Az elmúlt több mint fél évben keresztyének és más fenyegetett kisebbségekhez tartozó családok tízezrei menekültek el az iraki háborús helyzet elől Kurdisztánba, elsősorban Erbilbe, valamint Duhok kormányzóságba. A magyar segélyszervezet a nemzetközi közösség részeként vesz részt a segítségnyújtásban. Erre nagy szükség is van, hiszen az Iszlám Állam és a kormányerők összecsapásai elől menekülő iraki családoknak csupán egyötöde jut hozzá az alapvető ellátáshoz. A magyarok közreműködésével végrehajtott segélyprogramok a menekülteket eddig ivóvízhez, élelemhez, megfelelő ruházathoz, fűtő- és higiéniai eszközökhöz juttatták. A legtöbben – köztük több moszuli keresztyén egyház tagja – ugyanis egy-két óra alatt hagyták hátra otthonaikat, sokan még a legszükségesebb dolgaikat sem vették magukhoz.

A gyerekekért haltak meg
Erbil kormányzóság területén kétszázezer menekült tartózkodik jelenleg, közülük több ezren menekülttáborokban és egyházi közösségi épületekben élnek. Bálint Gábor, a segélyszervezet munkatársa elmondta, különösen a sokgyermekes családokra, az idősekre és a fogyatékkal élőkre figyelnek, valamint azokra, akik valamiképpen kimaradnak a segélyezési rendszerből. A magyarországi adományok tehát a legrászorultabbakhoz érkeznek.

Sok iraki menekültet családok szállásolnak el vagy albérletben laknak, de több ezerre tehető azoknak a száma, akik hidak alatt, utcákon vagy befejezetlen épületekben húzták meg magukat. Több középosztálybeli, értelmiségi család lett hajléktalan, de a sátrakban élők sincsenek sokkal jobb helyzetben a téli mínuszokban. Aki teheti, nejlonnal borítja be az elfoglalt zugokat.

A legszerencsétlenebb helyzetben a korábban is szerény körülmények között élő jazidik vannak. A közösség nagy veszteségeket szenvedett a menekülés közben: sokan meghaltak; volt, aki kétségbeesésében két gyermekével vetette magát szakadékba, több idős ember pedig öngyilkos lett, hogy a sivatagban a gyerekeknek jusson elég ivóvíz.

Túlzások és a könyörtelen valóság
De nemcsak ők, hanem a káld katolikus, a szír ortodox és katolikus, az örmény ortodox és katolikus, valamint az asszír keleti egyházak és más keresztyén felekezetek tagjai is menekülni kényszerültek. Többen beszámoltak társaik megöléséről, de nem igaz, hogy Irakban százával feszítettek keresztre vagy fejeztek le keresztyéneket – hívta fel a figyelmet Bálint Gábor. „A városok elfoglalása nem úgy történt, hogy jött százezer harcos és lemészárolt mindenkit. A félmilliós Moszult néhány ezren foglalták el. Igaz, a radikálisabbak már az Iszlám Állam kikiáltása előtt is követtek el merényleteket keresztyén lelkipásztorok ellen, de akkor sem végeztek ki minden keresztyént, miután a szélsőséges harcosok átvették a terület feletti uralmat."

A keresztyének Moszulban és a Ninivei-fennsíkon éltek a legnagyobb számban, az Iszlám Állam megjelenésével valamennyien elmenekültek ezekről a vidékekről. Egy ideig speciális adó megfizetése ellenében maradhattak, de ez a rendelkezés jóformán életbe sem lépett, amikor döntés elé állították őket: vagy menekülnek, vagy meghalnak. A nassarah felirat a két rendelkezés kihirdetése között került a házakra, ami azt deklarálta, hogy a keresztyének otthonai és vagyontárgyai az Iszlám Állam tulajdonába kerültek.

Ezek a gyerekek a szír katolikus menekülttáborban laknak

Mentőakció álruhában
Bár a legtöbb keresztyén elmenekült, jó néhányan az elfoglalt területen rekedtek, elsősorban idősek, akik nem kapnak megfelelő orvosi ellátást. Róluk a keresztyén közösségek név szerinti listát vezetnek. Nyáron még száznál is többen voltak, ez a szám novemberre néhány főre csökkent, mivel többüket sikerült kimenekíteni vagy visszavásárolni. Bálint Gábor elmondta, van olyan hívő, akit szunnita ismerőse bujtatott el a birtokán. A helyzet a menekülés óráiban volt a legforróbb: egy szélsőséges muszlim viseletbe öltözött moszuli keresztyén pap két kislányért kellett, hogy visszamenjen az elfoglalt városba. A tizenéveseket ketrecekben tartották fogva, a szélsőségesek tízes nagyságrendben adták-vették őket, szexrabszolgaságra kényszerítve az elrabolt lányokat.

A lelkészek próbálják összetartani a gyülekezeteket az átmeneti helyzetben is – számolt be a segélyszervezet munkatársa, aki a helyszínen több egyházvezetővel is találkozott. Elmondása szerint a keresztyének között komoly összetartás figyelhető meg, a legtehetősebb káld katolikus közösség tagjai segítik a szegényebb híveket. A menekültek leginkább a kurdokra támaszkodhatnak, az iraki Kurdisztán kormánya korábban is támogatta a területén a templomépítéseket. Az egyik egyházi menekülttáborban egy korábban megtért, otthonát ugyancsak elhagyni kényszerült sejk (helyi vezető) fogja össze a menekültek ellátását.

Ez a férfi elmondja menekülésük történetét, és arról is beszél, hogy keresztyén hitéért kész feláldozni az életét.

Igazi hitvallás
"Sajnos az elmúlt fél évben olyan helyeken szűntek meg gyülekezetek, ahol több mint ezeréves hagyománya volt a keresztyénségnek. Az, hogy a keresztyének összepakolták néhány holmijukat, és kizárólag a hitükért hátrahagyták berendezett életüket, valódi hitvallás" – fogalmazott Bálint Gábor. 

Pénzadományokkal segíthetünk
Ha elég adomány összegyűlik, az Ökumenikus Segélyszervezet idén még egy segélyakciót szervez Észak-Irakba. Duhokban több mint félmillió menekültről kell gondoskodni, fűtőeszközökre, élelmiszerre, konyhafelszerelésre és higiéniás eszközökre is szükség van. Az adományozás átlátható rendszerre épül, a szervezet honlapján részletes beszámoló közli, mire fordították a Magyarországról felajánlott összeget. A szükséges segélyárut a helyszínen vásárolják meg, hogy minimalizálják a szállítási költségeket. Bálint Gábor hozzátette, ha a helyzet stabilizálódik, megtörténhet, hogy a magyar segélyszervezet a visszatelepülést is támogatja majd.

Az Ökumenikus Segélyszervezet számlaszámát és a csekkbefizetés feltételeit itt találja.

Jakus Ágnes

Képek: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet

Kapcsolódó cikkeink:

Akiket hitükért üldöznek
Becslések szerint szerte a világon mintegy százmillió főre tehető az üldözött keresztyének száma. Soha nem forgott veszélyben egyszerre ennyi Krisztus-hívő élete, mint napjainkban. 

Rabszolga-felszabadítás napjainkban