A találkozónak otthont adó Pécsi Református Kollégium főigazgatója, Kádár Péter köszöntötte a résztvevőket. Majd Kovách Péter intézményi lelkész áhítatában Ezékiel könyve 33. részének: 11-20. versei alapján azt mondta: saját magunk és mások megítélésében hajlamosak vagyunk egyoldalú és végleges következtetéseket levonni, és ez a baranyai egyházmegyéről alkotott képünkre is igaz lehet.

„Berendezünk magunk számára egy világot, amelyben velem minden rendben van, a másik nem változik, így nem történik semmi váratlan és minden előre kiszámítható, hiszen így érezzük magunkat biztonságban. Isten azonban számol azzal, hogy az igaz elbizakodottá válhat, és azzal is, hogy jó irányba is változhatunk. Nem kívánja a bűnös ember halálát, hanem hogy mindenki megtérjen és éljen. Ezért nincs lezárt, végleges élethelyzet és élet. A Szentlélek munkája nyomán, a Jézus Krisztussal való találkozásban és a vele való kapcsolattartásban valós változás történhet – számunkra és azok számára is, akiket mi már beskatulyáztunk.”

Csak közös döntések születhetnek
Pécs volt az utolsó állomása a Baranyai Programtanács csaknem egy éve megkezdett előkészítő munkájának, melynek során az egyházmegye minden területére eljutottak. Felmérték a misszió helyi lehetőségeit, a rendelkezésre álló emberi erőforrásokat, az egyházi ingatlanok állapotát, és azt is, hogyan lehetne átstrukturálni a fennálló gyülekezeti kereteket, amennyiben ez is szükségessé válik – erről Balog Zoltán püspök beszélt a január 29-i tanácskozáson.

„Az egyházkerület vezetése az elmúlt egy év során minden hónapban ellátogatott egy vagy akár több helyre is, hogy megpróbáljuk megérteni az adott település és vonzáskörzete helyzetét, valamint az egyházmegyében kialakult belső konfliktustól és kapcsolatrendszertől függetlenül veletek együtt tudjunk rátekinteni az akár több évtizedre visszanyúló nehézségekre” – fogalmazott az egyházvezető. Mint mondta, Dunamelléken és az ország több más pontján is a népmozgalmi változások következtében elnéptelendő, hagyományosan református vidékeknek kérdéses a jövője. A legutóbbi zsinati ülésen elfogadott gondozó egyházközségi kategória bevezetése szerinte más egyházmegyéknek is segítségére lehet.

Balog Zoltán megköszönte a Baranyai Református Egyházmegye adminisztratív vezetését ez idő alatt végző Budapest-Északi Református Egyházmegye vezetésének munkáját és a baranyai szolgálattevők együttműködését. Emlékeztetett, hogy a két egyházmegye közötti patronáló kapcsolat több mint két évtizedes múltra tekint vissza. „Amikor ezt hitbeli lépésként, szolidaritásból elkezdtük, nem is sejtettük, hogy eljön az idő, amikor a bizalomnak azt a gyümölcsét termi, melyre az egyházmegye ideiglenes vezetését lehet építeni” – fogalmazott. Arra kérte a baranyai lelkészeket és presbitériumokat, hogy tájékozódjanak a Baranyai Programtanács munkájáról, és aktívan vegyenek részt a közös gondolkodásban és a megvalósításban is, hiszen most van az ideje a közös problémák együttes megoldásának. „Semmit sem szeretnénk tenni, ami ne az itteni egyházmegye közösségeinek az érdeke lenne, ezért semmilyen döntés nem születik a helyi közösségek jelentős többségének a támogatása nélkül” – hangsúlyozta a püspök.  

A közös gondolkodást, a döntések előkészítését, majd gyakorlati megvalósítását segítendő a püspök Bereczky Ildikó korábbi harkányi lelkipásztort tette meg a Programtanács munkájának koordinátorává. Miután a Programtanács elé tárta a helyiektől összegyűjtött javaslatokat, a Programtanács döntési javaslatokat tesz, melyeket a gyülekezetek képviselőivel megvitatnak. Informális szavazást követően – amennyiben a javaslatokat a többség jóváhagyja – a Budapest-Északi Református Egyházmegye közgyűlése és tanácsa jogi erőre emeli azokat. A megvalósítást szintén Bereczky Ildikó felügyeli. Ám ennél is fontosabb feladata, hogy személyes találkozókon segítsen megérteni és elfogadtatni az új szemléletet, összegyűjtve az esetleges módosító javaslatokat is.

Misszió az egyetemen és az agglomerációban
A koordinációval megbízott lelkipásztor a helyi szolgálattevőkkel folytatott előzetes beszélgetések alapján ismertette a pécsi helyzetet. Pécsett és az agglomerációban egyre több a magát reformátusnak valló, Bereczky Ildikó ezért legalább négy missziói lelkészi állás létrehozását javasolta. Pécs keleti és nyugati városrészében egyaránt szükség lenne egy-egy missziói állomás létrehozására, egy református egyetemi lelkész szolgálatba állítására és a szakkollégiumi élet fellendítésére is. Bereczky Ildikó fontosnak látná egy olyan teológusokból, hittanoktatókból és világi szakokon tanuló hívő református fiatalokból álló diákközösség megalakítását is, amely inspirációs forrása és egyben bölcsője lehetne a terület jövőbeni lelkészeinek és hittanoktatóinak.

A Pécs-Belvárosi Református Egyházközségben egy teljes állású hittanoktató, a növekvő Hird-Vasas Református Missziói Gyülekezetben pedig missziói lelkész beállításáról tanácskoztak. A Pellérdi Református Missziói Egyházközségben gyülekezeti terem kialakítására lenne szükség – hangzott el. Pécs-Kertvárosban egy missziói lelkészt és két főállású hittanoktatót is szolgálatba lehetne állítani. A már agglomerációval bíró és az elmúlt években növekedésnek indult Kozármislenyi Református Egyházközségben szintén szükség lenne egy missziói beosztott lelkész szolgálatba állítására. Vokány, Kistótfalu és Újpetre reformátusságát gondozó lelkész láthatná el.

A javalatok arról tanúskodnak, hogy a népmozgás következtében a reformátusok lakhelye is átrendeződik. Bereczky Ildikó szerint a missziót végző lelkészeknek érdemes összehangoltan működnie, a misszió szempont elsőbbségét pedig segíti, ha a lelkészek fizetését nem az határozza meg, hogy hány utca reformátusai adják össze azt.

Lelkészi jövedelmek rendezése
Szó esett még parókia, gyülekezeti terem és templom felújításáról, valamint több helyen a lelkészi jövedelmek rendezéséről is. Veres Sándor egyházkerületi főgondnok szerint a gyülekezeteknek végig kell gondolniuk, hogy ki az, aki Isten népén belül az Igét hirdeti és azt is, hogyan él.

„Fel kell tennünk magunknak a kérdést: szükségem van-e arra, hogy valaki az Igét elmagyarázza, a gyermekeimet nevelje, és krízisben legyen kihez fordulnom? Nekünk, presbitereknek, gyülekezeti tagoknak a szerepünk biztosítani az evangélium hirdetését. Kérdés, mire késztetjük az igei szolgálattevőket: olyan helyen lakjanak, ahol mi nem laknánk, és olyan fizetésért dolgozzanak, amiért mi nem vállalnánk ugyanezt?”

Ingatlankezelő
A tanácskozáson szóba került egy ingatlankezelő alap létrehozása, amely tehermentesítené a lelkipásztorokat és a presbitériumokat a leromlott állapotú ingatlanok kezelésének terhe alól.

Hogyan tovább?
Most a legfontosabb az érintettek megnyerése az átalakulásnak. Ezután az anyagi és emberi erőforrások ismeretében meghatározzák, mivel és milyen ütemezésben lehet elkezdeni a tervek megvalósítását. Egyszerre, azonnal nem lehet nekifogni minden szükséges változtatásnak, de akik később kerülnek sorra, azoknak is látniuk kell, hogyan alakul a szolgálatuk a következő években. Az egyházmegye lelkészi közössége által elfogadott ideiglenes vezetés ideje hamarosan lejár. Erről és a jövő minden fontos kérdéséről február végén Balatonszárszón tanácskozhatnak, ahová az egyházkerület vezetése minden baranyai lelkészt és főgondnokot meghívott egy kétnapos együttlétre.

Képek: Füle Tamás