– Nagyon sokan személyesen is ismerték Gyökössy Endrét, ma is olvassák a könyveit, ezért mi a tudományos munkásságát szeretnénk feldolgozni – árulta el portálunknak Németh Dávid, tanszékvezető egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánhelyettese. A budapesti teológia Gyökössy Endre és az európai pasztorálpszichológia címmel szervez emlékkonferenciát február végén a lelkész-pszichológus születésének 100. évfordulója alkalmából.
– Arra törekedtünk, hogy a lelkigondozói, igehirdetői és valláspedagógiai tevékenységéről is szóljunk, és mindezt elhelyezzük egy tágabb, európai kontextusban is. A konferencián Carl Gustav Jung pszichológiája képviseli az európai kontextust, hiszen a svájci pszichológus nagy hatással volt Gyökössy Endrére. Jung édesapja református lelkész volt, ezért ő maga is nagyon pozitívan viszonyult a valláshoz, és hangsúlyozta annak fontosságát az emberi lét számára. Igaz, Jung értelmezése nem tisztán keresztyéni. Szerinte az ember nem dönthet arról, hogy vallásos legyen vagy sem, mert minden ember a lelke legmélyén isten-emberi természetű, és ez az elmélet a keleti vallások felfogásához áll közel. Gyökössy viszont nem egy általános belső istenképről beszélt, hanem arról, hogy Krisztus akar az emberi lélek középpontjában otthonra találni. Amennyire krisztusi valaki, annyiban hasonlíthat Istenhez – mondja a teológia valláspedagógiai és pasztorálpszichológiai tanszékének vezetője. 

Botcsinálta pszichológusok
– Gyökössy Endre volt az első Magyarországon, aki a lélektan felismeréseit, a pszichoterápia módszereit lelkigondozói munkájában közvetlenül hasznosította. Ugyanakkor nagyon ügyelt arra is, hogy a lélektani módszerek tudatos alkalmazásával a lelkigondozás lényege ne sérüljön, azaz hogy az Isten Igéjét vigyük közel az emberhez, mégpedig gyógyítóan közel. Ez a nyugat-európai pasztorálpszichológia történetében nem történt meg. A lélektani impulzusok hatására nyugaton a lelkipásztorok nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a lelkigondozói munkába, de inkább tanácsadó módon, botcsinálta pszichológusként „tapaszokat" próbáltak helyezni a lelki sebekre, és úgy gondolták, ezzel el is végezték a feladatukat. Gyökössy Endre azonban nagyon világosan képviselte, hogy a lelkigondozás lényege Isten közelségének és kegyelmének megtapasztalása az Ige igazságaival való találkozás által – mondja Németh Dávid.

Zsúfolásig tele
A személyes beszélgetéseken kívül sokszor a szószék is a lelkigondozás helye volt Gyökössy Endre számára.
– Teológus koromban rendszeresen részt vettem evangélizációs sorozatain, amikor egy héten keresztül minden este ő hirdette az Igét. Az Újpest-Újvárosi templom nem volt nagy, ezért idejében el kellett indulnia annak, aki be akart férni egyáltalán a terembe. Ülőhelyről szó se volt, különösen a fiataloknak, de már annak is örült valaki, ha láthatta az igehirdetőt. Érzékeny volt a hallgatóság lelki rezdüléseire – ez volt az ő igehirdetéseinek a sajátossága. Ha a református lelkészek mai igehirdetéseit nézzük, akkor többnyire tanító, részben evangélizáló, hitre segítő prédikációk hangzanak el, és talán legkisebb részben olyanok, amelyek a hétköznapi életkérdésekre próbálnak igei választ kínálni. Steinbach József püspök úr előadásában Gyökössy Endre igehirdetéseinek lelkigondozói jellemzőit szeretné feltárni – ismerteti a dékánhelyettes.

Értelem és érzelem
Gyökössy Endre pasztorálpszichológiai munkássága nemcsak a református egyház számára volt meghatározó, könyvei és igehirdetései katolikus körökben is igen népszerűek. Ezért a konferenciára sem csak református előadókat hívtak meg, Pál Ferenc katolikus pap és mentálhigiénés szakember a lélektani és spirituális dimenziók összefüggéséről fog beszélni. Németh Dávid szerint Gyökössy írásértelmezésében van egy olyan bensőséges misztikusság, ami közel áll a katolikus kegyességhez.
– A katolikusok jobban vonzódnak az olyan igehirdetésekhez, amelyek érzelmileg is megszólítják őket. Mi inkább a kifejtő írásmagyarázathoz szoktunk hozzá, meg akarjuk érteni Isten szándékát, akaratát, döntéseit, és többnyire figyelmen kívül hagyjuk, hogy Ő érzelmileg is meg akar bennünket szólítani. A mai kor a protestáns egyházakban is felébresztette azt az igényt, hogy Istennel teljes lényünkkel találkozzunk, értelmünkkel, szívünkkel, akaratunkkal és a cselekvési képességünkkel is.

Nem pénztári sor
A tanszékvezető szerint Gyökössy Endre igehirdetései éppen az érzelmi többlet miatt voltak annyira népszerűek.
– Emlékszem egy különleges úrvacsorai alkalomra, amikor ő bent ült a szószékben és a mikrofonba Igéket olvasott fel a Bibliából. Nem látta, ki mikor érkezik az úrasztalához és melyik igevers„jut" neki, amikor úrvacsorát vesz, ezért különleges jelentősége volt az ott kapott Igének. Végigolvasta a Szeretet-himnuszt vagy a tékozló fiú történetét Jézus példázatai közül, így nem bámészkodtunk, nem a magunk gondolataival voltunk elfoglalva, hanem Igét hallgattunk akkor is, amikor csönden magunkhoz vettük a szent jegyeket. Minden embernek szüksége van arra, hogy az Istennel való kapcsolatában legyenek a hétköznapi élményektől teljesen különböző átélések, amikor az Isten-közelség szívvel-lélekkel átélhető. Ezt értem misztikusságon. Egy ilyen élmény soha nem hasonlítható ahhoz, amikor sorban állok a pénztárnál, vagy a hétköznapi tennivalóimat végzem, hanem egy kicsit olyan, mint amikor a tanítványok felmentek Jézussal a megdicsőülés hegyére. Az egyház istentiszteleteinek azt az érzést kell közvetíteniük, hogy nem valahol a hétköznapi életben vagyok, hanem a szent hegyre kerültem.

Dobó Márti
Képek: gyokossy.hu, tirek.hu 

A Gyökössy Endre és az európai pasztorálpszichológia emlékkonferenciát február 23-án rendezik meg a Dunamelléki Református Egyházkerület Székházának dísztermében. A részletes programról és a regisztrációról itt olvashatnak bővebben.