Magyarország új alkotmányára 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, nemmel a Jobbik tagjai, míg az ellenzéki szocialista párt és az LMP nem vett részt az alkotmányozás folyamatában és nem is szavazott. Varga László nyugalmazott református lelkipásztor, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a keresztyén politikus szemszögéből beszélt a 2012. január 1-én életbe lépő alaptörvényről. Úgy vélte, hogy az 1949-es „rossz ízű” alkotmányt váltja fel az új alaptörvény, amely lezárja az elmúlt 40 évet, és megerősíti hazánk elkötelezettségét a demokrácia és a jogállamiság mellett.


„Isten, áldd meg a magyart” – így kezdődik Magyarország új alkotmánya. Az alaptörvényt, benne a preambulumot nemcsak hazai, hanem nemzetközi bírálatok is érték, kifogásolta az Európai Unió és az ENSZ is. Varga László szerint aki hisz Istenben, imádságként tekint a mondatra, aki pedig nem hívő, az a magyarság küzdelmeire gondolva fogadhatja el a nemzeti hitvallást.

Varga László az új alkotmány fontos értékének tartja, hogy belekerült az alkotmányba: a házasság egy férfi és egy nő szövetsége, valamint az, hogy az élet a fogantatással kezdődik.

Egy nappal az alkotmány elfogadása után a politikustól megkérdeztük többek között azt is, hogyan érezheti magáénak az alkotmányt, aki ellenzéki, vagy aki nem keresztyén?
Megváltozik-e az új alaptörvénnyel az átlag magyar ember élete?
Figyelembe vették-e a kormánypárti politikusok Sólyom László volt köztársasági elnök meglátásait?

Kapcsolódó írás a hirszerzo.hu oldalon:

Új alkotmány: kié az ország, a hatalom és a dicsőség?
Hitvallásról, Szent Koronáról, hatalom és egyház viszonyáról beszélgettünk az új alkotmány elfogadása kapcsán Gáncs Péter elnök-püspökkel, a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetőjével.