A gyülekezet történetének egyik legjelentősebb felújítási projektje valódi példa lehet a református gyülekezetek előtt, a kicsiny közösség jelentős összeget gyűjtött össze az egyházközség épületeinek renoválására. A csabdi reformátusoknak a lelki építkezés legalább olyan fontos, mint a fizikai épülés, ez utóbbi nem valósulhatott volna meg a helyiek összefogása, a sövényfalvai testvérgyülekezet vasárnapi perselyadományai és az állami támogatás nélkül.

A templom környezetében
Az istentiszteleten Hajdú Szabolcs Koppány, a Vértesaljai Református Egyházmegye esperese hirdette az igét az Apostolok cselekedetei harmadik részének első tíz verse alapján. A felolvasott szakaszban Péter és János meggyógyítják a jeruzsálemi templom Ékes kapujában fekvő béna embert Jézus nevében, a Szentlélek ereje által.

„Az apostolok látták a születése óta sánta férfit, aki évtizedek óta koldult a templom kapujában. Semmi sem történt vele, ami egy templom környezetében igenis megtörténhetett volna. Ma is tapintható a veszélye a nagy, díszes templomok, katedrálisok árnyékában lappangó sötétségnek és tehetetlenségnek. A nagy egyházi rendszerek, amelyeket fáradságos módon építünk és fenntartunk, sokszor nem tudják valódi lényegüket kifejteni, nem képesek gyógyulást adni, erőt sugározni. Pedig a templom a változás, az újrakezdés helye és nem a változatlanságé.”

Mást adni
 „Ezüstöm és aranyom nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus nevében kelj fel, és járj!” – szólt Péter a sántához. „A betegnek pontosan arra volt szüksége, ami Péter birtokában volt. Tudnak-e a gyülekezetek többet, mást adni, mint amit a világ ad? Van-e valami nálunk, ami több, mint puszta alamizsna? Kell hogy legyen, hiszen keresztyének vagyunk, krisztusiak, Krisztushoz tartozók.”

„Ünnepelni jöttünk össze, mert van okunk az ünnepre, hiszen a gyönyörűen megújult templom ékesen áll. Van értelme idejönni, mert az épület Isten nagyságát és az emberek tenni akarását hirdeti, de ülnek-e a templom árnyékában hitevesztett emberek? Azt adjuk-e nekik, amink van? Ha igen, akkor gyógyulások lesznek, és a reménytelenek meglátják Istent. Csak azt kell adnunk, amit csak mi tudunk adni, nem többet, de nem is kevesebbet. Ha Isten lelke vezet és formál minket, akkor van értelme felújítani templomainkat.”

Történelmi viharok után
A Fejér megyei településen közel ezerkétszázan élnek, a református gyülekezet százhúsz egyházfenntartót számlál, vasárnaponként húsz-hetven fő van jelen a templomban. A Mezei házaspár 2018 áprilisa óta szolgál Csabdin, ahol a missziói egyházközséget Mezei-Ablonczy Blanka vezeti. Férje, Mezei-Ablonczy Péter ismertette a renoválás előzményeit és menetét. Mint kiderült, ekkora felújítás a második világháborút követő helyreállítás óta nem történt, amikor a harcok miatt a templom teljes tetőszerkezete megsemmisült, és a parókiát is találat érte. Az elmúlt hetven évben ugyan történtek kisebb-nagyobb javítások, ám a teljes felújításra hosszú évtizedeket kellett várni.

 A munkálatokat 2018 szeptemberében kezdték el a templomon és annak befejezése után a parókián, a felújítások idén júliusban értek véget. A templom kívül-belül megújult, teljes vakolat-, nyílászáró- és padlócsere történt, szigetelték a padlást, a parókián korszerűsítették a fűtést, a külső vakolatot lecserélték. A beruházás összköltsége több mint huszonöt millió forint volt, a gyülekezet közel négy és fél millió forintot gyűjtött össze.

Ahova az emberek szívesen jönnek
A gyülekezetet Hajdú Szabolcs Koppány esperes, Huszárovics Antal polgármester, Székely Szilárd sövényfalvai lelkész is köszöntötte. Soltész Miklós államtitkár köszöntőjében kiemelte, a csabdi gyülekezet élni akaró közösség, amely példát mutat a keresztyénség megőrzésében. Hozzátette, amíg Európa egyes területein a keresztény templomokat világi helyekké alakítják át vagy lerombolják, addig Magyarországon és a Kárpát-medencében több ezer templomot újítanak fel.

A megjelenteket dr. Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára is köszöntötte, aki úrvacsorai kelyhet adományozott az egyházközségnek. Az istentiszteleten az elmúlt közel másfél év történéseit, köztük a felújítási munkálatokat is bemutatták képvetítés formájában, az ünnepség végén az énekkar szolgált.

A gyülekezet célja, hogy olyan környezetet teremtsen, ahova az emberek szívesen jönnek, és jól érzik magukat – fogalmazott Mezei-Ablonczy Péter. „A jelenlegi állapotnak nagyon örülünk, ugyanakkor álmaink közé tartozik egy többfunkciós gyülekezeti ház kialakítása is, ahol a gyülekezet aktív tagjai mellett több korosztálynak tarthatnánk rétegalkalmakat. Hosszú távú célunk elérni az önálló egyházközségi státuszt, amely stabilitást jelentene a csabdi református gyülekezetnek.”