„Másrészt bizonyos, hogy az ember soha nem jut el önmaga igaz megismerésére, ha csak Isten arcára nem nézett előbb és ha ennek szemléléséből leszállva nem kezdi el önmagát megvizsgálni."
Kálvin
Több mint piac
Magyar termelőket és vásárlókat kapcsol össze a reformátusok egyháztáji programja. A vevők azért kedvelik az egyháztáji piacot, mert jó minőségű magyar árut vesznek olcsón, a termelők pedig azért, mert nincsenek kitéve a rablógazdálkodásnak, vagyis a nagy felvásárlók indokolatlanul leszorított árainak. Az eddigi négy egyháztáji piac tapasztalatai kedvezőek, de nem csak az árucsere miatt.
Tornyospálcán és környékén nagyjából egymillió almafán terem a zamatos gyümölcs. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település református lelkipásztora azt mondja, hogy számos gazda foglalkozik almatermesztéssel, azonban évről évre gondot jelent, hogy a nagykereskedők nyomott áron, csupán 60-70 forintért vásárolják fel az almát, amit a többszöröséért adnak el a piacon. A különleges fajtákért akár ötszörös árat is elkérnek. Szántó József szerint kiváló kezdeményezés az egyháztáji vásár, amelybe gyülekezetük is bekapcsolódott.
– Az egyháztáji piacon a felvásárlási árnál jóval kedvezőbb áron adhatjuk el a terményeinket. Örömteli az is, hogy jó kapcsolatokat alakítottunk ki, és több gyülekezet is jelezte, hogy szeretnének almát venni tőlünk. A tornyospálcai református gyülekezetnek komoly infrastruktúrája van, így igény esetén akár távolabbi városokba is elvihetjük az almát – tette hozzá Szántó József.
A tornyospálcai gyülekezetben „Egy ládányi jótett a szeretet tart(alma)" címmel akciót is hirdettek, amelyben a termelők egy-egy láda almát felajánlottak a Magyar Református Szeretetszolgálaton keresztül a rászorulóknak.
Nem gazdálkodik, hanem kapcsolatot építAz egyháztáji vásár a szeretetszolgálat negyedik munkaágának is tekinthető az önkéntesség, a segélyezés és a katasztrófahelyzetek megoldása után – mondta Kocsis Attila, az egyháztáji program igazgatója a Parókia portálnak.
– Négy egyháztáji vásárt tartottunk eddig kísérleti jelleggel, ahol igyekeztünk összekötni a termelőket és fogyasztókat. Nem az egyház gazdálkodik, vásárol vagy termel, hanem kapcsolatot épít, és lehetőséget teremt arra, hogy az emberek találkozzanak egymással.
Több mint piac
Ez több mint piac – vélekedik Kocsis Attila, hiszen a vásár csak a jéghegy csúcsa.
– Egyháztagjaink egy része földművelésből, gyümölcstermelésből, gazdálkodásból él, kiszolgáltatottan a piac törvényeinek és a felvásárlók kénye-kedvének. Megpróbáljuk őket olyan helyzetbe hozni, ami segítségükre lehet. Ha az elesettnek járókeretet adunk, azzal segítünk rajta, a gazda számára pedig a piaci lehetőség lehet segítség: bevételhez juthatnak, munkahelyet tarthatnak meg, vagy akár újakat teremthetnek. A „méltó a munkás a maga bérére" bibliai ige fejezi ki a legjobban, hogy aki megdolgozott a terményért, igenis kapja meg érte az árát.
Átlagosan ötszáz vásárlóAz eddigi négy egyháztáji vásár tapasztalatit összegezve Kocsis Attila úgy fogalmazott: nem egyszerű egy piacot megszervezni, hiszen számos jogszabályi követelménynek is meg kell megfelelni.
– A vásár nem annyiból áll, hogy leszúrunk egy karót, leütünk egy sátrat, hanem megfelelő helyet kell biztosítani az árusoknak, ahol kulturált, higiénikus körülmények között tarthatják meg a vásárt, árulhatják a zöldséget, gyümölcsöt, mézet és mindent, amit egy magyar termelő elő tud állítani. Egy-egy szombat délelőtti vásáron átlagosan ötszáz vevő fordult meg Debrecenben.
Agora hangulat
Érdekes tapasztalatunk volt a piacon, hogy valódi agora hangulat alakult ki, az emberek nem rohannak, hanem beszélgetnek, a gyerekek játszanak, miközben a szüleik vásárolnak. Az egyháztáji vásár jó közösségi tér és alkalom, tehát valóban több mint piac. Sokan élnek a környékbeli lakótelepen, akik most először tették be a lábukat a templomkertbe, és éppen a piac kedvéért.
„Vásári" keresztelő
Az egyháztáji program vezetője arról is beszámolt, hogy már az első olyan keresztelést is megtartották, ahol a család a Széchenyi kerti templom udvarán tartott vásár kapcsán került közel a református gyülekezethez. A szülők a piacon vásároltak, jó tapasztalatokat szereztek a reformátusokról, és gyereküket rövidesen megkereszteltették.
– Úgy tűnik, hogy a piac is válhat misszióvá, ha jól csinálják. Talán nincs is olyan életszituáció, amikor ne lehetne missziót végezni. Ami pedig érdekes: az egyháztáji vásárokon nem nekünk kell kimenni az emberek közé, hanem ők jönnek be a templomkertbe, a gyülekezet területére.
Keresik a lehetőségeketAz eddigi egyháztáji vásárokat Debrecenben szervezte a Magyar Református Szeretetszolgálat, azonban keresik a lehetőségeket más városokban és Budapesten is. Olyan helyszínekre mennének szívesen, ahol református gyülekezethez vagy intézményhez - iskolához, óvodához lehet kapcsolni a vásárt. A szervezők rövid közvélemény-kutatást is szerveztek, amelynek eredményeiből kiderült: a legtöbben nagyjából ötszáz forintot takarítottak meg egy-egy szombati bevásárlás alkalmával az egyháztáji piacon. A reformátusok nem az üzletre, hanem a lehetőségekre és a bizalomra helyezik a hangsúlyt, ahol a vevő pontosan tudja, hogy kitől és mit vásárol.
Az ötödik egyháztáji vásárt október 19-én, szombaton tartják Debrecenben, a Széchenyi kerti református templom udvarán.
Fekete Zsuzsa
Fotó: Szántó József, Fekete Zsuzsa, jobbadni.hu
A programól további felvilágosítást az alábbi elérhetőségeken kaphat:
Magyar Református Szeretetszolgálat
1146 Budapest, Hungária krt. 200.
Telefon: 06 52 516 983
e-mail: dr. Kocsis Attila, kocsis.attila@jobbadni.hu