A reformáció öt évszázadának novelláiból válogat a Kálvin Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent Ideje van az olvasásnak című kötet. A novellagyűjteményt a budapesti Bibliamúzeum kiállítótermében mutatták be nemrégiben. Bölcsföldi András, a kötet szerkesztője azt mondta: a klasszikus és kortárs művek a 21. századi ember legsúlyosabb kérdéseit vetik fel.
„Képeket festeni az evangéliumhoz olyan, mint az ég és a föld közé állni, és a képi világ lenyomatával jelezni, hogy Aki öröktől van, nem olyan nyilvánvaló – de itt van.” A Bibliamúzeum új időszaki kiállítása Karátson Gábor festőművész Márk evangéliuma ihlette akvarelljeit mutatja be.
„Annyi titkom maradt” – ízlelgetem a kerek 100 esztendeje született Szabó Magda írógépe előtt állva az írónő szavait. Forgatom magamban a titkosság tényét, az elmúlt dolgok és emberek olykor komisz szokását, hogy lepecsételt tartalmakat, titkokat hagynak maguk után. – Mégis mennyi titkod van, Magda? – kérdezem tovább magamban. Mennyi titka lehet valakinek?
A gyógyuláshoz nemcsak gyógyszerre van szükség, hanem arra az erőre is, amit csak a szeretet képes közvetíteni. Idegen környezetben műtétre váró gyerekek megnyugtatására szolgálnak azok a mesék is, amelyek két hangya barátságáról szólnak, miközben észrevétlenül kiemelik a gyerekeket a fájdalom szorításából.
„A hit ugrás a sötétbe – de bízhatunk abban, hogy van valaki, aki megtart minket.” Isten és az édesanya, a halhatatlanság és a bizalom, a dal és a csend párhuzamairól beszélgettünk Szabó T. Anna költővel az idei Ars Sacra Fesztiválon.
Moszul egyik utcája. Romba dőlt házak között a távolban egy tizenéves fiú. Sehol egy teremtett lélek, kétoldalt tíz méter magas törmelékhegy. A fiú túlélte az Iszlám Állam terrorját, s a világ legtermészetesebb módján sétál a háború mementói között.
Függöny mögötti zsoltárokról, az ihlet kegyelmi pillanatáról és a versírás képtelen helyzeteiről is szó esett az idei Ars Sacra Fesztivál Szárnyad árnyékában – Zsoltárok laptopra és papírlapra című irodalmi estjén, ahol három költő és egy zeneszerző engedett bepillantást Istent megszólító, személyes hangú imádságaiba.
Lebilincselő, elnémító élményben van része annak, aki ellátogat a Hegyvidék Galériába, és időt szán az ott kiállító kortárs művészek szakrális munkáira.
Három különböző század, három asszonysors. Valamennyiüket megpróbálta az élet, ők viszont mindent megtettek, hogy széppé tegyék azt – mások számára is. Divatról, házasságról, üldözöttek bújtatásáról, gyógynövényekről és kitelepítésről mesélt a református asszonyok szellemi hagyatékát felidéző tulipános láda az idei Művészetek Völgyében.
A zöld Wartburg szinte mindig tele volt. Egyszer gyerekek ugrándoztak benne, máskor pedig hangosan nevető felnőttek utaztak a múltba az FM 151.7-tel. A műsorvezető Erősvár László.
Hogy a kegyelem szépsége is megjelenhessen, ahogy Isten könyörült rajtunk, a képek alkotója is könyörült a közönségen és saját magán. Nem látható, mégis látható képeket állított ki Votin Dóra festőművész a reformáció 500. évfordulóján.
Fiók vagy kisebb ládika a nagyobb ládába rejtve – ez a ládafia, amelyben a legértékesebb kincseket őrizték a régiek. Közös, értékálló kincseinkre irányítják a figyelmet a taliándörögdi református udvar házigazdái is, akik a Művészetek Völgye idei programsorozatát a reformáció értékeivel gazdagítják.
A Művészetek Völgye református udvarának egyik különlegessége az a festőműhely, ahol a látogatók is bekapcsolódhatnak a fakazetták festésébe. Az alkotások a taliándörögdi református templom mennyezetét díszítik majd. Az alkotóműhelyt Votin Dóra festőművész és Szabó György építész vezetik.
Miközben a montázsait egyedül lehet igazán befogadni, megajándékoznak azzal a felismeréssel is, hogy nem vagyunk egyedül. Jobban kapcsolódunk, mint gondolnánk, igaz, egyedibbek is vagyunk, mint hinnénk. Elesettségünk végzetes, ám reményünk sorsfordító. Baán Katalin képi zsoltárai puhák és kemények, sűrűk és áttetszők, mozdíthatatlanok és folyton változók.
Múzeumi szakértőkből álló nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a budapesti Bibliamúzeum nemrégiben. A nemzetközi megméretésen arany-, ezüst- és bronzdíjat kaptak a megújult múzeum animációs filmjei.