„Fel kellett fognom, hogy az úgynevezett prózai vagy hétköznapi dolgok, amelyek éppen most történnek, jelentik a békesség és megelégedettség lényegét."
Adrian Plass
A Szent Johanna gimi
Abigél, Baradlay Jenő vagy Cecey Éva neve ismerősen cseng sokunk számára. A tizenévesek között ma is akadnak néhányan, akik szívesen veszik kezükbe a kötelező olvasmányokat, ám az olvasni szerető diákok kedvence napjainkban egy magyar lektűr.
Elfelejtett játékok, poros könyvek
Nádasok, erdők, fészerek búvóhelyei, öreg fákra felfutó indák, patakok kövei, indiánüvöltés és puskaropogás – néhány évtizede még ezt jelentették a gyermekkori nyarak és könyvélmények. Gyakran hallani sopánkodó szülőket, nagyszülőket: a mai gyerekek már nem tudják, mi az igazi játék, nem tudják, mit jelent egy jó könyvet egy szuszra elolvasni. Az aggodalomnak hangot adó véleményekben sok igazság lehet – a gyerekek ingerküszöbét az egekbe tornázták többek között az elektronikus médiumok keltette impulzusok.
Vajon meg lehet-e állítani vagy legalábbis késleltetni a folyamatot? Lehet-e még varázsa a gyerekszobának, a csillagos égnek? És azok a gyerekek, akik nem olvasnak, vajon hajlandóak lennének-e még többszáz oldalas könyveket a kezükbe venni?
Úgy tűnik, van, ami nem változik: egy érdekes történetben szívesen elmerülnek a kamaszok ma is. Már amennyiben érzik: az róluk szól.
Egy kamaszlány naplója
A legújabb megfigyelések szerint míg régebben a kevésbé ínyenc olvasók is átverekedték magukat az első harminc-negyven oldalon, mire a regény cselekménye „beolajozódott"; ma már azok is félreteszik a könyvet az első néhány unalmas mondat után, akik egyáltalán hajlandóak voltak kezükbe venni azt.
A manapság országszerte lelkes olvasóközönséget magáénak tudó ifjúsági regény első oldalain tájleírás vagy belső monológ helyett a szereplők fiktív Facebook-adatlapjait olvassuk. Leiner Laura könyve, a Szent Johanna gimi egy francia tagozatos gimnázium mindennapjaiba nyújt bepillantást. A folytatásos regény minden darabja egy-egy gimnáziumi félév eseményeit öleli fel. Az elbeszélő egy kamasz lány, Rentai Renáta, aki naplót ír élményeiről, megemlítve mindent, amit barátairól, kedvteléseiről és plátói szerelmének alakulásáról, azaz egy II. kerületi elitiskola életéről fontosnak tart.
„Magamat látom benne..."
A nyolc kötetesre tervezett regény első része 2010-ben jelent meg, a hatodik részt az elmúlt hétvégén dedikálással egybekötve lehetett megvásárolni, február 28-ától pedig minden könyvesboltban kapható. A Baár-Madas Református Gimnázium diákjai sok más fiatallal együtt már alig várták a sorozat következő részének megjelenését. Portálunknak elmesélték, miért szeretik annyira a Szent Johanna Gimit.
Décsy Dalma kérdésünkre elmondta, ez a regény hozta meg a kedvét az olvasáshoz. A hatodikos diák elárulta, ő maga is ír naplót, ám elképzelhetetlennek tartja élményei majdani kiadását.
– Mintha igaz történet lenne – mondja a hatodikos Koppány Dorottya, aki az olyan ifjúsági könyveket részesíti előnyben, mint a Locsifecsi királynő Meg Cabottól.
A Szent Johanna Gimi Bartha Veronika kedvenc könyvei közé tartozik. A nyolcadikos diák a regény főszereplőjében – a naplót író elbeszélő alakjában – saját magát látja.
Décsy Dalma, Koppány Dorottya, Bartha Veronika
Pocsaji Tirca szeret olvasni, falja az ifjúsági könyveket, a szépirodalom klasszikusai azonban távol állnak tőle, mivel szerinte azok kevésbé tudják megszólítani a mai fiatalokat.
Ki a fontosabb: a barátnő vagy a plátói szerelem? A kamaszokat érintő kérdést a regény sem kerülhette meg. Rácz Dorottya a főhős helyében a legjobb barátnőt választaná.
Bajdik Zsuzsi falja a Szent Johanna-regényeket. A francia tagozatos gimnázium mindennapjai arra ösztönözték a nyolcadikos diákot, hogy ő maga is idegen nyelvi tagozaton tanuljon tovább.
Jó példát mutat
A Szent Johanna gimi értéket közvetítő ifjúsági regény a Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon német–hittan szakos tanára szerint. Bölcsföldiné Türk Emese maga is olvasta a regénysorozat részeit, ő ajánlotta magyartanár kollégája és saját osztálya figyelmébe is.
– Ez a könyv nem a vad fiatalságot mutatja be, hanem egy átlagos, jólelkű, szelíd tinédzser életét. Ez érték, mert a mai világban az a menő, aki eltér, aki más, aki balhékba keveredik, ebben a történetben viszont egy jó kislány van a középpontban.
A pedagógus szerint példaértékű az is, hogy a regényben az iskolai élet önszerveződő.
– A gimnázium hagyománya ellen kezdetben tiltakoznak a szereplők, mégis elfogadják azt, és programokat szerveznek saját maguknak – persze, a határokat feszegetve.
Valóság a regényben
A tanárnő megerősítette, hogy a Szent Johanna gimi azokat a fiatalokat is olvasásra ösztönözte, akik kevésbé szeretik a hosszabb lélegzetvételű könyveket. A pedagógus szerint azokban az osztályokban, ahol a gyerekek korán ráéreznek az olvasás ízére, később is olvasni fognak – bár nem biztos, hogy azokat a műveket, amelyeket szüleik, nagyszüleik olvastak.
– A gyerekek unalmasnak tartják a kötelező olvasmányok hosszú leírásait, mindazt, ami nem pörög úgy, ahogy az életük pörög. Irodalmilag a Szent Johanna gimi szövege nem csúcsteljesítmény, de olvasmányos. Előkerülnek benne mai zeneszámok, és az életük minden színtere: a Facebook, a YouTube, az iPod – ettől lesz élő a gyerekek számára.
Mi lesz Abigéllel?
– Azok a gyerekek, akik olvasnak, elsősorban a családban szívják magukba a könyvek szeretetét. Az iskolában is szervezünk olvasási versenyt: az nyer, aki minél többet olvas; persze, az olvasottakról be is kell számolnia a diákoknak – magyarázza Bölcsföldiné Türk Emese.
A pedagógus szerint nem érdemes amiatt akadékoskodni, hogy a kötelező olvasmányokat kevésbé szeretik a gyerekek, hiszen azok a fiatalok, aki kedvelik a lektűrirodalmat, nagyobb eséllyel veszik majd kezükbe a klasszikusokat is, és addig is megízlelik, milyen érzés, hogy nem lehet egy könyvet letenni. A Szent Johanna gimi ebben is példát nyújt. A főhős, Rentai Reni több társával együtt tagja az iskolai olvasókörnek. A regény népszerűsítésére és a közönségkapcsolat kialakítására létrehozott weboldalon az olvasók válogathatnak azok közül a szépirodalmak közül, amelyeket a regény elbeszélője is olvas.
A tanárnő úgy véli: divat ide vagy oda, az olyan művek, mint A kőszívű ember fiai vagy az Abigél a szókincs, a személyiség és a fantáziavilág fejlesztésében elengedhetetlenek.
Végre nekik is szól egy könyv
A Szent Johanna gimi szereplőinek megrajzolása kissé naivnak hat, hiszen nincsenek deviáns esetek, esetenként túlzásnak is érezzük a szülői szigort. Az ábrázolás egyenetlenségeitől eltekintve Bölcsföldiné Türk Emese úgy véli, nem véletlen, hogy a regényt már negyedik-ötödik osztályosok is olvassák:
– Ebben a korban bizonyos területen még valóban ilyen szelídek a gyerekek. A Baár-Madasba is hasonló diákok járnak, odafigyelnek rájuk otthon. Azoknak a gyerekeknek, akiknek nem kellett nagy mélységeket átélniük, a vágyai is mások. Róluk és nekik is szól végre egy könyv!
Jakus Ágnes