Mindig nyitva áll

Csak egyetlen napon, az orosz front átvonulásakor nem működött a Fasori Református Templom. Ünnepi istentisztelettel emlékeztek a templom alapkőletételének százéves évfordulójára vasárnap.

 

A templomépítés történetét Nyikos László építészmérnök, a gyülekezet építésügyi gondnoka idézte fel, az igét Somogyi Péter lelkipásztor hirdette a 84. zsoltár 5. verse alapján.

A háborúban is működött

A budapesti Városligeti fasorban álló templomot az 1911-es alapkőletétel után 1913-ban szentelték fel, ezután folyamatosan, még a háborús viszonyok közepette is működött, egyetlen vasárnapot kivéve, amikor 1945. január 2-án a front átvonult a templom mellett, és az orosz csapatok a templom elől lőtték az akkori Király utcát egész nap. A templom megépítését nagyban elősegítette Laky Adolf ékszerész - aki a Szent Koronát javította ki az 1867-es koronázás előtt - 300 ezer koronás adománya. A szakrális épület szecessziós stílusban, Árkay Aladár építész tervei szerint épült meg 1911-1913 között, ablakai pedig Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. Homlokzatának majolikái a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Árkay Aladár mindent maga tervezett, a világítótesteket, a padokat, a falburkolat mintáit és a színes üvegablakokat - tette hozzá. A fasori református templom a főváros legszebb szecessziós műemlékei közé tartozik.

Holland segítség

Az első világháború után a holland reformátusok bőkezű adományaikkal sokat segítettek a magyar hadiárvákon, ennek emlékére az együttműködés gyümölcseként megszületett, a templom szomszédságában álló iskolát az akkori holland trónörökösről, Juliannáról nevezték el. A Julianna Református Általános Iskola ma is működik, miután 1993-ban az állam visszaadta az intézmény épületét. A fasori gyülekezetnek ma is van testvérkapcsolata a hollandiai Papendrecht református gyülekezetével.  Budapest időrendben ötödik református temploma a harmincas években megalakuló Budapesti Egyházmegye központja lett, miután lelkipásztorát, Szabó Imrét esperessé választották. Mind ő, mind lelkésztársa, Dobos Károly aktív részt vállalt a holokauszt idején a zsidóság mentésében.

Több száz hívő az istentiszteleteken

Kettejük sorsában további azonosság, hogy az ötvenes évek kommunista rezsimje idején "odafigyeltek a politikai üldözöttekre is", ami miatt kis, vidéki gyülekezetekbe helyezték át őket. A rendszerváltás után Végh Tamás és Somogyi Péter - utóbbi most a fasori egyházközség elnök-lelkésze - szolgálata idején egyre többen kezdtek újra istentiszteletre járni, jelenleg vasárnaponta 7-800 hívő vesz részt a szertartásokon.

A mintegy ezer hívő befogadására képes fasori református templom homlokzata egyetlen falfelület lőrésszerű ablakokkal, a torony bástyaszerű, zömök, mégis magas. A nagy falfelületen a bejárat uralkodik, fölötte sajátos szecessziós-magyaros kerámiadíszes falmező, afölött hatalmas üvegezett félköríves ablak helyezkedik el. Az épületet magas nyeregtető fedi, meredek oromfalakkal lezárva.
A templom alaprajza egyenlőszárú kereszt, közepén magas kupolával. A kereszt száraiban emeletes karzatok találhatók. A szószék középponti helyzetét a tér egész formálása és díszítése hangsúlyozza. A belső térben megjelennek a szecesszió növényi díszítőelemei és a kerámialapok. Az erősen stilizált, geometrikus elemekre bontott minták őrzik népművészeti gyökereiket, ahogy a faragott bútorok is.

Kép: Devich Márton