Kedvek Gabriella egy ökumenikus iskola alsósait tanítja. Őt kérdeztük, hogyan változik meg szeptembertől az alsó tagozatosok értékelése az eddigi rendszerhez képest?

Az elmúlt években a gyerekek csak félévkor és évvégén kaptak szöveges értékelést a tanulmányaikról, évközben százalékszámmal fejezték ki a teljesítményüket egy dolgozaton. Szeptembertől csak az elsősök kapnak szöveges értékelést, 2-4 osztályig pedig visszaállítják a régi rendszert és mindent osztályzattal fognak értékelni. De ezt minden iskola majd maga döntheti el. Itt felmerül egy csomó adminisztratív probléma, a jelenlegi bizonyítványok, naplók, osztályozó programok szöveges értékelésre vannak tervezve, így új osztálynaplóra és bizonyítványra vagy programra lesz szüksége annak az iskolának, amelyik erre a rendszerre tér át. A most bevezetett rendszerben az első osztályosoknál megmarad a szöveges értékelés, ez az ő korunknál fogva így helyes, és egyben nagyon ösztönzi is őket, mert várják a második osztályt, ahol már jegyeket kapnak mindenre.

Melyek voltak a régi rendszer előnyei és hátrányai, és miben lesz más ez az új - igazából régi - rendszer?

Az előnye az volt, hogy személyre szabottan és árnyaltabban lehetett értékelni egy gyerek munkáját, teljesítményét. A másik fontos érv e mellett, hogy ezeket a kis emberpalántákat ne érje még annyi kudarcélmény. Ez egy európai liberális gondolkodásmódnak a következménye, hogy ezt annak idején bevezették. Ugyanakkor a szülök számára -  mivel maguk is az osztályzási rendszerben nőttek fel -  nem sokat mondott ez a fajta értékelési forma. Megkapja a szülő és a gyerek ezt a sűrűn teleírt A4-es oldalt, és utána eljön megkérdezni minket, pedagógusokat, vajon ez hányast is jelent ez valójában? A gyereknek szintén nem mond semmit, főleg egy elsősnek, aki évvégére éppcsak megtanult olvasni. Ezeknek a 6-10 éveseknek keveset mond, hogy a matematika dolgozat 65% lett, nincs mihez kötnie ezt a számot, így kevéssé motiválja arra, hogy kijavítsa az előző teljesítményét, ill. nem tudja mihez kötni a saját teljesítményét. Csak a legjobb tanulóknak egyformán ösztönző mindkét értékelési rendszer, mert ők mindkét értékelési rendszerben jól teljesítenek.

Az első osztályban mégis fontos szerepe van a szöveges értékelésnek, mert így sokkal jobban össze tudnak szokni mint osztályközösség, hisz mindenki máshonnan érkezik, különböző óvodákból, családból, eltérő szociális háttérrel. Nem alakul ki azonnal az osztály kategorizálódása kitűnőkre, közepesekre, gyengékre.

Hadd mondjak el egy saját példát a kollegáimtól, ami egyértelműen bizonyítja azt, hogy mennyire fontos az osztályzás motivációja egy gyermek életében.  Iskolánk fejlesztő pedagógusa már évek óta foglalkozott egy olyan diákkal, aki ötödikes lenne, de osztályt ismételt, így csak negyedikbe járt. Annyira nem ment a felzárkóztatás, hogy a végén már semmire nem volt rávehető a gyermek, sem tanulni, sem dolgozatot írni, de még az osztályba sem volt hajlandó bemenni. - Ez a fejlesztő pedagógus elkötelezett híve volt a szöveges értékelési rendszernek. - Végső elkeseredésében otthonról elhozott egy matricás füzetet és azt mondta diáknak, ha ezt a feladatot megcsinálod, kapsz egy matricát, ha azt megtanulod, akkor két matricát kapsz. Láss csodát, a dolog azonnal működött és a fiúcskát már semmi nem állította meg abban, hogy a matricás füzete megteljen jutalomfigurával.

Azt gondolom, mind a gyerekek, mind a szülők, mind a tanárok számára sokkal hasznosabb lesz az osztályozós rendszer, mint ami az utóbbi években volt.  Akiknél egyértelműen nem fog nagy sikert aratni ez az új rendszer, azok a gyerekek, akiknek a teljesítménye nagyon gyenge. Mert senki nem örül annak, ha a bizonyítványban egyesek illetve kettesek szerepelnek, hisz az eddig szöveges értékelés sokkal árnyaltabban fogalmazott.

Egyértelműen pártolom, és a munkámat is jelentősen segíti, hogy visszaáll a régi jó bevált osztályzási rendszer, mert így sokkal könnyebb lesz motiválni a gyermekeket egy jobb teljesítmény eléréséhez, a szülők és a diákok is tudni fogják, hányadán állnak pontosan.