Ébredéstörténet a Magyarországi Református Egyházban 1945 és 1950 között

Az ébredés, mint egyház teológiai fogalom


Egyház- teológia- ébredés: e három fogalom szorosan összetartozik. "Az egyház teológia és ébredés nélkül csak emberi organizáció, a teológia száraz tudomány, az ébredés önmagában individuális szubjektivizmussá sekélyesedik." (4, 29. o.) Az 1930-as évektől alakult ki ez a teológiai irányvonal, hogy az említett három szó szorosan összetartozik.

A misszióteológiai megfogalmazásban: "Isten Szent Lelkének olyan kiáradása, melynek hatására aránylag rövid idő alatt tömegek tapasztalják meg Krisztus megváltó hatalmát és szentelik oda magukat Isten országa szolgálatára, az egyház közösségében." (5, 332. o.) Charles G. Finney Az ébredéshez vezető út című könyvében így írt: "Az ébredés a hívők megújulását, föléledését, s az Istentől távol lévők megtérését jelenti. Ha a hívők felébrednek álmukból, a világ megtérésére sem kell sokáig várni. Újra és újra megkísérelték, hogy a gyülekezet különösebb ébredési időszakok nélkül, töretlenül járja a hit útját, ám ez az igyekezet mindig eredménytelen maradt. Nincs más kívánatosabb, mint egy folyamatosan virágzó gyülekezet." (3, 15. o.) Esze Zoltán a Szilágyság ébredése című teológiai szakdolgozatában teljesen máshogy vélekedett az ébredés természetéről: "A Baker's Dictionary of Theology így határozza meg az ébredés fogalmát: az ébredés szó nagyobb erőt hordoz magában, mint amit ma nekünk jelent. Ma sokszor helytelenül felcseréljük az ébredés és az evangelizálás kifejezéseket. Az evangelizálás jó hír közlését jelenti, az ébredés új életre keltést. Ezért nem lehet az ébredés megszervezéséről beszélni." (3, 15. o.) Finney úgy gondolta, hogyha az ember végzi a rábízott missziói munkát, akkor egyből meglesznek a gyümölcsök is. Széles körben sokáig ezt hirdette, de élete vége felé ezeket a téziseket visszavonta. Sok helyen megtörtént, hogy misszionáriusok komoly hitbéli munkát végeztek, de ők maguk már nem láthatták meg a gyümölcsöket. Másoknak adatott az aratás. Így volt ez Magyarországon is: a CE szövetség már több évtizede munkálkodott és imádkozott ébredésért, de csak a 40-es évektől vehetjük észre a nagy tömegek megtérését. "A mustármagnyi munka a negyvenes évek folyamán szinte az egész egyházat átfogó fává terebélyesítette" (6, 214. o.) Isten akkora szánta ezt az ajándékot, szuverén Úr. ("minden dolognak eljön az ideje, és ő ügyel minden cselekedetre" Préd 3, 17b) Nem emberi tényező a döntő, hanem Isten Lelke.

Feltétlenül beszélnünk kell még az ébredés társadalmi hatásairól. Ez teljesen más, mint egy állami intézkedés, paragrafus, törvény vagy akármilyen reform, amely meg kívánja változtatni a társadalmat. Ezt a változást az Isten Lelke hozza, és a kereszt van a középpontban. Sokan azt gondolják, hogy a világháború miatt történt ez. Az emberek megtörtek, lelkileg meggyengültek. Nem, ez a gondolkodás rossz vágányra vezet. Másutt is voltak szörnyűséges háborúk és mégsem volt ébredés. "Isten miért ad lelki megújulást Magyarországnak, a magyar protestantizmusnak? Vajon nem azért, hogy a keresztyén egyház lelkileg felkészülten találkozzék a legszélsőségesebb, a legdurvább szekuralizmussal, a kommunizmussal?" (7, 33. o.) Isten ezzel felkészíti, megerősíti gyermekeit az elkövetkezendő nehézségekre. Úgy is mondhatnánk, hogy kipróbálja őket. Megmutatja, hogy hogyan kell majd viszonyulni az elkövetkezendőben az ellenséghez. "Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket." (Mt 5, 44) "A felébredtek számára ez a világ- akár királyság, akár kommunizmus, akár demokrácia, akár köztársaság- elmúlik." (4, 29. o.) "de az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig a beszéd, amelyet hirdettek néktek."(1Pt 1, 25) Ez a beszéd az Isten Szentlelke által képes az egyházat is egyházzá átformálni.