Tovább szőjük a szeretetszálakat határok nélkül

„Mert a nyomorúság sok próbája között bőséges az ő örömük, és nagy szegénységükből a tisztaszívűség gazdagsága lett.” 2 Kor 8, 2

A budai diakónia kibővült gyülekezetlátogató csoportja március utolsó vasárnapján Felvidéken járt, az ipolypásztói és a garamsallói gyülekezetekkel voltunk istentiszteleti közösségben. A látogatásunk konkrét oka, hogy felvidéki barátaink februárban nem tudtak részt venni a „Szeretetszálak határok nélkül” támogató program budapesti városnéző alkalmain, mert egyházmegyei hittanos vetélkedőn voltak a gyermekeikkel. Megbeszéltük, hogy ezt egy későbbi alkalommal pótoljuk, de mi is ellátogatunk hozzájuk. A budai gyülekezetben nagyon sokan vágytak részt venni a felvidéki látogatáson, így összesen tizennégyen keltünk útra vasárnap reggel. A delegáció összetétele is jelezte: ebben a programban minden korosztály szívesen vesz részt, a kisiskolástól a nyugdíjasig minden korcsoport képviseltette magát. Az ipolypásztói gyülekezet nevét pár éve sokan megismertük. Híradásokból tanultuk meg a község nevét, ahol egy súlyos viharkár következtében a torony rádőlt a templomra, nagy károkat okozva. Isten segítségével és a jóakaratú emberek közreműködésével a templom újjá épült, hirdetve Urunk dicsőségét. Az istentisztelet után volt lehetőségünk a gyülekezet tagjaival közelebbről megismerkedni, majd a parókián elfogyasztott közös ebéd után Garamsalló felé vettük az irányt. Itt már évek óta üres a parókia, az ipolypásztói lelkipásztor Nt. Ambrus Erika látja el itt a lelkészi szolgálatokat, másik két környező kis gyülekezettel együtt. Bár Garamsallón már kevesen vannak a reformátusok, de hűséggel kitartanak Istenük és egyházuk mellett. Istentisztelet után itt is alkalom nyílt a gyülekezet tagjaival egy kis beszélgetésre, ismerkedésre.

Csodálatos, ugyanakkor megrázó is volt számunkra a felvidéki gyülekezetekkel együtt töltött nap. Keressük azokat a lehetőségeket, melyek a kapcsolataink, gyülekezeteink épülését szolgálhatják. Istenben bízva reméljük, hogy lesz folytatás! Mi magunk is sokat épülünk egy-egy ilyen közös együttlét során, hiszen sokat tanulhatunk hittestvéreinktől, akik a próbatételeknek, a nehézségekben hűséggel kitartanak, helytállnak a nehéz helyzetekben. Isten áldja meg mindazokat, akik benne bízva hűséggel kitartanak a nehéz, embert és hitet próbáló helyzetekben is! „Szüntelen hálával tartozunk Istennek értetek, testvéreim, amint ez méltó is, hiszen hitetek nőttön nő, és az egymás iránt való szeretet gazdagodik mindnyájatokban, úgyhogy mi magunk dicsekszünk az Isten gyülekezeteiben veletek, állhatatosságotokkal és hitetekkel, amellyel minden üldöztetést és nyomorúságot elviseltek. Ez annak a jele, hogy Isten igazságosan fog ítélni, amikor titeket méltónak nyilvánít az ő országára, amelyért szenvedtek is.” 2 Thess 1, 3-5. A fogadó gyülekezet lelkipásztorának sorai a látogatás után: Köszönjük, hogy velünk töltöttétek ezt a napot. Hiszem, hogy ahogy nekem és a családomnak is, úgy a gyülekezeteimnek is nagy feltöltődés, erő volt az ittlétetek, és egyáltalán, olyan jó volt együtt lenni, köszönet érte az Istennek. (Ambrus Erika vendéglátó ipolypásztói - garamsallói lelkipásztor ) És a látogatók: Én is hálás vagyok Istennek ezért a szép napért, és értetek is, vendéglátóinkért is. Nagy ajándékok ezek, gyümölcsöt termők! (Csenki Zsuzsa) Nagyon jól éreztem magam és remélem sok ilyen lesz még... (Kurkó Csaba) Még mindig a vasárnapi élmények adnak erőt és jó hangulatot számomra. Nagyon jó volt így együtt lenni. Bízom benne, hogy a jövőben még sokszor lesz ilyen alkalmunk.

(Papp Otti)
Fotók Kurkó Csaba
További képek