„Uram, segíts meg, hogy törekedjem nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, nem arra, hogy szeressenek, hanem arra, hogy én szeressek."
Assisi Szent Ferenc
A munkánk szerepe Isten tervében
Hívő emberként számtalan módon különbözünk egymástól, valami azonban biztosan közös a legtöbbünkben a Krisztushoz tartozáson túl: dolgozunk vagy dolgoztunk vagy dolgozni fogunk életünk során, és gondolunk valamit a munkáról. A 2023-ban elhunyt nagy hatású lelkipásztor és író, Timothy Keller magyarul nemrég megjelent, Hivatás és elhívás című könyvében megmutatja, hogyan képzelte el Isten a munka szerepét az Édenben, hogyan romlott meg a munkához való viszonyunk és milyen út vezet annak helyreállításáig – és számtalan gyakorlati kapaszkodót nyújt számunkra.
A pénzkereseten és a megélhetésen túlmutató, valamilyen magasztosabb cél érdekében végzett munka és keresztyén életünk találkozási pontjai foglalkoztatnak egy ideje. Gyakran keresem a választ olyan kérdésekre, mint hogy hogyan tekintenek saját munkavégzésükre az egyes szakmák hitben járó képviselői, vagy Istenre tudnak-e mutatni azon túl – vagy épp anélkül –, hogy kollégáiknak mesélnének Jézusról? A Parókia Portál hasábjain az elmúlt két évben több interjút szenteltem a témának, májusi tallózónkban összegyűjtöttem, miként lesz só és világosság a fodrászból, a pékből, a postai csoportvezetőből, az embriológusból, a vegyészből, a forgalomirányítóból, a buszsofőrből és egy multicég alkalmazottjából, de a református munkamorálról is szó esett már.
Amikor megtudtam, hogy a 2023-ban elhunyt Timothy Keller és Katherine Leary Alsdorf az Isten tervében értelmet kapó munkáról írt könyve augusztus elején magyarul is megjelent a Harmat Kiadó és a Kálvin Kiadó gondozásában, nem haboztam sokáig és szinte még forrón belevetettem magam. A New York-i Redeemer Presbiteriánus Gyülekezet alapító lelkipásztorának írói munkássága jól ismert a magyar református közösség előtt is, legyen szó olyan, keresztyén mindennapjainkat meghatározó kihívásokról, mint a bálványok, a szenvedés vagy a kételkedés, de szolgálata inspirációt jelent számtalan, a nagyvárosi misszió és gyülekezetplántálás iránt érdeklődő lelkész számára is.
A Hivatás és elhívás angolul először 2012-ben jelent Every Good Endeavor – Connecting Your Work to God’s Work címmel, a Redeemer gyülekezet Hit- és Munkaközpontjának (Center for Faith & Work) az azt megelőző tíz évben összegyűjtött tapasztalatait is felhasználva. A központot vezető korábbi nagyvállalati vezető és tanácsadó, Katherine Leary Alsdorf közreműködésével készült kötet (a hölgy az elő- és utószót jegyzi) elsődleges célja, hogy „mennyei perspektívából” tekintsünk a munkánkra, felfedezve, hogyan tudjuk abban Istent dicsőíteni és a társadalmat szolgálni. De összegzi azt is, hogy a Bibliában milyen válaszok találhatók az alábbi kérdésekre: Miért akarunk dolgozni? Miért nehéz a munka? Hogyan kerekedhetünk felül a nehézségeken és találhatunk megelégedést a munkában az evangélium által?
A kötet alapvetése, hogy a munka a teremtés, a munkavégzés pedig teremtettségünk része: Isten munkatársaiként vagyunk jelen a világban, legyen bármi a foglalkozásunk. Emberi méltóságunk egyik fő tényezője a munka – legyen az szellemi, fizikai, nagy vagy semmilyen szaktudást nem igénylő –, amely Timothy Keller szerint egyszerre teremt kultúrát (kultivál – művel, ld. 1Móz 2,15), és válik a társadalom szolgálatává – a szeretet kifejeződésének eszközévé.
Az olvasók között sokan lehetnek, akik távol állnak a munka efféle értelmezésétől, teljes joggal: a bűneset következtében ugyanis „…az élet minden területe szétesik: a lelki, testi, társas, kulturális, lélektani, evilági, örökkévaló dimenziók egyaránt.” A könyv második hangsúlyos fejezete ezért azt dolgozza fel, hogy milyen, ha a munka meddő („mindig jóval többet el tudunk képzelni a munka kapcsán, mint amit elérhetünk”), ha értelmetlen (a Prédikátor könyve számtalan példával szolgál erre), ha önző („Szerezzünk magunknak nevet” – ld. 1Móz 11,4, és hogy milyen bálványok akadályoznak meg minket a munkához fűződő egészséges viszony kialakításában.
A szerző leszögezi, hogy „a munka csak akkor áll helyre tökéletesen, amikor a menny újra egyesül a földdel és ’igazi hazánkban’ találjuk magunkat.” A helyreállítás folyamata azonban már most zajlik, ezért fontos, hogy a világ történetét jól értelmezzük: a földi élet lényege nem az önmegvalósítás és az önkiteljesítés, hanem Isten szeretete. A lelkipásztor külön értekezik az üzleti élet, az újságírás, a felsőoktatás, a művészetek, illetve az orvostudomány és az evangélium kapcsolatáról, és amellett érvel, hogy Isten munkatársaiként akkor is Krisztusra mutatunk, ha az nem hordoz közvetlen igei üzenetet.
A könyvben nagy hangsúly van az általános kegyelem fogalmán: Isten kegyelme minden emberre kiárad, függetlenül attól, hogy az adott személy ki van-e választva az üdvösségre vagy sem. Így hoz a nem hívők munkája is áldást a világra és a keresztyének életére egyaránt. Sőt! Timothy Keller kijelenti, hogy bár „a nem keresztyének lelki látása erősen károsodott, Isten az ajándékai nagy részét a nem hívőknek adta.” Gondoljunk csak bele: kisebb a valószínűsége, hogy a fogorvos, aki betömte fogunkat, a gazda, akinek a tehenészetéből a tejünk származik vagy éppen a konyhánkban a csempéket gyönyörűen lerakó hidegburkoló attól függően végzi jól a munkáját, ha elfogadja megváltójának Jézus Krisztust.
Pál apostol az Efezus 6,5-9-ben a szolgák és urak helyes magatartásáról ír, Timothy Keller ezt vetíti a munkavállalók és munkáltatók kapcsolatára, a munka lelkiismeretes elvégzésére, a munka kiadására és felügyeletére. Nem mindegy az sem, hogy az „új iránytű”, azaz a munkához való átformálódott viszonyunk „hogyan van tájolva”: a keresztyének munkavégzésén tűnjön ki a könyörületesség, a nagylelkűség, nehézség vagy kudarc esetén pedig a nyugalom és a higgadtság. Fontos, hogy Jézust tekintsük életünk egyetlen igazi kincsének és ne határolódjunk el a nem hívőktől: „tiszteljük azt, aki másként hisz, egyenrangú munkatársnak tartjuk, ugyanakkor ne szégyelljük, ha Jézussal azonosítanak.”
A könyv szerzője kitér a „munka mögötti munkára”, azaz a munkavégzéshez kapcsolódó fals és energiafaló motivációkra, illetve arra is, hogy munkaképünk csak akkor lesz teljes, ha megvizsgáljuk a nyugalom napjának bibliai értelmét.
A kötet röviden ismerteti a Redeemer Presbiteriánus Gyülekezet Hit- és Munkaközpontjának felépítését, amely ugyan magyar református gyülekezeti valóságunkhoz képest gyökeresen más közegben működik, de jó példával szolgál arra, hogy egy gyülekezet hogyan tudja üzemanyagként használni tagjai szakmai tudását a misszió motorjában. Számomra a hivatáscsoportok példája volt a leginspirálóbb: ezek célja egy adott szakterülethez tartozó hívők számára olyan találkozási pont létrehozása, ahol a hitük mélyítése mellett az evangélium fényében vizsgálhatják meg a hivatásukra jellemző kihívásokat és lehetőségeket. Persze a Redeemerben külön csoportja van a diplomácia, a divat vagy éppen a jog területén dolgozóknak, de a könyv kisebb közösségeknek is bátran javasolja, hogy a hasonló munkakörben dolgozóknak hozzon létre csoportokat, vagy akár az eltérő munkát végzőkkel közösen dolgozzanak fel egy-egy bibliai könyvet és beszéljék meg, kinek mit jelentett az az életére és hivatására nézve.
A Hivatás és elhívás legfőbb értéke számomra abban rejlik, hogy nagyívű teológiai tudás nélkül érthető és az abban foglaltakat szinte azonnal gyakorlatba lehet ültetni, hiszen ha valami, akkor a dolgozói lét mindannyiunk számára jelent valamit. És ha így van, akkor bizonyára arra is kíváncsiak vagyunk, milyen szerepe van a munkának Isten nagy történetében. Függetlenül attól, hogy mit dolgozunk, mennyit tettünk-tanultunk érte, szeretjük-e a munkánkat, vagy hogy a világ szemében rendelkezik-e hozzáadott értékkel.
Talán furcsállhatjuk, hogy a szerző túl sok üzleti életből vett példával él, de ez nem róható fel neki annak tudatában, hogy a Redeemerben jelentős réteget képviselnek az onnan érkezők. Remekül alkalmazza viszont Luther Márton és Kálvin János gondolatait, hiszen a 16. századi reformáció átkeretezte a hivatás fogalmát, és minden munkára kiterjesztette a papi szolgálatokon túl.
Nyűgként éled meg a hétfő reggeleket? Szomorúan veted oda a családodnak, hogy ma mi történt „a melóban”? Keresed, de nem találod Isten útmutatását a munkádban, esetleg azt szeretnéd tudni, hogyan tudsz a társadalom hasznára válni abban, amit végzel? Lelkipásztorként útmutatóra vágysz, hogyan lehet a gyülekezeti tagok munkája az evangélium hirdetésének eszköze? A Hivatás és elhívás mindezekre a kérdéseidre választ fog adni.
Hivatás és elhívás – Hogyan kap értelmet a mindennapi munkánk Isten tervében?
Oldalszám: 296
Harmat Kiadó – Kálvin Kiadó
2025
A kötet megtalálható a Bibliás Könyvesboltban (1092 Budapest, Ráday u. 28.), illetve megrendelhető a Harmat Kiadó és a Kálvin Kiadó honlapján.
Köszönjük a kötet felajánlását a Harmat Kiadónak és munkatársának, Naszádi Krisztinának.