"Amikor valaki hozzám fordul, hogy panaszt tegyen valaki másról, meghallgatom. Majd a következőt mondom: "Beszélned kell az illetővel, akiről épp most panaszkodtál. Adok hét napot. Hét nap múlva én magam is felkeresem ezzel, hogy meggyőződjek arról, hogy beszéltél vele."
Bill Johnson
Új egység születik
Közös az elhívása azoknak a keresztyén embereknek, akik szociális vagy egészségügyi területen dolgoznak. Ennek az igazságnak a felismerésére épül a Károli Gáspár Református Egyetem új karának szellemisége.
Új karral bővült a Károli Gáspár Református Egyetem. A Szociális és Egészségtudományi Kar (SZEK) két fontos területet fog össze: egyrészt átvette a Szociális Munka és Diakónia Intézetet a nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Kartól, másrészt az Egészségtudományi Intézet megalapításával új ágazat felé is nyit. Idén szeptembertől diplomás (BSc) ápolóképzést indít. Miért merészkedik a Károli az egészségügy területére, és mi az a szellemiség, amely ezt a két ágazatot egybefogja? Erről mesélt nekünk a kar dékánja, Mogyorósi András belgyógyász-vesegyógyász szakorvos, jogász, egészségügyi szakmenedzser.
Inspiráló kihívás
„Az alapötlet nem új, hiszen már jó pár évvel ezelőtt felmerült, hogy az egyetemnek ki kellene terjesztenie tevékenységi körét az egészségügyre is” – mondta Mogyorósi András. Az Egyetem, a Dunamelléki Egyházkerület és a Zsinat vezetése is egyetértett a célokkal, így kerülhetett sor a megvalósításra. „A teljesség igénye nélkül kiemelnék pár embert, akik sokat tettek azért, hogy a Kar létrejöjjön: Zsengellér József jelenlegi rektor úr annak idején stratégiai rektorhelyettesként nagy szerepet játszott ebben, Balla Péter akkori rektor úr pedig támogatta őt. Végig megvolt a jóindulat Bogárdi Szabó István püspök úr és zsinati lelkészi elnök, valamint Gér András zsinati tanácsos úr részéről is. De mellettük állt a kérdésben maga a Zsinat is.”
„A református felsőoktatás több száz éves; a Károli Gáspár Református Egyetem jelenlegi formájában – ha az 1839-es és 1855-ös jogelődöket itt most nem vesszük figyelembe – negyedszázadnyi múltra tekinthet vissza. Fejlődéstörténete az elmúlt huszonöt évben felfogható újabb és újabb tudományos és oktatási területekre történő expanziónak.” Az ötödik kar születését a Károli egyéb karai is támogatták. Gond nélkül zajlott le a Szociális Munka és Diakónia Intézet átkerülése is. „Ebben nagyon sok segítséget kaptunk Pap Ferenc dékán úrtól.” A SZEK a Viola utca 3-5. szám alatt kapott helyet, az Állam- és Jogtudományi Kar szomszédságában, de a diakóniai képzés helyszíne Nagykőrös maradt. „A viszonylag kisebb kar előnye, hogy mindenki mindenkit ismer. Hallgatóink azt is ki szokták emelni, hogy a jogi kar közelsége is sokat számít a közösségi élet szempontjából.”
Vannak olyan nagy egyetemek, amelyek elsősorban egyetlen, nagy tudományos diszciplínára koncentrálnak, mint például a Semmelweis-egyetem. „Ők, Merkely Béla rektor úrral az élen, rendkívül kollegiálisan álltak hozzá a SZEK megalapításához. Számunkra a Semmelweis a nagytestvér szerepét tölti be. Ott végeztem, ott PhD-ztam, a SOTE-n voltam hosszú ideig, így sokat jelent a támogatásuk. Magyarországon a diplomás ápolóképzés nagyon jó színvonalú, mi pedig szeretnénk ugyanezt a szakmai szintet nyújtani. A mi hangsúlyaink picit mások, mert szeretnénk a református hagyományokra is építeni, ugyanakkor nyitottak vagyunk a hazai és nemzetközi szakmai újdonságokra. Számomra mindez fantasztikus kihívást jelent, és ez az, ami miatt elvállaltam az új kar vezetését.”
A hallgatók gyakorlatukat több egészségügyi intézményben is elvégezhetik. „A csecsemő- és gyermekgyógyászati szakmák tekintetében a Bethesda Gyermekkórház a partnerünk és a képzés bázisa. Oktatói jelentős részben részt fognak venni képzésünkben, beleértve Velkey György főigazgató urat és számos más szaktekintélyt. Felnőttápolás területén az Uzsoki Kórház a partnerünk. Az ottani kollégák már a tananyagfejlesztésből is alaposan kivették részüket. Oktatási, kutatási és gyógyítási szinten is a legjobb kooperációra törekszünk a Semmelweis-egyetemmel. Tervbe van véve, hogy járóbeteg-szakorvosi rendelőkkel is leszerződünk. A Szentendrei Rendelőintézet például már jelezte, hogy nyitott lenne erre.”
„Az egészségügyi területre történő kilépés elsőre komoly falat, de ez inspirál engem. Hosszú távon az ápolói BSc-képzés mellé szeretnénk mesterképzést is kialakítani, méghozzá azon a szakterületen, amely az alapképzéses hallgatóink körében a legnagyobb érdeklődést váltja majd ki. Könnyen lehet, hogy kutatási projektekbe is be tudjuk majd őket vonni a közeljövőben. Emellett szeretnénk szakirányú továbbképzést indítani kórházlelkészek számára. Ennek az lenne a célja, hogy a kórházakban szolgálatot vállaló és teljesítő lelkészek komprehenzív, átfogó képet kapjanak az egészségügyről. Ez számukra is rendkívül hasznos lenne, és az őket fogadó intézményeket is segítené.”
Kéz a kézben
A Szociális Munka és Diakóniai Intézet a már évek óta működő szociális területet foglalja össze, munkatársai az oktatás mellett igyekeznek kutatásokba és egyéb projektekbe is bevonni a hallgatókat. Jelenleg szociális munkás, szociálpedagógus és diakóniai képzés zajlik a keretei között. „A szociálpedagógus-képzésünk az idei tanévben indult el, és nagy népszerűségnek örvend. Kétféle tudomány találkozik benne, amely Magyarországon elsősorban nem a pedagógiai, hanem a szociális terület részeként van jelen, ezért tartozik hozzánk, és nem az általános pedagógiai képzéshez” – mondta Mogyorósi.
A diakónus és a szociális munkás azonos tőről fakadt, csak míg a diakónus megtartotta biblikusságát, addig a szociális munkás fogalma az ipari forradalom korának a terméke, és alapvetően függetlenedett keresztyén előzményeitől. A diakónust nagyon leegyszerűsítve nevezhetnénk akár keresztyén szociális munkásnak is. „Nekünk a diakónia tekintetében kettős feladatunk van: egyszerre kell a gyakorlatát és a tudományos oldalát megerősítenünk, és egyúttal népszerűsítenünk is a nagyvilágban. Be kell kapcsolódnunk olyan nemzetközi tudományos projektekbe, amelyekben nemcsak a szociális munka, de a diakónia sajátosságai is megjelennek. Ez viszonylag új kutatási terület Magyarországon, bár voltak előzményei.”
Míg az ápoló szak csak nappali tagozatként indul, a többi szakon választható nappali és levelezős tagozat is. A karon folyik továbbá szociális vezetőképzés, amely nem egyetemi oklevelet ad, hanem tanúsítványt. Ilyen típusú képzés Magyarországon jelenleg csak a Semmelweis-egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károlin zajlik. „Karunk egyetemi szintű képzéseinek fontos célja az egyházi egészségügyi és szociális intézmények jól felkészült és etikus szakemberekkel történő ellátása. Ennek az is része, hogy a megfelelő színvonalú szakmai tudás elsajátítása mellett hallgatóink megismerik a keresztyénség alapjait.”
Mogyorósi szerint adta magát, hogy a szociális és egészségügyi képzést kari szinten összevonják, hiszen e kettő az élet számos területén kéz a kézben jár, és olykor szervezetileg is együttműködik. „Egymásra vannak utalva, egységet alkotnak. Egy szociális munkásnak rengeteget kell tudnia az egészségügyről, hiszen részben ott is dolgozik. Az egészségügyieknek is ismerniük kell a szociális területet. A kórházlelkészi szakirányú továbbképzés gondolata is a más-más dimenzióban embertársainknak segíteni kívánó szakemberek egymásra utaltságából következik.”
„A nyolcvanas évek elején egy nyugat-németországi út keretén belül fakultatív programként kórházlátogatáson vettem részt. Ott megmutatták nekünk a különféle magas technikai színvonalú diagnosztikai eszközöket, de rám nem ez volt nagy hatással, hanem az orvosok, szakdolgozók és szociális munkások szoros együttműködése. Magyarországon akkoriban ez nem volt jellemző, mert a hierarchikus felépítés akadályozta. Azóta természetesen rengeteget javult a helyzet. Később az egyetem mellett és orvosként is megtapasztaltam ezeknek a szakmáknak az alapvető fontosságát. Nem sejtettem, hogy egyszer olyan karon leszek vezető, ahol pont ennek a két területnek az egységét igyekszünk megvalósítani.”
Fotók: Füle Tamás