A jövőre alapításának harmincadik évfordulóját ünneplő középiskola 2013-ban indított szakközépiskolai oktatást az egészségügyi és szociális ágazatban. A képzésekben tanuló diákok a 12. évfolyam végén érettségi vizsgát tesznek magyar nyelv és irodalomból, történelemből és matematikából. A 13. évfolyamot követően érettségiznek idegen nyelvből, a választott szakirány tantárgyából pedig szakmai vizsgát tesznek, ezzel szakképesítést is szereznek: az egészségügyi irányban szakosodó diákok a képzés végén csecsemő- és gyermekápolói, a szociális képzést választók szociális és gyermekvédelmi asszisztensi képesítést.

Életszagú oktatás
Ahogyan Huszákné Vendégh Andrea magyar–angol szakos tanár, egyben egy egészségügyis évfolyam osztályfőnöke elmondta: az intézményben már 2013 előtt lehetett diakónia-ápolástan tantárgyból érettségi vizsgát tenni Kenézné Ádám Zsuzsa munkája nyomán, amely gyakorlatilag megalapozta a technikumi képzést.

A csecsemő- és gyermekápolói szakirányon tanulók a hagyományos középiskolai tanrend mellett átfogó anatómiai, élettani és klinikai ismereteket szereznek az öt év alatt. Mindezeket a szakmában dolgozó (ápolók, mentőtisztek, pszichológusok, szociális munkások) oktatóktól, illetve gyakorlati helyeken sajátítják el, a SJRG partnerintézményei között van a Bethesda Gyermekkórház és a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet is. Volt már olyan diák, aki a gyakorlati helyén maradt dolgozni.

„Ennek köszönhetően a legújabb protokollokat és a szakmai újdonságokat is meg tudjuk nekik tanítani, emellett remekül át tudják látni az egészségügy szellemiségét” – tudtuk meg Tolnai-Kiss Anita egyetemi ápolótól, az ágazat szakmai vezetőjétől.

„Tavaly a szaktárgyból emelt érettségit tett diákok 4,8-as átlagot értek el. Ezen a szakirányon a diákok 80%-a tanul tovább egészségügyi területen, többek között diplomás ápolói, gyógytornász, dietetikus és védőnő szakokon. A végzettek örömmel jönnek vissza hozzánk pályaorientációs napokra arról mesélni, hogy miben könnyíti meg a tanulmányaikat a technikumban töltött idő” – magyarázta a szakember, aki úgy véli, a képzés holisztikus szemlélete a kulcsa annak, hogy diákjaik meg tudják állni a helyüket később választott hivatásukban. „Igyekszünk a tanrendet az életkori sajátosságaik figyelembevételével összeállítani, hogy a gyakorlatokon ne csupán a tananyagot lássák, hanem a szakma megismerése mellett pozitív élményeket is szerezzenek.”

A diákok az oktatás mellett rendszeres résztvevői konferenciáknak és előadásoknak, aktívan bekapcsolódnak a Kórházak Éjszakája-programsorozatba, de versenyeken is jó eredményeket érnek el: „Az egyik diákunk bejutott az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny országos döntőjébe és a legjobb nyolcban végzett, tavaly először vettünk részt a Kossuth Zsuzsa Nemzeti Egyészségügyi Szakképzési Versenyen, de részt veszünk a Semmelweis Egyetem által szervezett Országos Elsősegélyversenyen és a ’Közös ügyünk az ápolás’ országos szakmai versenyen is. Ezek jó alkalmat biztosítanak a gyakorlásra, csapatépítésre, valamint a diákok szakmai önbizalmának növelésére is” – jegyezte meg Tolnai-Kiss Anita.

„A technikumos diákok büszkék, hogy tanulnak olyan életszagú, a való élet és a munka világához kapcsolódó tantárgyakat, amelyekkel az általános iskolában nem találkoztak.

Egy gimnazista sem találkozik olyan esetekkel, mint ők a gyakorlati helyeken vagy a szakoktatók elbeszélései révén, ráadásul a 10. évfolyamon ágazati vizsgát kell tenniük, melyeknek köszönhetően kortársaiknál érettebben lépnek ki az intézményből. Ez a tudás pedig hasznukra válik a szakmai életük mellett később a családi életükben is.”

A képzés oktatói nagy hangsúlyt fektetnek a pszichés vezetésre és a lelki felkészülésre. Arra is felkészítik a diákokat, hogyan kezeljék azokat a helyzeteket, amikor például tragédiával találkoznak. Ebben sokat segítenek az alacsony létszámú osztályok, a frontális és csoportos oktatási formák vegyítése.

„A szakképzési ösztöndíj még jelentős motiváló erő a fiatalok számára: a 4,5-ös átlagon, vagy a felett teljesítők 59 000 forintot kaphatnak”

– hangsúlyozta a szakmai vezető, aki fontosnak tartja a technikumi és gimnáziumi képzésben résztvevők között a hídépítést: az újraélesztés világnapján az egészségügyis diákok elsősegélynyújtási alapismereteket tanítottak gimnazista társaiknak, a nyári gyakorlaton szerzett élményeikből összeállított tablót pedig bárki megtekintheti az iskola aulájában.

Az emmausi tanítványok mellett
Kisturi Eszter ettől a tanévtől kezdve szolgál iskolalelkészként a Sylvesterben, a hittanoktatás és az áhítatok megtartása mellett jelenleg is azon dolgozik, hogyan tudná segíteni az intézmény diákjait. „Igyekszünk formálni őket és belső tartást adni nekik.

Az egészségügyben és a szociális ágazatban különösen fontos kérdés, hogy mi az emberképünk, hogy mit vallunk az életről, mit vallunk az élet kezdetéről és végéről, hogy a krízisekben, a határhelyzetekben mi az a rendezőelv, amely mentén tájékozódunk.

Ezért is tartom különösen jónak, hogy a technikumi tanulók ebben az intézményben számtalan módon kapcsolódhatnak az élő Istennel: hittanóra, istentisztelet, reggeli áhítatok, és számtalan, a hitét gyakorló és megvalló kolléga által” – vélekedett. „Az idei évben a fő hangsúly a személyes kapcsolódáson, a személyes kísérésen van. Ebben a példám az emmausi úton a tanítványok mellé szegődő Jézus képe, aki nem megmagyaráz, nem erőszakoskodik, hanem először figyel és kérdez, meghallgatja a tanítványokat, látja és érti őket. Ezt a fajta szemléletet szeretném megvalósítani a diákok között.”

A lelkész ősszel programot indított „Sétálj a lelkésszel!” néven, amelyben egy-egy órás beszélgetésre hívja az iskola diákjait a közeli Pillangó parkba. „Megpróbálom a lelkigondozást, mint lehetőséget bevezetni, továbbá felkínálom nekik azt, hogy az istentiszteletek után hosszabb szünetben beszélgessünk arról, amit elindított bennük az igehirdetés. Emellett a hittanórák és a helyettesítések is jó alkalmat biztosítanak a diákokkal való kapcsolódásra, az evangélium hirdetésére. Nagy örömömre sok diák nyitott a kapcsolódásra.” Kisturi Eszter hozzátette: hétfőnként a második nagyszünetben fiatalok keresztyén zenét játszanak a Sylvester aulájában, a közeljövőben pedig ifi- és gyülekezetkóstolókat szeretne szervezni a diákoknak.

„Sokkal jobban megszerettem ezt a területet”
Az intézményben tett látogatásunk során három végzős diákkal beszélgethettünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen motivációval érkeztek az iskolai falai közé, hogyan alakult az egészségügyi pályáról alkotott képük, illetve milyen élményekkel gazdagodtak az elmúlt évek során.

„Korábban a bátyám is idejárt, s mivel már gyerekkorom óta vonz az orvosi pálya, úgy döntöttem, hogy itt beleláthatok majd az egészségügy működésébe” – mesélte Budavári Márton, aki gyógyszerész vagy általános orvosi szakra fog jelentkezni. „Voltak elképzeléseim arról, hogy milyen ez a világ, de ez igazából akkor derült ki, amikor a 11. évfolyamon először gyakorlaton vettünk részt.”

Társaival novemberig heti három alkalommal egy szülészeti osztályán leshettek bele a szakmába, legszebb emlékét is itt szerezte.

„Részt vehettem egy császármetszésen, és amellett, hogy ez egy nőgyógyászati nagyműtét a maga valóságával, mégis elérzékenyültem, hogy végigélhettem egy élet világra jövetelét.

Később olyan feladatokból vehettem ki a részemet a gyermekellátási részlegen, mint az injekciózás, a dokumentálás, a vitális paraméterek észlelése, az Apgar-értékek lejegyzése, a kisbabák megmosása és felöltöztetése, de előfordult, hogy a köldökzsinórt is én vágtam el, mert az apuka nem bírta a vért.” Márton hívő családból érkezett, ezért a szakmai rész mellett sokat jelentettek számára az iskolai évek során hitéleti alkalmak, de pozitívumként említette meg a Sylvester épületének infrastrukturális felszereltségét is.

Dogan Esra azért választotta az egészségügyi képzést, mert gyermekkori álma, hogy hivatásszerűen segítsen embertársain. „Amikor elkezdtem a középiskolát, még nem tisztázódott teljesen bennem, hogy hogyan is fog kinézni, de a tanórák és főleg a gyakorlat során minden kikristályosodott. Tudtam, hogy jól választottam, sőt, sokkal jobban megszerettem ezt a területet, mint amikor ide jelentkeztem.”

A diák szintén szülészeti osztályon szerzett élményeit emelte ki legszebb emlékként, és azt tervezi, hogy a Szegedi Tudományegyetemen tanul majd tovább diplomás ápolói képzésen. „Az anatómia volt a kedvenc tantárgyam, a legjobb gyakorlati helynek pedig a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetet tartom.”

Szász Ábel családjában több orvos és mentőtiszt van, ezért mindig is élénk érdeklődést mutatott az egészségügy iránt – jelen állás szerint először a fogorvosi képzésre fogja beadni a jelentkezését.

„Számomra az volt a legfelemelőbb, hogy az egyik intézményben végigkísérhettük egy gyermek gyógyulását az érkezéstől a távozásig. Én kísérhettem rehabilitációra, segítettem a gyógyszerei szedésében, sikerélmény volt, hogy én is hozzájárulhattam a felépüléséhez.”

A fiatalember kedvenc tantárgya a sejtbiológia volt, és kiemelte, milyen közösség vette körbe őt iskolai évei alatt. „A tanárok és a diákok egyaránt buzgók a programok szervezésében, és légkört remekül példázza, hogy sokan visszajárnak azok közül, akik korábban nálunk végeztek” – számolt be.

A Sylvester János Református Gimnázium és Technikum csecsemő- és gyermekápoló képzéséről az alábbi linken érhető el bővebb információ: https://sylvester.hu/szakgimnazium/
A felvételi eljárás menete az alábbi linken olvasható el: https://sylvester.hu/felveteli-eljaras-menete/

Képek: Dezső Attila