Lerakták Szandaszőlős új közösségi terének alapkövét a hétvégén: a Szolnoki Református Egyházközség uniós pályázaton nyerte azt a pénzt, amiből közösségi házat építenek, lehetőséget adva arra, hogy a vallási rendezvényeken túl szociális, ifjúsági és szabadidős programoknak is helyet adjon.
Néhány forinttal a zsebükben hunyták le szemüket, álmukba beleszőttek egy egész várost, felébredve sírtak csoda és veszteség miatt. Missziói gyülekezeteket bemutató sorozatunk következő állomása Kozármisleny, ahol azt is megtudtuk, hogyan lesz a ruhásszekrényből templom.
Neki köszönhető, hogy a magyar reformátusoknak sikerült bekapcsolódniuk az európai protestantizmus vérkeringésébe. Már kora hajnalban zsoltárokat énekelt, és nem nyugodott, míg honfitársainak kezébe nem adta a százötven genfi zsoltár magyar fordítását.
A magyar társadalom mindig érzékeny volt a nemzeti függetlenség eszméjére. Amikor a Nemzeti Múzeumnál felcsendül a Himnusz, a Kossuth-nóta, a 12 pont, a Nemzeti dal és a Szózat, az sokkal több puszta visszaemlékezésnél. 1848. március 15-e az a nap, amelyre szinte minden magyar büszke, bárhol éljen a világban. 164 év telt el a forradalom és szabadságharc óta. Vajon mit jelentett a szabadság akkor, és mit jelent most?
Lehet, hogy a szándék megvan, de mozdulni sokszor nehéz - segíteni is könnyebb akkor, ha nem vagyunk egyedül. Várják a jelentkezőket a Szeretethíd önkéntes napokra.
Az utóbbi két-három évtizedben gyakran olyan tulajdonságok, gesztusok vagy éppen betegségek jelennek meg a férfiaknál, amelyek eddig csak a nőkre voltak jellemzőek. A férfiak szép lassan eltűnnek és megjelennek helyettük a pasik. De mi a különbség? Mit kezdünk a nőies férfiakkal? És a férfias nőkkel?
Amikor a reformáció ill. a reformátorok a 16. században megfogalmazták a sola scriptura elvét, tulajdonképpen nem egyebet tettek, mint kiszabadították a Bibliát annak, a középkori egyháznak lelki-szellemi bilincseiből, mely az emberi értelmet és a középkori egyház tekintélyét a Biblia tekintélyével azonos szintre emelte. De a sola scriptura azt is jelentette, hogy a reformáció nemet mondott arra a Bibliától idegen krisztológiára, szoteriologiára és pneumatológiára is, mely az üdvösség elnyeréséhez, az emberi cselekedet értékét, a Krisztus váltságművével azonos szintre emelte.
A Biblia szerint Krisztus földi egyháza a kegyelmet nyert bűnös emberek közössége. Ennek a közösségnek vannak már újjászületett, hitre jutott tagjai, és vannak olyanok is, akik majd ezután fognak újjászületni. De nem kevés azoknak a száma, akikről a Biblia alapján azt mondhatjuk, hogy „közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók” (1Jn 2,19). „Ezek azok, akik különszakadnak, érzékiek, kikben nincsen Szentlélek” (Jud 19) Ezt a tényt erősíti meg Jézus, a tengerbe vetett háló példázatával is: Mt 13, 47-49. Ez azt jelenti, hogy Krisztus földi egyházában (ecclesia militans) mindig voltak és lesznek belső törésvonalak, amelyek megosztják az egyház belső egységét, és jelentősen gyengítik annak erejét, bizonyságtételének hatékonyságát.
2012. március 2-án mint a világ oly sok keresztyén egyházában a Csillaghegyi Református Gyülekezetben is imanapot tartottunk. A világimanapra, - amelynek ebben az évben Malajzia volt a témája,- nemcsak asszony és lánytestvéreink jöttek el, hanem férfitestvéreink is képviseltették magukat. Örömmel töltött el minket, hogy a szervezésből ők is lelkesen kivették a részüket.
A csípősen hideg délelőtti napsütésben lelkészek gyülekeznek a székelyudvarhelyi Református Diákotthon kapujában. Fórumbeszélgetésre hívták az érdeklődőket a szervezők, melynek témája: milyen legyen az Erdélyi Református Egyház és az egyházi vezetés a következő években?
Idén 430 középiskolai csapat vett részt a Közép-európai Brókerképző Alapítvány (KEBA) 11. alkalommal megrendezett tőzsdejátékán. A versenyt a Kecskeméti Református Gimnázium csapata nyerte.
Maguk alá temették a próféták szavait. Ott voltak, amikor lépések tízezrei alatt porzott a föld. Visszhangozták az ellenfelek kiáltását. A Júdeai-sivatag kövei évezredek óta néma tanúk.
Történet a várakozásról és az eljövetelről. Veres Piroska Eljövetel című írása a lap címoldalán olvasható, Fekete Réka fotóművész lebilincselő felvételeivel illusztrálva. A lap vezércikkét Nagy Sándor esperes jegyzi. Írásának címe: Egy imahét margójára.
Ne a szuper nagyhatalmak által megálmodott holdbázisokra gondoljanak, ne is egy katonai támaszpontra, csupán egy falura, ami Pest megye térképén talán éppen akkora lehet, mint egy aprócska gomba.