Új szempontok és ötletek

Hiába tanították őket írni és olvasni, funkcionális analfabétizmussal küzd számos gyerek, vagyis ismeri ugyan a betűket, de nem érti, amit olvas. Az iskolákban megszokottól eltérő, speciális módszerekkel próbálják fejleszteni azokat a hátrányos helyzetű, elsősorban cigány gyerekeket, akik tanulási nehézséggel, beilleszkedéséi zavarokkal küszködnek osztályukban.

Az ASIROMA projekt azoknak a cigány fiataloknak nyújt segítséget, akik szegénységük, rossz életkörülményeik, megbélyegzettségük miatt lemorzsolódnak az iskolából és önerőből nem lennének képesek tanulni. A kétéves projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg négy ország - Németország, Bulgária, Románia és Magyarország részvételével. A munkába hét szervezet - hazánkban a Református Missziói Központ (RMK) - kapcsolódott be, és a közelmúltban számoltak be tapasztalataikról német országi kollégáikkal együtt.


Más módszerekkel
Bóni István, az RMK projektmenedzsere jól ismeri a fent említett problémákat, hiszen egy úgynevezett tanoda munkatársa a Baranya megyei Dencsházán, ahol hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésével foglalkoznak.
- Az egyik legnagyobb gond valóban az, hogy sok felső tagozatos gyereknél hiányoznak a legalapvetőbb készségek, az írás és az olvasás, ezért nekik szinte lehetetlen feladatot jelent a tanulás, mert nem értik a tantárgyak lényegét. A tanórákon nincs idő arra, hogy a pedagógus külön foglalkozzon velük. Az iskolán kívüli tanodai foglalkozásokon viszont nekünk - a többi közt - az a feladatunk, hogy megszerettessük velük az olvasást, írást, gyakoroltassuk, korrepetáljuk őket. Ehhez gyakran egészen más módszereket alkalmazunk, mint az iskolában.

Nincsenek fegyelmezési problémák
Bóni István példaként említi, hogy a tanodában nem múlt századi szépirodalmat olvastatnak, hanem a gyerekek hétköznapjaiból, az őket kifejezetten foglalkoztató témákból merítve választanak számukra érdekes olvasnivalót, így nagyobb az esély arra, hogy belefogjanak az újságolvasásába, vagy kézbe vegyenek egy-egy könyvet. A szakember a magatartási problémákról is szót ejt, hiszen ezeket a gyerekeket gyakran kezelhetetlenként jellemzik az iskolában.
- Bármilyen hihetetlennek hangzik, de nálunk nincsenek fegyelmezési problémák. Az első lépések igen fontosak voltak, mert amikor elkezdtük a tanoda programot, akkor a diákokkal közösen alkottuk meg a házirendet, és ez érdekes módon nagyon jól működik. A gyerekek könnyen elfogadják a saját társaikkal alkotott szabályokat, sokkal inkább, mintha a felnőttek erőltetnének rájuk valamit. Sem a kirándulások alkalmával, sem a tanodában nincs kirívóan rossz magatartású gyerek, nálunk nincs agresszió, káromkodás, csúnya beszéd. A gyerekek partnerek az íratlan szabályok betartásában, hiszen nem alá- és fölérendeltségi, hanem partneri, mellérendeltségi viszonyt élnek meg.

Kenyeret az asztalra
A tanoda esélyt jelent a gyerekeknek, olyan eszköz, amellyel nem tud élni mindenki, de ha a fiatalok tíz százaléka „veszi a lapot", már az is nagy eredménynek számít - véli Bóni István.
- A rövid távú célunk az, hogy minél kevesebb gyerek morzsolódjon le a közoktatás rendszeréből, fejezzék be az általános iskolát, éljenek át sikereket. A hosszabb távú célok között az is szerepel, hogy kerüljenek be a gyerekek a középfokú oktatásba, szerezzenek jó szakmát, amivel el tudnak helyezkedni és kenyeret tehetnek majd a családjuk asztalára.

Tanulásterápia
Karl-Heinz Dittmann, az ASI németországi elnöke a hazájában szerzett tapasztalatokról beszél elsőként. Egyesületük, az ASI az iskolai integrációban segíti a gyerekeket.
- Németországban az elmúlt tizenöt évben kifejlesztették a tanulásterápiát, ami speciális módszer arra, hogy segítse a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokat. A módszer alapos diagnosztikán alapul, ami felméri a gyerekek erősségeit és nehézségeit egyaránt. Vizsgálja az írást, az olvasást, a számolást, az intelligenciát, és megmutatja azt is, hogy miben tehetséges egy-egy gyerek. Az ASIROMA projektben a pedagógusok, szociális munkások olyan módszereket és új utakat kapnak, amivel azok a gyerekek is fejleszthetők, akiknél semmi más nem segített. A magyarországi munkatársaink nagyon komolyan motiváltak, elszántak. Nagyon örülünk, hogy a romákkal való foglalkozás a politika, az egyházak és a segélyszervezetek részéről is nagy fogadókészségre talált - zárja gondolatait Karl-Heinz Dittmann.

Új szempontok és ötletek
A Református Missziói Központ úgy „került a képbe", hogy a német ASI olyan partnereket keresett, amelyek hosszabb ideje foglalkoznak romákkal. Az RMK által működtetett tanodák jól illeszkedtek a német elképzelésekhez. Kabai Katalin, az RMK projektmenedzsere a szakemberek képzéséről szólva úgy fogalmaz, hogy az oktatásban résztvevő szociális munkások és pedagógusok számos új szempontot, jól hasznosítható ötletet és eszközt ismerhetnek meg, hogy minél hatékonyabban végezhessék munkájukat a hátrányos helyzetű gyerekek között.
- A résztvevők nyolchónapos gyakorlati feladatot is kapnak, amelyben három kiválasztott gyereknél kell egy bizonyos célt elérni a projektben tanult módszerekkel. Ennek a folyamatnak komoly dokumentációja is készül.
Kabai Katain azt mondja, hogy a gyerekek egyéni szükségletei nagymértékben befolyásolják a helyzetet, mert vannak, akiknek egy apró lökés is elegendő a fejlődéshez, míg másoknak sokkal több segítség kell, mert számos pszichés és szociális problémával küzdenek.

Permanens tanulás
Az ASIROMA egy élethosszig tartó tanulást támogató projekt, amely - úgynevezett know how-t, vagyis módszertant ad a szakembereknek. A gyakorlatban tesztelt és kifejlesztett oktatási csomag a képzés alatt komplex anyaggá fejlődik, ami később beépíthető az oktatási intézmények képzésébe. A tantervet négy nyelven dolgozták ki, és négy helyszínen képzik a szakembereket – Kolozsvár, Nagyszeben, Budapest, Szófia –, háromszor egy héten át 2014 és 2015 márciusa között. A képzésben nyolcvan szakember, köztük pedagógusok, szociális munkások, multiplikátorok vesznek részt. Az új módszertannal 180 hátrányos helyzetű hátrányos fiatalt tanítanak majd - ugyanezen a négy helyszínen - idén októberétől. A szakemberek nemzetközi szakmai találkozón osztják meg egymással tapasztalataikat, ahová meghívnak - a többi közt - roma szervezeteket, valamint a gazdasági, politikai élet szereplőit és az érintett közigazgatási szervezetek képviselőit.

Tíz százalék alá
A projekt az Európai Unió „Élethosszig tartó tanulásért" , ezen belül a „Politikai együttműködés és innováció az élethosszig tartó tanulásért" programjának támogatásával valósul meg. Az ASIROMA projekt teljes költségvetés 400.000 €. Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2020-ra tíz százalék alá csökkentse azoknak a fiataloknak a számát, akik idő előtt abbahagyják az iskolát.

Fekete Zsuzsa