„Félelem fog el, ha Isten csöndbe burkolózik, de nem azért, mert hallgat, hanem mert elhatározza, hogy néma marad, és ez egészen más."
Visky András
„Vállaljunk felelősséget ott, ahol élünk”
A készülő missziói stratégiáról, a hittanoktatás szükséges reformjáról, az egyházi szolgálattevők megbecsüléséről és a gyermeküdültetésben végzendő evangéliumi szolgálatról is szó esett a Dunamelléki Református Egyházkerület november 11-ei közgyűlésén.
Köszönet a szolgálatokért
Somogyi Péter egyházkerületi főjegyző igei bevezetője után Veres Sándor egyházkerületi főgondnok köszöntötte a ferencvárosi Groupama Aréna konferenciatermébe összehívott közgyűlés alkotótagjait, majd átadta a Dobos Károly-díjat Tóth Árpád bácsalmási lelkipásztornak. A negyven éve a településen szolgáló lelkész a díjat a gyülekezetet megőrző, építő tevékenysége, a szórványosodó határ menti közösségek iránti hűséges odaadása, valamint példamutató emberi és hitbeli magatartása elismeréseként kapta. A díjról a Magyarország Református Egyház Zsinata még 2020-ban döntött.
Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a nyugdíjba vonuló Nagy Edit lelkipásztor, egyházkerületi levéltáros munkájáért mondott köszönetet. Nagy Edit négy évtizeden keresztül végzett hűséges szolgálatot a levéltárban és az egyház más területein.
Püspöki jelentés
Balog Zoltán püspöki jelentésében megemlékezett a nyugdíjba vonult és az előző egyházkerületi közgyűlés óta eltelt időben elhunyt lelkipásztorokról. Mint mondta: „velük kapcsolatban az első a hála a szívünkben, ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy becsüljük meg jobban azokat, akik köztünk vannak, amíg lehet.” A püspök emlékeztetett: 313 dunamelléki gyülekezetben 525 lelkipásztor és több ezer presbiter végez aktív szolgálatot. Az egyházkerület vezetése a közeljövőben találkozót tervez a nyugdíjas lelkipásztorokkal.
Az előző közgyűlés óta nyugdíjba vonult lelkipásztorok: Hegedűs Anna Mária tiszakécskei, Erdélyi Takács István érdi, Kiss László János pestszentlőrinc-szemeretelepi, Négyesi Lajos hartai, Szabó Gábor Ferenc őrszentmiklósi, dr. Bóna Zoltán dunavarsányi, valamint Kardos Péter pákozdi lelkipásztorok.
Az előző közgyűlés óta elhunyt lelkipásztorok: dr. Szűcs Ferenc teológiai tanár, Nagy Péter budafoki, Orosz Ferencné péceli, Szalkai Lajos kajdacsi, Deméné Miksa Zsuzsanna felsőnyéki, Schmidt Ferenc kosdi, Veress Gábor Pesterzsébet-Klapka téri, Deme Bertalan faddi, Ordasi János perőcsényi, Kálmán Péter külső-kelenföldi és Kisérdi Dezső József egykori csepeli lelkipásztor.
Az előző közgyűlés óta elhunyt lelkipásztorok: dr. Szűcs Ferenc teológiai tanár, Nagy Péter budafoki, Orosz Ferencné péceli, Szalkai Lajos kajdacsi, Deméné Miksa Zsuzsanna felsőnyéki, Schmidt Ferenc kosdi, Veress Gábor Pesterzsébet-Klapka téri, Deme Bertalan faddi, Ordasi János perőcsényi, Kálmán Péter külső-kelenföldi és Kisérdi Dezső József egykori csepeli lelkipásztor.
A püspök reflektált a járványhelyzetre is. Mint mondta, a technikai civilizáció lehetővé tette ugyan az emberi közösségek globális kapcsolódását, ám ahogy a járvány is megmutatta, ez kiszolgáltatottságot is jelent. Az egyházvezető szerint nemcsak az a kérdés, hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe, hanem az is, hogy mit üzen Isten a világjárvánnyal. A bibliai Bábel tornyának építését hozta fel példának, mert mint mondta, napjainkban is a globális egyesülés vágya – az ember megistenülésre tette kísérlete – okozza a világméretű káoszt. Ebből Isten gyógyító ítélete jelenthet kiutat, amely különbséget tesz jó és rossz között egyéni és társadalmi szinten egyaránt. „Először nekünk kell megtanulnunk, hogy ahogy eddig éltünk, úgy nem érdemes, nem szabad. A mi feladatunk az, hogy megtanuljuk egymás nyelvét beszélni. Isten a globalitástól újra a partikularitás felé küld, hogy ott, azon a helyen vállaljunk felelősséget, ahová Ő rendelt bennünket.”
Az egyházvezető elmondta: a járványhelyzet nehezíti a gyülekezetlátogatásokat, ezért idén 46 dunamelléki gyülekezetbe sikerült eljutnia, ahol túlnyomórészt „azzal a keresztyén élettel találkozott, ami nélkül nincs egyház.” A püspök beszámolt arról is, hogy intenzív munka zajlik a különböző szolgálati területek felmérését és megújítását szolgáló bizottságokban is. Ezeket az esperesek mentorálják, míg a missziói bizottságot az egyházkerületi elnökség patronálja. A püspök ismertette a következő három évre szóló missziói stratégia alapelveit. Hangsúlyozta, hogy az egyház missziói szolgálata nem azonos az önfenntartásra irányuló tevékenységével, igaz, a nélkül nem lehet missziója sem. „A missziós szolgálat elsősorban azoknak az evangéliumi megszólításában valósul meg, akik nem tartoznak az egyházhoz, de az egyház falai közül kilépve mégis el tudjuk érni őket.” Ebbe a körbe tartozhatnak az egyházi intézmények, a hitoktatás által elért szülők és gyermekek, az esketés, keresztelés és temetés, a társadalmi missziók, a gyülekezetplántáló programok és missziói bázisok, az akciójellegű, hívogató rendezvények és a kultúra világában való megjelenés.
A hittanoktatást az egyházvezető különösen fajsúlyos területnek látja, hiszen azon keresztül az egyház csak Dunamelléken 60 ezer, Kárpát-medence-szerte pedig 280 ezer gyermeket ér el az evangéliummal. „A gyermekeiket református hittanra járató szülők csaknem kilencven százalékának nincs egyházi kötődése, a számuk mégis azt mutatja, hogy harminc év óta még mindig várnak tőlünk valamit. Éppen ezért nem történhet meg, hogy egy lelkipásztor elsősorban azért tartson hittanórákat, hogy a jövedelmét kiegészítse, mert rászorul. Meg kell oldani, hogy ne szoruljon rá, és annyi órát tartson, amennyi a missziós cél megvalósításához szükséges.”
Dunamelléken 686 hittanoktatóból 313 lelkész. A lelkészek tehermentesítése érdekében a hitoktatói óradíjat a jövedelemkiegészítő támogatással váltják ki, a hittanóradíjak idén szeptemberi és jövő januári emelésével pedig főállású hitoktatók alkalmazását teszik lehetővé. Az egyházvezető arra kérte a lelkészeket, hogy mérjék fel a gyülekezeteik látókörében élő pedagógusokat, akik továbbképzést követően beállíthatók lennének a szolgálatba. Az anyagi feltételek biztosítása mellett átláthatóvá kell tenni a lelkipásztorok munkáját. A lelkészi hivatás megerősítésének elengedhetetlen része a lelkigondozói támogatás és a lelki megújulással járó hitmélyítés is. Az egyházkerületben munkacsoport alakult a lelkészképzés és -továbbképzés reformjának előkészítésére, az esperesi kar pedig vállalta a lelkipásztori életpálya feltételrendszerének kidolgozását. A püspök hozzátette: a hitoktatói és a lelkipásztori életpályamodell a következő három év stratégiai kérdése, ezért közös gondolkodásra és imádságra hívta az egyházkerület tagjait.
Missziót csakis a lélekmentés missziós lelkületével és támogató gyülekezeti közösséggel a háttérben lehet végezni – hangsúlyozta a püspök. A gyülekezeteknek alkalmassá kell válniuk az újonnan érkezők fogadására is, és serkenteni kell az önfenntartásra, ami a misszió anyagi bázisát jelentené.
Reflexiók a missziói tervekre
A közgyűlés alkotótagjai négy csoportban vitatták meg a missziói stratégia alapvetéseit tartalmazó dokumentumokat. Úgy vélték, a missziói stratégia országos megoldás lehet, a diakónia pedig elválaszthatatlan a missziótól. Bár teológiai szempontból nincs különbség a misszió fogalma között, de megjegyezték, hogy más-más stratégiai lépések szükségesek a nagyvárosban, vidéken és a szórványban.
A lelkipásztorok fontosnak látnák a nem egyházi fenntartású intézményekben szolgáló hittanoktatók és az egyházközségek kapcsolatának erősítését, valamint a lelkipásztori szolgálatban a tanítás feladatának hangsúlyozását, mert ennek háttérbe szorulása esetén a feladat elvégezetlen marad. A lelkészi szolgálat köreire a lelkésztovábbképzésben is érdemes figyelni szerintük. Fontosnak tartják, hogy a missziói stratégia a gyülekezetek számára is ismert legyen. Mivel a járványhelyzetben hangsúlyossá vált a virtuális térben való szolgálat, a lelkészek szeretnék annak előnyeit és hátrányait számba véve a járványhelyzet alakulásától függetlenül is hasznosítani a jövőben a tapasztalatokat. Elhangzott, hogy szükséges lenne rögzíteni az iskolalelkészek viszonyát nemcsak a fenntartó intézménnyel, hanem a gyülekezetekkel is.
Új egyházközségek, óvoda és gyermeküdültetés
A püspöki jelentést a szakelőadói jelentések, valamint a jogi és közigazgatási ügyek megvitatása követte. A közgyűlés döntött a lelkészi képesítések hatályban tartásáról és a lelkészek többes jogviszonyainak engedélyezéséről. A Baranyai Programtanács munkájának eredményeként létrehozták az első gyülekezetgondozó központot Szigetváron, jövő tavaszig pedig további három megalapítását tervezik. Az egyházkerület újabb köznevelési intézménnyel is gazdagodott: a Bíró Utcai Óvoda és Bölcsőde 2021. szeptember 1-től a Gyökössy Endre Református Óvoda tagintézményeként működik.
Balog Zoltán püspök elmondta: a Dunamelléki Református Egyházkerület elnöksége döntött arról, hogy részt vesz az Erzsébet táborokat szervező és a kereszténység hiteles közvetítését célul kitűző Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány munkájában. A gyermeküdültetés állami rendszerében az egyházkerület a Szeged-Csanádi Egyházmegyével együttműködésben vállalja a gyermekek közötti evangéliumi szolgálatot. Ez nyaranta 40-50 ezer gyermek üdültetését jelenti.
A közgyűlésen Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi római katolikus egyházmegye megyéspüspöke úgy fogalmazott: „kötelességünk a testvéri egységet ápolni, hangsúlyozni. Ott követjük el a hibát, hogy az egységet úgy látjuk, ahogy azt mi a saját egyházunkban elgondoljuk, ahelyett, hogy azért az egységért imádkoznánk, amit Krisztus mit vár el tőlünk.” Az egyházkerület elnöksége és Kiss-Rigó László megyéspüspök a közgyűlésen írta alá a gyermektáborokban végzendő evangéliumi szolgálat tervéről szóló közös nyilatkozatot.
A közgyűlés elfogadta a Baranyai Református Egyházmegye egyházközségeinek hosszú ideje esedékes névváltoztatásait és szórványaik beosztását. Ezek a „gyülekezeti bokrok” már a gyülekezetgondozó egyházközségek kialakítása felé mutatnak, az új jogi státuszról a Zsinatnak még döntenie kell. A jánoshalmai missziói gyülekezetet a Kiskunhalasi Református Egyházközséghez rendelik szórványgyülekezeti státuszban 2022. január 1-jei hatállyal. Megalakították az Aszódi Missziói Egyházközséget, és szórványokat soroltak be hozzá, ahogy a Hévízgyörk Református Egyházközséghez is. A százhalombattai és a soroksár-újtelepi missziói gyülekezeteket anyaegyházközségekké nyilvánították Százhalombattai Református Egyházközség, valamint Budapest-Soroksár-Újtelepi Református Egyházközség néven. Megszüntették a Dunamelléki Református Egyházkerület Diakónusképző Szakiskoláját és Kollégiumát, valamint a Dunamelléki Református Egyházkerület Protestáns Diakóniai Szakkollégiumát.
A közgyűlés lelkészszenteléssel folytatódott a Nagyvárad téri református templomban. Az ünnepi istentiszteletről szóló tudósításunkat hamarosan olvashatják.
Képek: Asszonyi Eszter, Füle Tamás
