Persze aki eleve testvérnek születik, annak nem kell mindezt végigcsinálni. Nagyon érdekes ennek vizsgálata, mit is jelent a fizikai kapcsolat az egy anyától születettek számára. Nem véletlenül van számtalan variációja a még oly egyértelműnek tűnő kifejezésnek is.

Testvéri szeretet, testvériség, vértestvér, tejtestvér, édestestvér, féltestvér, mostohatestvér, testvérbosszú, testvérviszály, testvérgyilkosság.

Egy nagyszerű mesegyűjtemény különböző népek hagyományait szedi csokorba - minden mese testvérek kapcsolódásairól szól. Az ötletes válogatás híven tükrözi a valóságot. A Mesék testvérekről testvéreknek (Magvető Kiadó, 2012) szerkesztője, Boldizsár Ildikó így ír ajánlójában:

„Vannak testvérek, akik szinte mitikus kötelékben élnek, más testvérpárok hallani sem akarnak egymásról.

Legalább annyi mese szól egymás életére törő és egymás sikereit, boldogságát irigylő testvérekről, mint amennyi azokról a testvérpárokról, akik tűzön-vízen át kitartanak egymás mellett, és segítik a másikat minden bajban, sőt, a jutalomosztásnál maguk elé engedik a másikat.

Az ember életében ideális esetben a testvérkapcsolat a leghosszabb időtartamú kapcsolat, több időt van együtt a testvérével, mint a szüleivel, még ha ez nem is egy térben való tartózkodást jelent."

„Volt egyszer két testvér. Ezek annyira összevesztek egymással, hogy látni sem akarták egymást. Egyikük, aki az anyjánál lakott, mindig a barátaival szórakozott, a testvérét látni se akarta, s még azt sem engedte, hogy a nevét kiejtsék előtte. Az anyja gyakran korholta, és mondogatta neki: - Hej, fiam, bármilyen kedvesek is a barátaid, s bármennyire gyűlölöd is a testvéred, tudd meg, hogy a barátaid nem rendes emberek, a testvéred pedig mégiscsak testvér. Testvér testvért nem táplál, igaz, de nehéz annak, akinek nincs. Ha bajban vagy, a barátaid nem segítenek, de a testvér, ha haragban vagytok és gyűlölitek egymást, az akkor is segít."

A magyar nyelv itt is valami nagyon ősi ragaszkodást tükröz. Milyen szép kifejezés: test + vér, más szavakkal: hús + folyadék, egymáshoz szorosan kapcsolódó, elválaszthatatlan dolgok. Éppen ezért megdöbbentő, ha valaki saját testvére, saját vére ellen fordul. A legtöbb szülő számára a legnehezebben elviselhető dolog a gyermekek viszálykodása. Nem véletlenül mondja Jézus sem a végidők egyik jelének a testvérek közti viszályt. „Akkor testvér a testvérét, apa a gyermekét adja majd halálra, gyermekek támadnak szüleik ellen, és vesztüket okozzák." (Márk evangéliuma 13. rész, 12. vers) Ezért jelenik meg Orwell utópisztikus regényében a totális erőszak következménye és a szeretetlenség végső fokaként az, amikor a családtagok egymást jelentik fel, ráadásul ez is számít a legnagyobb érdemnek.

Assisi Szent Ferenc, aki szerzetessé válásakor az összes családi kötelékét elvágta, s magához ölelte a szegényeket, a kitaszítottakat, a peremen lévőket és mondhatjuk: a mindenséget, így énekelte meg a testvériséget: „Fivérem, Nap és nővérem, Hold." Lehet ennyire szoros kapcsolatban lenni a természettel, hogy az ember még a kis szürke verebeket is testvérkéinek érezze?

Fivérem, Nap és nővérem, Hold,
oly ritkán látlak és hallom hangotok.
Nyomaszt a sok gyötrelem és gond.
Mert Isten része, minden földi lény,
értem jóságát és szívem újra él.
Fivérem, Nap és nővérem, Hold,
most végre látlak, hallom hangotok,
megölelném az egész világot.

A testvért nem választja az ember. Az adatik. Vagy nem. Nem tudjuk befolyásolni. De a hiánya meghatározhatja az ember életét. Akinek pedig több testvér adatott, gazdagabbnak érezheti magát, még ha többet kellett is megosztani az életéből, élelméből, a szülők figyelméből. És a legnagyobb csoda, ha ez embernek a hús-vér testvére egyben lelki testvére is.

De mi az a lelki testvér? Ki lehet az? - Erről legközelebb!

Bölcsföldi András
A szerző református lelkipásztor. 

Képek: Füle Tamás

A sorozat további részei:

Felebarát

Barát

Társ