Hágában és Dél-Afrikában is a Károli Gáspár Református Egyetem jogászhallgatói képviselték hazánkat a közelmúltban rangos nemzetközi megmérettetéseken. A versenyek a politikai korrektség jegyében zajlottak, ugyanakkor a fiktív perek alapjául olyan rendkívül összetett jogi ügyek szolgáltak, mint a gázai övezetbeli, az afganisztáni vagy az iraki konfliktusok.

Tárgyalásokat szimuláltak
A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság szimulációs versenyén az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói, Kurucz Zsuzsanna, Halmos Márton és Lantos Áhim huszonhat csapattal mérkőztek meg. Az egyetemisták több mint fél évig készültek a nemzetközi büntetőjogi versenyre. Az írásbeli fordulót követő egyhetes szóbeli megmérettetésen a diákok ügyész, védő és kormányzati képviselő szerepébe bújtak, szimulált tárgyalásokon bizonyítva szaktudásukat és rátermettségüket.
– A fiktív ügyek megoldása közben napjainkban is aktuális kérdések vetődtek fel, hiszen a feladatok alapjául szolgáló valós perek kimenetele ez idő tájt dől el. Rendkívül jó, precíz érveket kellett felhoznunk minden esetben, de legalább annyira fontos volt a versenyen a meggyőző erő. Sokat tanultunk azoktól az angolul anyanyelvi szinten beszélő csapatoktól, akik profi módon alkalmazták a jogi szaknyelvet, és előadásmódjuk is lenyűgöző volt – számolt be portálunknak Halmos Márton.

Katonai és jogi akadémiák növendékei ellen
A legtöbb humanitárius jogi kérdést felvető konfliktus a fekete kontinensen zajlik napjainkban is, ezért idén itt rendezték a nagy múltú szakmai vetélkedőt, a Jean Pictet nemzetközi humanitárius jogi versenyt. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szervezte vetélkedőn háromfős egyetemi csapatok vettek részt a világ minden tájáról. Magyarország idén először delegált csapatot a rangos megmérettetésre. A Károli egyetem hallgatói, Tóth Andrea, Dóka Milán és Szalontai Máté az írásbeli fordulóval kvalifikálták magukat az egyhetes döntőbe, amelyet a Dél-afrikai Köztársaságban tartottak. A magyar fiatalok a világ számos országából érkezett 46 csapattal mérték össze tudásukat és képességeiket nem mindennapi módon. A versenyen jogászhallgatók és katonai akadémiák növendékei – többek között az amerikai légierő növendékei – is részt vettek.

Háborús bűnöst is kellett védeniük
A humanitárius jog célja többek között bizonyos személyek védelme fegyveres konfliktus idején, az áldozatok megsegítése és az emberveszteség mérséklése. Az írásbeli selejtezőn a magyar csapat azt a feladatot kapta, hogy egy megszálló hatalom vezetőiként tartsák fenn a rendet, és teremtsék meg a demokráciát egy általuk elfoglalt országban. A szóbeli fordulóban a joghallgatóknak hagyományos tárgyalási szituációk helyett interaktív feladatokat kellett megoldaniuk.
– Összetett és intenzív hetet töltöttünk Dél-Afrikában. Naponta többször is változott a szerepkörünk: voltunk lázadó csapat tagjai, kormánytagok és nagykövetek is. Részt vettünk olyan terepgyakorlaton, amelyen a verseny szervezői és a zsűritagok áldozatok szerepébe bújtak, egy fegyveres csoport pedig elrabolt minket. Máskor egy háborús bűnös védelmében kellett fellépnünk egy nemzetközi jogi iroda munkatársaiként. Megesett, hogy délelőtt még védeni, délután azonban támadni kellett ugyanazt az álláspontot – mondta el érdeklődésünkre Szalontai Máté.
A magyar csapat tagjai megerősítették: a legújabb kori bírósági pereken bármely fél érvei helyénvalóak lehetnek, így a peres ügyeket nem lehet egyöntetű igazságot szolgáltatva megoldani.

Az egyetem nem tanít meg gondolkodni
Mivel a humanitárius jogi kérdésekben a háborús övezetekben élők a leginkább érintettek, itthon nincs szükség tömeges képzésre ezen a területen. Ennek ellenére hazánkat is érintik ezek a jogi kérdések, hiszen a szövetséges haderő szolgálatában több kontinensen szolgálnak magyar katonák a békefenntartó missziókban. A Károli egyetemen Magyarországon egyedülálló módon a joghallgatók külön szemináriumon sajátíthatják el az alapvető humanitárius jogi ismereteket. A rangos nemzetközi versenyeken való részvételük pedig jó ajánlólevélnek számít külföldön, a Pictet-ről elnevezett vetélkedő egykori versenyzői közül ma már többen államfők, illetve az ENSZ kötelékeiben magas pozíciót betöltő szakemberek.
– A magyar diákok ugyanolyan jól felkészültek voltak a hazánkban kuriózumnak számító nemzetközi büntetőjogi és a humanitárius jogi ismeretekből, mint a nemzetközi versenyek többi résztvevője – állapította meg Dobrocsi Szilvia felkészítő tanár. A Károli egyetem tanársegédje szerint a magyar diákok legtöbbször mégsem tudnak kiemelkedni nemzetközi viszonylatban, mivel az egyetemi oktatás nem kényszeríti rá a hallgatókat arra, hogy gondolkodjanak. A szakember hozzátette, nemcsak nemzetközi közegben, hanem Magyarországon is nélkülözhetetlen lenne a jogászok számára a jó retorikai készség és az idegennyelv-ismeret, amelyre az egyetemeken gyakran nem fektetnek elég nagy hangsúlyt.

Élmezőnyben a károlisok
A károlis versenyzők kiutazását a vetélkedőkre szponzorok támogatták az Állam- és Jogtudományi Kar dékánjának megkeresésére.
– Jómagam is évekig tanultam Európa más országaiban és a kontinensen kívül is, így érzem annak a súlyát, hogy ezek a tapasztalatok mennyire megváltoztathatják egy pályakezdő világlátását, mennyire segítik szakmai és személyes fejlődését – mondta Antalóczy Péter portálunknak. A dékán hozzátette, a magyar egyetemek között rendezett jogi versenyek tapasztalatai szerint a károlis joghallgatók az élbolyba tartoznak, hiszen az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon számos díjat elnyertek az utóbbi években.

Jakus Ágnes 

Képek: Jakus Ágnes; Jean Pictet 2012; Szalontai Máté