A Svábhegyi Református Gyülekezet a református vakmisszió és miskolci Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskola munkatársait fogadta május második vasárnapján. A svábhegyi reformátusok nem először tartottak missziós napot: tavaly a ráckeresztúri drogterápiás otthonban gyógyulók vendégeskedtek gyülekezetükben. Berta Zsolt lelkipásztor úgy fogalmazott: a múlt évi látogatás erejét az adta, hogy olyan emberek beszéltek hitre jutásukról, újjászületésükről, akik nagyon nehéz utat jártak meg.
- A svábhegyi, jóléti polgári miliőnktől távol esik az, amit a drogos fiataloktól hallottunk. A keresztyénség élet-halál kérdés mindannyiunk számra, ezt sikerült tudatosítani a a gyülekezetben.

A svábhegyi református templomban tartott istentiszteleten a vakmisszió vezetője, Börzsönyi Jánosné hirdetett igét Mózes első könyve 6. fejezetének első 22 verse alapján.

Mert másként jöttél
A környezetünkből nyert információk csaknem nyolcvan százalékát a látásunk adja. Aki elveszíti látását, könnyen kívül reked a társadalmon. A református vakmisszió munkatársai szeretettel gondozzák a hozzájuk fordulókat, és amint Börzsönyi Jánosné mondja: ezt a szeretetet megsokszorozva kapják vissza.
- Hiába nem látják, mégsem lehet álarccal a vakok között szolgálni, mert a mozdulatodból, a járásodból, a hanghordozásodból rögtön tudják, hogy igazi-e a szeretet, amivel feléjük közelítesz vagy csak póz. Sokszor amikor bemegyek a vakok intézetébe, megkérdezik tőlem: Valami bajod van, Erzsike? - Miért lenne? - kérdezek vissza. - Mert másként jöttél.

Kevesebbet látok, mégis kitágult a világ
A látásromlás, a vakság az életminőség változásával jár. Boda Géza korábban grafikusként dolgozott: látványterveket, illusztrációkat készített, kiállításokat szervezett, azonban szeme romlása miatt nem tudta folytatni munkáját. A férfi ennek ellenére pozitívan áll az élethez és arról beszél, mit hozott a látásának megromlása az életébe.
- Megszabadultam egy csomó nyűgtől, tehertől és bizonyos felesleges ambíciókat lefaragtam az életemből. Kitisztult az életem. Lehámlott rólam a hiúság. Nem vágyom birtokolni tárgyakat, amiknek semmi értelme. Kitágult a világ, bár kevesebbet látok belőle, de élvezem az ízeket, illatokat, beszélgetéseket, nem rohanok, hanem emberi tempóban létezem.

A biztonságot adó kutya
A missziós napon a svábhegyi reformátusok kipróbálhatták, hogy milyen biztonságot adhat gazdájának egy jó vakvezető kutya. Ma leginkább labradorokat képeznek ki vakvezető kutyának, tanításuk két és fél éves korukig tart. Kevés kutya felel meg a magas követelményeknek, hiszen nemcsak barátságosnak, nyugodtnak, okosnak kell lenniük, hanem mindenben fegyelmezetten hallgatniuk kell gazdájukra. Előfordul azonban az is, hogy kutyának meg kell tagadni a parancsot. Utasításra sem mehet tovább, ha az úton gödör tátong, illetve kikerülhetetlen akadály zárja el. A kiképzett kutyák leendő gazdájukkal még hónapokig felügyelet alatt, közösen gyakorolnak, majd együtt tesznek vizsgát. Komondi Piroska, a miskolci Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskola munkatársa azt mondja, a kutya nagyon sokat tud segíteni gazdájának: jelzi a lépcsőket, megkeresi a zebrát, a buszmegállót. A buszon helyet keres a gazdinak, megkeresi az ajtót. A szakember azonban felhívta a figyelmet, hogy a kutya nem GPS és nem taxi. Nem tud a megadott címre elmenni, az útvonalat a gazdának kell fejben tartania.

Magyarországon több tízezer vak ember él, közülük csupán 150-et segít kiképzett vakvezető kutya, pedig ennél sokkal többre lenne szükség. A svábhegyi református gyülekezet tagjainál is nevelkednek leendő vakvezető kutyák, hogy aztán kiképzés után egy vak embertársunkat szolgálják hűséggel.

Szerkesztő: Fekete Zsuzsa
operatőr: Dobó Márti