Az üzenet a régi, de érthetővé kell tenni ma is, ezért képzik a református lelkészeket egész pályájuk során. A megújult dunamelléki lelkészképzésről Molnár Ambrussal beszélgettünk.
„Nagyon szoros apa-lánya kapcsolat volt a miénk” – emlékszik vissza Glasz Endréné Fónyad Ágnes édesapjára, dr. Fónyad Dezső egykori monori református lelkipásztorra, a református diákmozgalom meghatározó alakjára, számos ember megmentőjére.
A dunamelléki lelkészképzés helyszínét és a hozzá tartozó diákotthont is magába foglaló Ráday Háznak nemcsak a falai újultak meg, de a közösségi élet is új lendületet vehet benne: az együttlakásnak és a teológiai évek ideális eltöltésének is új irányt szabtak.
Bogárdi Szabó Istvánnal egykori tanítójáról, kollégájáról, barátjáról beszélgettünk, aki mindenkinek példát adott az Istenben való bizakodás derűjéből.
Inspirálta a családi minta, a teológián tanultak, a mentorai, de rá kellett találnia saját hangjára is. Ablonczy Tamás budahegyvidéki beosztott lelkipásztorral eddigi pályájáról, szerepfelfogásáról, dilemmáiról beszélgettünk.
Beiktatták szolgálatába Zsolnai Gergő perőcsény–vámosmikolai református lelkészt. A fiatal lelkipásztor először inkognitóban járt a faluban, nem sokkal később már a lelkészszentelésére jött küldöttség a gyülekezetből, amely lelkipásztorának meghívta.
„Édesapám számára nem az aktuális előnyök és látszatsikerek szabták meg, hogy mi a helyes, hanem a Biblia tanítása arról, hogyan kell emberséges embernek, valóban hívő embernek maradni." Bodoky Richárdról, a Filadelfia Diakonissza Intézet és a Bethesda kórház egykori vezetőjéről, kettejük kapcsolatáról és családjukról kérdeztük lányát, Bodoky Ágnest.
Magát nyughatatlan embernek látja, akit élete minden területén az motivál, ha részt vehet valami újnak a létrejöttében, világra segítésében. Bálint Balázzsal beszélgettünk.
Figyelni a természetet, rácsodálkozni a művészeti alkotásokra és folyamatos párbeszédben lenni Istennel… Inkább belső utazás, mintsem teljesítménytúra, amikor több száz kilométert kerékpározik egyedül Damásdi Dénesné Judit.
Adott két férfi. Az egyikük visszafogott, tartózkodó és puritán, egyszem, féltett gyermek. A másik felszabadult, életélvező, jó humorú, bohém művészfigura, nagycsaládban nő fel. Mindketten ismert költők, műfordítók. Apa és fia. Áprily Lajos és Jékely Zoltán.
Pünkösd a Szentlélek kitöltetésének és az egyház születésének az ünnepe. Kicsoda ez a megfoghatatlan isteni személy? Ad-e Isten lelki ajándékokat ma is? Mire kell ügyelnie egy lelkipásztornak, hogy a gyülekezet ne legyen sem túlhűtött, sem túlfűtött? Minderről dr. Tatai István hatvani református lelkipásztort kérdeztük.
Táncosnő, divatdiktátor, filmrendező, író, embermentő – ha van élet, ami joggal és tárgyszerűen regényesnek nevezhető, Zsindelyné Tüdős Kláráé minden bizonnyal az. A múlt század ikonikus magyar, református nőalakjáról Bódis Kriszta ír regénytrilógiát, melynek első része Kisasszonyképző címmel jelent meg a napokban.
Világhírű komolyzenészek közreműködésével rendeznek jótékonysági koncertet június 9., csütörtökön a Zeneakadémia nagytermében. A koncerten háborús időkben írt művek csendülnek fel, a bevételt teljes egészében a háború sújtotta Ukrajnában lévő gyermekek megsegítésére szánják.
Negyven nap. Ennyi idő telt el Jézus feltámadásától a mennybemeneteléig. Miért volt fontos ez a negyven nap, és mit üzen a mának? Harmathyné Sárai Ágota szentendrei református lelkipásztorral beszélgettünk.
Jól képzett szakemberekre van szükség, akik úgy tudnak felszólalni a magyar kisebbségek érdekében, hogy azt a világ meg is értse. Ablonczy Bálinttal beszélgettünk.
Ha elhúzódik a háború Ukrajnában, hamarosan őt is behívhatják katonának. Szülei még márciusban feltették fiukat egy, a magyar határhoz induló vonatra. Szása azért imádkozott, hogy keresztény családhoz kerüljön. Szabóéknál talált otthonra.