosolni szeretne, és elárulta, hogy jelenleg egy közös teológiai dogmatika megalkotásán gondolkodnak.

„Abban reménykedem, hogy ha az utánam következő generáció megmutatja szellemi izmait, akkor párbeszédben maradunk a múlttal és a jövővel is – hiszen ami jó bennem, azt nagyrészt én is a múltból kaptam” – válaszolt az elhangzottakra Karasszon István, záró gondolatként pedig a keresztyén ember felelősségére hívta fel a figyelmet. „A hívők általában a hit hatalmas és felemelő voltát szokták hangsúlyozni – én is. De a ’numinosum fascinas’ mellett ott van a ’numinosum tremendum’ is, mint a hit ’rettenet’ része, amely úgy hangzik, hogy ha te nem szólsz, akkor a kövek fognak kiáltani. Ez óriási félelem bennem és ez az ítélet fenyegetése minden hívő ember számára. Ne hagyjuk, hogy más mondja, nekünk kell mondani.”

Az ünnepi esemény szeretetvendégséggel és pezsgős koccintással zárult, mellyel párhuzamosan a tanulmánykötet megvásárlására is lehetőség nyílt.

Képek: Dezső Attila

Kapcsolódó cikkünk:
A Biblia akkor tölti be szerepét, ha a papír és festék olyan üzenetté válik, amelyből élő hit fakad – vallja Karasszon István, aki hivatásának tekinti, hogy az ószövetség-tudomány szeretetére nevelje a teológushallgatókat.
Szövegből életet - Parokia.hu