„Az élet nagy kríziseiben dől el, hogy valóban kapaszkodó a hitem, vagy csak egy útitársam volt a sok közül, akit elhagyok". Hogyan érdemes ott lenni a súlyos betegséggel küzdők betegágya mellett? Mi hangzik el ilyenkor? Mire van szükségük azoknak, akik rálépnek az útra, ahonnan már nem fordulhatnak vissza? Minderről Gecse Attila kórházlelkész beszélt a budapesti református teológián rendezett tanatológiai konferencián.
Ennek a népnek a tagjai vagyunk mindannyian, szükségünk van egymásra és a hazánkra, mint a vízre és a levegőre. Tudományos kutatások igazolták, hogy aki tudja szeretni a hazáját és azért képes áldozatot is hozni, az tovább él – mondta Andrásfalvy Bertalan. A néprajzkutató professzor szerint az ember ott érzi otthon magát, ahol a szerettei élnek, és ahol viszontszeretik.
„Hát, ide figyeljetek! Amikor én kicsi voltam, nemhogy mennyezetig érő karácsonyfánk nem volt, de olykor az ünnepi vacsora is elmaradt. Ajándék pedig: egy kicsi notesz és egy ceruza. A testvéreim sem kaptak többet. És nem nyafogtunk, hanem énekeltünk, szavaltunk, pásztorjátékot adtunk elő a szüleinknek. Boldogan megittuk a citrompótlós teát, rágtuk a krumplis pogácsát meg az almát. Egy jutott mindenkinek.
Ellenkezés a koráramlattal – így fogalmazott legújabb könyvének motivációjáról Pálhegyi Ferenc. A családterapeuta, pszichológus Csakazértis házasság! című könyvében azt írja: az emberek viszolyognak attól, hogy elkötelezzék magukat, pedig a keresztyén ember házasságának az is küldetése a világban, hogy Krisztus és az egyháza közti szeretet-kapcsolatot tükrözze.
A mese úgy okos, hogy érthető, ami ritkaság a mai világban – állítja Berecz András mesemondó. – Ma ugyanis az okos ember ismérve, hogy érthetetlenül beszél. A mese igazat mond, arányérzéke van, segít a magyar nyelvet őrizni, sőt azt is megmutatja, hogy milyen vezetőt lát szívesen a nép maga felett. Valóban kirajzolódik a magyar nép portréja a mesékben?
A felnőttek talán bele sem gondolnak, mekkora kiváltság, hogy több bibliaolvasó kalauz közül is választhatnak, amelyek vezérfonalat adnak a Szentírás naponkénti tanulmányozásához. Mostantól a gyerekek, kiskamaszok egész éves lelki tápláléka is biztosított: 365 napra szóló, igeverseket és rövid magyarázatokat tartalmazó kiadványt jelentetett meg a Harmat Kiadó és a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány. Max Lucado Kegyelem itt és most című kötetéről a fordítóval, Szőczi Jánossal beszélgettünk.
Egyszerű, érdekes történetmesélés és szellemes, korszerű illusztrációk teszik egyedivé a nemrégiben megjelent Nagy családi gyermekbibliát. A Magyar Bibliatársulat és a Kálvin Kiadó közös kiadványát a budapesti Biblia Múzeum kiállítótermében mutatták be tegnap. A gyerekek a leghálásabbak érte, mert érdekes és nem „szájbarágós" – mondta a bemutatón a kötetet magyarra ültető Szabó T. Anna József Attila-díjas költő.
„Külföldön egy idő után rettenetes honvágy gyötör, az ember naponta kimegy a baseli pályaudvarra, csak azért, hogy elolvashassa a feliratot a vonaton: Budapest." – meséli Bereczky Ildikó a honvágyról. A református lelkipásztor tizenegy éve szervezi a Harkányi Szabadegyetemet, amelynek központi témája idén is a haza volt.
Üvegből vannak a parókia falai – tartja a mondás. Egy református lelkész felesége ennek előnyeire mutatott rá: blogot indított, amely konyhájába kalauzolja el a kíváncsi olvasót. Ágostonné Szőcs Anna célja azonban nem a receptek puszta megosztása – lelki eledelt szeretne feltálalni a konyhaművészet iránt érdeklődők egyre népesebb táborában.
Évente mintegy 130 ezer beteget fogad az MRE Bethesda Gyermekkórháza. A legnépszerűbb hazai kórházak egyike az egyetlen egyházi fenntartású gyermekkórház Közép-Európa-szerte. Országos égéssérülteket ellátó központnak ad otthont, de a magas színvonalú ellátás mellett a gyermekek lelki egészségének megőrzésére is gondosan ügyelnek. Tegnap adták át az anyák házát, amelyben tíz súlyosan beteg gyermek édesanyját tudják elszállásolni, hogy éjjel-nappal gyermekeik közelében lehessenek segítve gyógyulásukat.
„Adventben igazából nem elsősorban mi várunk, hanem minket vár az Isten. Nekünk kellene megérkezni Hozzá." Fekete Ágnes 4 hét – Adventi gondolatok című kötetét november 13-án mutatták be az Adna kávézóban, a könyv a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvecskében huszonnyolc rövid áhítat segítségével mélyülhet el az olvasó a várakozásban az évnek ebben a szakában.
Nem szabad összetéveszteni a haza fogalmát az országéval, mert a haza, a nemzet ennél jóval többet jelent. Mit jelent magyarnak lenni a globalizáció korában, hogyan látjuk önmagunkat, hogyan látnak minket mások? – ezekről a komoly kérdésekről is beszélgettünk Szabó Szabolcs tanár-karnaggyal, a Pécs-belvárosi református gyülekezet főgondnokával a harkányi szabadegyetemen.
Mi kell ahhoz, hogy a 21. századi médiazajban elérje az ingerküszöböt az egyházak kommunikációja? Miért nincs „Pálferije" a protestáns egyházaknak? Valóban csak az idősek „fogyasztják" a vallásos tartalmú műsorokat? Ki nyilatkozzon az egyház nevében? – erről is beszélgettünk Fábri György társadalomkutatóval.
Tizenegy lelkipásztort szenteltek fel a budapesti Kálvin téri református templomban csütörtök este. Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök hirdetett igét. Az egyházvezető azt mondta: addig nincs misszió, amíg nincs ígéret. Isten először ígér és csak utána küld.
Egy héten át rakosgatják a „magyarság lelki arcainak cserepeit" a tizenegyedik harkányi szabadegyetem résztvevői. A rendezvény célja az ismeretterjesztés és a gondolatformálás. Az előadók arra a nehéz kérdésre is keresik a választ, hogy kik vagyunk mi, magyarok, hová tartozunk, merre tartunk? Létezik-e a „haza a magasban"?
„Mink csak a napnyugtát níztük, hogy arra lakunk" – mondta az egyik fejkendős asszony. Nemcsak a színpadon, az életben is idősre való kendőt viselt, mire elkezdett beszélni arról, min mentek keresztül a málenkij robotra elhurcolt tiszaladányi fiatalok. Debreczeni Tibor Tiszaladányi jeremiád című darabját a Holokauszt Emlékközpontban adták elő a nagykőrösi református tanítóképző egykori növendékei.
Jónás Tarsis irányába tart. Irtózik Ninivétől, hiszen haragot érez az ellenséges hatalom megalázásai, és a választott nép szenvedése miatt, melynek megtestesítője életében az a hely, ahova Isten eredetileg küldi. Ehelyett a kényelem, gazdagság, luxus és a nagyvárosi lüktetés felé próbál menekülni – ahol nem kell szembenézni a saját lelki sebeivel, ahol nem tanácsolja senki, hogy küzdjön meg az érzelmeivel és nem utolsósorban: a saját haragjával. Dühösen tör föl belőle a mondat: „Haragszom mindhalálig!"
59 évvel ezelőtt, november 4-én verték le a szabadságharcot a bevonuló szovjet csapatok hazánkban. Az 1956-os forradalmat követő megtorlásoknak több mint 26 ezren estek áldozatul. Az ötvenes-hatvanas években lezajlott büntető perekben sok múlt azon, hogy milyen jogászok jártak el az egyes ügyekben: ugyanazért a tettért az egyik bíróságon halál járt, míg a másikon néhány év börtön. A kutatások arra is rávilágítottak, hogy a bírák és ügyészek jó része nem végzett egyetemet, csupán egy „gyorstalpalót".