Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Településünkről

Mérk nagyközség, melynek neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, a régi
magyar nyelvben népszerű Mérk személynév alapján (névadója minden valószínűség szerint Merch, a
szatmári németek ispánja lehetett), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének a dél-kelet nyírségi
csücskében, a román határ mellett fekszik. A településünkről szóló első feljegyzések.
1299-ből valók, melyek egy Miklós nevezetű nagybirtokos tulajdonaként tüntetik fel.
1318-ban I. Károly az Ákos nemzetségtől elvette és a Gut-Keled nagybirtokos Bátori Bereck fia
Jánosnak adományozta. Ettől kezdve, az ecsedi vár „tartozékává” vált.
1613 után az erdélyi fejedelmek (Bethlen Gábor, majd Rákóczi György) birtoka. II. Rákóczi
Ferenc halála után leánya, Júlia kezével együtt Aspremont gróf része lett, s az ürömben az öröm az,
hogy így megmenekült az elkobzástól.
1724-ben az Aspremont családtól Károlyi Sándor megvette, s így 1945-ig a Károlyiak nagykárolyi
uradalmának szélét alkotta.
1773-ban a földesúr a magyar jobbágyok helyett németeket telepített be, de a németek mellett az
oroszok is megtalálhatóak voltak a községben.
1776-ban az uradalmi összesítés 68 svábgazda nevét őrzi Mérk-Vállaj községekben.
Az 1848-as szabadságharc után a lakosok száma jelentősen csökkent, s az 1873-ban több mint egy
hónapig tomboló kolera-járvány is megtizedelte a lakosságot.
A századforduló után a XVIII. századi német telepítésű község markánsan megőrizte kulturális
elkülönültségét, de az asszimiláció ellen nem tudott hathatósan védekezni. Az 1911-13. évi névtárak
szerint 801 református és 154 egyéb vallású lakója volt. A átkos Trianoni békeszerződés a községet
kiszakította a nagykárolyi vonzáskörzetből. Ez időponttól számítható a sváb kultúra hanyatlása,
hiszen a sváb települések (Csanálos, Fény, Börvely) Romániához kerültek, s így a zárt sváb
települések területi egysége felbomlott. A II. világháborút követően a községből közel 300-350 főt
hurcoltak el az ún. "málenkij robot"-ra sváb származásuk miatt. Ez az az időszak, amikor tömegesen
változtatták meg ("magyarosították") nevüket a község lakói.
1950-ben Mérk és Vállaj községeket egyesítették Mérk-vállaj néven, de 1955-ben ismét önálló
községgé alakult.
Az 1960-as Tsz. szervezés itt zökkenőmentesen ment végbe, aminek az a magyarázata, hogy a sok
vészt megélt svábság nem kívánt újabb megpróbáltatásokat átélni.
1971-től nagyközségi tanácsszékhely, tanácsához tartozik Vállaj és Tiborszállás is.
Az 1990-es választásokat követően Mérk ismét önálló település. A legutóbbi népszámlálás adatai
szerint a lakosság létszáma: 2268. A lakosok közül 803 reformátusnak, 1175 római katolikusnak, 177
görög katolikusnak, 2 evangélikusnak vallotta magát. 73 lakos nem kívánt választ adni, 4 más
felekezethez tartozik, 28 nem tartozik egyikhez sem (???), és 6 esetben nincs válasz.
































Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2024. május 02., csütörtök

    Mi a gyülekezetplántálás titka, és miért érdemes belevágni? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk az április 12-i Nagy-Budapesti Missziói Konferenciá...
  • 2024. május 02., csütörtök

    Júniusban újra lehetőség nyílik lelkipásztorok számára lelkésztovábbképzésen a rezilienciáról tanulni, tapasztalatot szerezni. Ez a négynapos konferen...
  • 2024. május 02., csütörtök

    A gyülekezeti gyermek­táboroztatásban fontos szerepet betöltő szervezeteket hívott a Szentírás Szövetség a budapesti Ráday Házba 2023 tavaszán.
  • 2024. április 30., kedd

    Hogyan teszi Isten alkalmassá az elhívottakat? Interjú Koncz Tiborral, a BKK menetirányító diszpécserével.
  • 2024. április 29., hétfő

    Új könyvük megjelenésének alkalmából a közeledés és távolodás egyensúlyáról, az anyaság kulcsairól és a kapcsolódás alapú elengedés örömteli mivoltáró...
  • 2024. április 29., hétfő

    Hajdúvidékről indult, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyében testvéri közösség fogadta, Lajosmizsén pedig hazaérkezett. Beiktatták Varga-Kovács M...
  • 2024. április 27., szombat

    Ígéretes akadémiai karriert cserélt a kákicsi lelkészi szolgálatra, majd élete nagy részét az Ormánság néprajzi kincseinek megőrzésére és társadalmi p...
  • 2024. április 25., csütörtök

    Az evangélium dinamikus, egyházi életünk viszont jobbára statikus. Mit tehetünk azért, hogy az életet munkáljuk – mások számára is? Lovas András...
  • 2024. április 25., csütörtök

    A Krisztusban kapott szabadságról gondolkodtak a lelkésznők és lelkésznék a Ráday Házban tartott közelmúltbeli találkozójukon.
  • 2024. április 24., szerda

    Alig több mint tíz év alatt vált néhány fős közösségből templomépítővé a szigetszentmártoni református gyülekezet, amely április 20-án rakta le félkés...