Csengettyűk, harangok, pengő húrok, ringató dallamok hangolják a lelkünket: ébresztő! Nem a sötét, nyomasztó, ködbe burkolt hideg napokat várjuk.
Nem csak az valóság, amit a szemünk lát. Most éppen a harangok és pengő húrok muzsikája ölel körül, kívül nem hallani, itt bennem muzsikálnak.

Ülj le és hallgasd!

A zene bennünk születik, s ha a lehangolódott, fásult, jajgatva nyiszorogó lélek-hangszer Isten felé fordul, a húrokat felhangolja, a csengettyűket kifényesíti, a harangokat összezengeti, s az öröm forrásait megnyitja bennünk. Az üzenete nem pillanatnyi kis reménysugár, de megtartó, megelevenítő ígéret:

„Túláradó haragomban egy pillanatra elrejtettem előled arcomat, de örök hűséggel irgalmazok neked – mondja megváltó Urad.” (Ésaiás 54,8)

Átjár ma ez a túláradó zene: „örök hűséggel irgalmazok neked”. Ma a Megváltó szava minden kételyt elsöpörve megszólít, kezdődhet hát a lélek hangolása! De nem én hangolom bensőm a tisztaságra, csak a Léleknek engedek,
ezt csak Ő tudja pontosan. A hangnemek önmagukban a legtisztább hangzásukban magasságokba szárnyalnak, de közben a többiektől elkülönülnek. A tiszta fisz és gesz a húrokon nem csenghet össze, a hagszer hangjait temperálni kell, hogy a hangnemek között átjárva is tisztán csendüljön fel a zene. A jól temperált zongora (Das wohltemperierte Klavier - J.S.Bach) bejárja a legtávolabbi hangnemek szféráit, s így is összecsengve, tisztán adja vissza a Mester üzenetét.

Jól hangolt lélek-hangszereinkkel Megváltónk üzenetét a nagy zenekar részeként, közösségként, együtt adjuk tovább. Ha a tisztánál is tisztább akarsz lenni, s a temperált hangrendszerben nem találod a helyed, lehet, igazad van, mégsem vagy igaz. A lélek-hangszerek sokasága együtt szólaltatja meg a magasztaló éneket: „Királyod érkezik hozzád, aki igaz...” (Zakariás 9,9)