Az Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk - Hősök, mártírok, áldozatok a XX. századi magyar reformátusságból című konferencián Bozsonyi Károly azt hangsúlyozta, hogy egy társadalom lehetőségeit befolyásolja az önmagáról alkotott képe, ez utóbbi középpontjában pedig a történelmi tudat áll. Kitért arra a felmérésre is, amelyben a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos kérdésekre csak a megkérdezettek 40 százaléka tudott tényszerű, érdemi választ adni.

A Károli Gáspár Református Egyetem új- és legújabb kori magyar történeti tanszékének és egyháztörténeti tanszéke konferenciájának fővédnöke, Tőkés László, levelében köszöntötte a résztvevőket. Az Európai Parlament alelnöke egyebek mellett azt írta, hogy "Erdély ügye nem politikai, hanem erkölcsi kérdés". Ez a szemlélet késztette véleménye szerint a XX. századi református hitvallókat, "a hit vértanúit szólásra és cselekvésre". "A XX. század totalitárius múltjával való szembenézés, valamint a kommunista rezsim visszahúzó örökségével való leszámolás egyaránt nemzeti és európai, egyházi és erkölcsi feladatunk" - fogalmazott a levélben.

A kormányzat programja nem hajtható végre áldozatok, hétköznapi vagy akár rendkívüli, heroikus harcok és hűséges tanúságtevő életek nélkül – mondta a konferencián Szászfalvi László államtitkár. Az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár hangsúlyozta: szükség van az áldozatokra a társadalmi életben, Magyarország megújulásában, a gazdasági felemelkedésben, a kultúra, az intézményes szervezeti és civil élet területén, valamint a magánéletben.
Szászfalvi László szerint nehéz lemondást és áldozatot gyakorolni, és nagyon ellentmondásos lehet ennek elvárása is, mert "tömegek mondhatják joggal, hogy több anyagi áldozatot nem képesek elhordozni". Ugyanakkor mára újabb és újabb gesztusok is megjelennek a hírekben az emberi önzés és kicsinyhitűség mellett - hívta fel a figyelmet.
Annak a meggyőződésének is hangot adott az államtitkár, hogy az elődök példája állami vezetőként, hitvallóként vagy egyszerű polgárként "jelentős bátorítás és biztatás lehet a ma Magyarországa számára". "Nemzeti létünkben, társadalmi, országos feladatainkban, a köz- és a magánéletben mindennap jó alkalmak és kínzó szükségek kínálkoznak a hűséges és áldozatos bizonyságtételekre" - fogalmazott.
Az áldozatvállalás megélése gyümölcsöt terem, elmulasztása viszont pótolhatatlan hiányt okoz - tette hozzá. Utalt arra, hogy Magyarország új alaptörvénye hitvallásként értékeli a nemzet erényeit, vallja a biblikus értékeket, és elkötelezi magát a közösen alakítandó jövő iránt, ezenkívül pedig a béke, a szabadság és az egyetértés iránti vágyat deklarálja.
Szászfalvi László szólt arról is, hogy a keresztény tanúságtétel "tudja küldetésének határait", messze áll tőle az öncélú magamutogatás, és törekszik arra, hogy mindvégig hiteles maradjon; a neves és névtelen mártírok sorsában fel lehet ismerni ezeket az ismérveket.

A Dunamelléki Református Egyházkerület Székházának Ráday utcai dísztermében rendezett történészkonferencián előadást tartott mások mellett Raffay Ernő, Popély Gyula, Szakály Sándor, Horváth János, Bognár Zalán, Horváth Erzsébet és Kiss Réka.

Itt meghallgathatja Szászfalvi László államtitkár köszöntőjét.

Kép: Dobó Márti