A II. Helvét Hitvallásban ezt olvassuk: „Hisszük és valljuk, hogy a szent próféták és apostolok kanonikus írásai, mindkét szövetségben, Isten tulajdon igaz igéje, és teljes tekintélyük önmaguktól van, nem az emberektől.”

A Biblia tévedhetetlenségéről szóló Chicagói Nyilatkozat – többek között – ezt állítja: „Megvalljuk, hogy az isteni ihletéssel adott Szentírás tévedhetetlen, így nagyon távol áll attól, hogy félrevezessen minket: igaz és megbízható minden dologban, amiről beszél” (11. cikely). „Megvalljuk, hogy a Szentírás egészében tévedhetetlen, mentes minden hamisságtól, csalástól, vagy megtévesztéstől.”
„A Szentírás tekintélye elkerülhetetlenül károsodik, ha ezt a teljes isteni tévedhetetlenséget bármi módon figyelmen kívül hagyjuk, vagy a Biblia sajátjával ellentétes igazságról alkotott nézettel tesszük viszonylagossá. Az efféle elhajlások jelentős veszteséget jelentenek mind az egyénnek, mind az egyháznak.” (Bevezető cikkelyek V.)

Kodácsy Tamás vallja a II.Helvét Hitvallás kijelentését, de nem azonosul a bibliai tévedhetetlenséget deklaráló evangéliumi nyilatkozattal, a Chicagói Nyilatkozattal. Tamás véleménye szerint a II. Helvét Hitvallás e passzusa és a Chicagói Nyilatkozat kijelentései ellentmondanak egymásnak, hiszen – állítja Tamás – a Második Helvét Hitvallás szerint a „Szentírás tekintélye önmagától van, így az nem nyilatkozatoktól, magyarázatainktól vagy álláspontunktól függ. Isten szava akkor is igaz, ha azt valaki tagadja, vagy figyelmen kívül hagyja; ezért Isten szava. A Chicagói Nyilatkozat szerint azonban a Szentírás tekintélye sérülhet, amelynek védelmében fellép. Így a Nyilatkozat a Szentírást kiskorúsítja, gyámság alá helyezi, tekintélyét tárgyiasítja és birtokolja. Bálványt gyárt belőle."

Chiciudean Miklós elfogadja a II. Helvét Hitvallás kijelentését, igaznak tartja, de közben teljes mértékben azonosul a Chicagói Nyilatkozat megfogalmazásaival is. Nem lát ellentétet a történelmi református hitvallás és a modern evangelikál nyilatkozat között, sőt, Miklós szerint egy pontosabb elemzéssel rá lehet mutatni, hogy a Chicagói Nyilatkozat a Második Helvét Hitvallás szellemiségében íródott, és kettejük között nincs teológiai álláspontbeli különbség. A Chicagói Nyilatkozatra Miklós szerint szükség van, hiszen éppen azt a tiszteletteljes emberi hozzáállást szavatolja, amellyel a Szentlélek által megújított-megelevenített embernek közelednie kellene a Szentíráshoz. A Chicagói Nyilatkozat egyfajta védvonal a teológiai és az etikai liberalizmussal szemben (amely nem veszi komolyan a Szentírás tekintélyét, és a kijelentéseit nem tartja normatívnak hit és élet dolgában), ragaszkodnunk kellene hozzá.

Az este folyamán két meghívott vendég rövid előadásait hallgathatjuk meg, majd pedig a kettejük között lévő párbeszédet-vitát kísérhetjük figyelemmel. Szeretettel várjuk az érdeklődőket, vendégeinket.