Vallják, hogy a keresztyénség kultúrateremtő, ezért mindig is rendeztek kiállításokat, zenés-irodalmi esteket a II. kerületi Cimbalom utcai református gyülekezetben, tér azonban kevés volt erre: a templomteret és több lakást is magában foglaló épületben eddig csupán egyetlen, garázsokból kialakított alagsori hittanterembe zsúfolódott a gyülekezet egész közössége és minden rétegalkalma – mondta érdeklődésünkre Mészárosné Hegedűs Zsuzsanna lelkipásztor.

A dunamelléki egyházkerület támogatásával a korábban raktárként használt pincehelyiséget felújították és konyhát is kialakítottak benne, így a gyülekezet élettere megnőtt. A terem otthonos berendezésével méltó helyszínt biztosít a többi közt az ifjúsági csoport és a baba-mama kör rendszeres összejöveteleihez.

„Az elmúlt néhány hónapban, mióta használatba vettük a termet, a gyermekkarácsony, a játszóházak és a gyülekezeti szilveszter alkalmával észrevettem, hogy kis csoportokban beszélgetnek a közösségünk tagjai – erre hely híján korábban nem volt lehetőség. Az, hogy bővült az életterünk, segít egymást is még jobban megismerni” – számolt be a lelkipásztor.

Az új, többfunkcionális, átalakítható gyülekezeti teremben már az első napközis táborukat is megtarthatják – tette hozzá. „Hat iskola van a területünkön, így elsősorban az ifjúságnak szeretnénk kedvezni, ezért került be biliárdasztal, van sakk-készletünk, társasjátékaink. Kertkapcsolatossá vált a régi termünk is, azt is szeretnénk felújítani pályázati pénzből, pingpongasztalt, csocsóasztalt beszerezni. A fiatalokon kívül pedig azokat is szeretnénk megszólítani, akik nem járnak templomba, de érdeklődnek a szellemi tartalmak iránt. Író-olvasó találkozókat, művészeti és irodalmi programokat tervezünk a vonzáskörzetünkben élő értelmiségieknek.

Az új terem olvasósarkába Csomasz Tóth Kálmán és férjem, dr. Mészáros István hagyatékából válogattunk könyveket. Édesapám, néha dr. Hegedűs Loránt püspök szavaival élve lelki-szellemi koordinátarendszerben helyezzük el magunkat: valljuk, hogy a Szentírás Krisztus-központúan kinyit a természettudományok, a bölcsészet és a művészet felé. A lelkipásztorok régen közösségeik vezető értelmiségi rétegéhez tartoztak – mi is szeretnénk bevonni az embereket abba a Németh László-i ’ellengravitációs’ kultúrateremtésbe, melyet a keresztyénség határoz meg.”

Erre a kifelé fordulásra buzdított a 2026. március 28-i ünnepi felszentelési és névadó istentiszteleten elmondott igehirdetésében Balog Zoltán dunamelléki püspök is a napi igeszakasz, Jeremiás könyve 50. fejezete alapján. Mint mondta, a személyes istenkapcsolat élő kell, hogy legyen, de „ha nincs más, mint Jézus meg én, az előbb-utóbb a keresztyén hit beszűküléséhez vezet”.

„Mintha zsebjézusunk lenne: néha elővesszük, hogy a mentálhigiénénket egyensúlyban tartsa” – fogalmazott. A személyes komfortérzet elrendeződésén túl sokan nem gondolják, hogy hatással lehetnének a saját életükön kívülre, csak várják azt az időt, amikor Krisztus teljes uralomra jut saját világa felett; ez azonban védekező mechanizmus – figyelmeztetett. A kettő között nyerhet közösségi, akár nemzeti jelentőséget a hitünk, melyre a magyar történelem is számos példát nyújt – tette hozzá.

„A mi közösségünknek azok is tudnak az ereje lenni, akiknek a genetikája más; és olyan is van, aki közénk születik, és mégis mintha nem is közénk született volna – ezért a vér szavával érdemes óvatosnak lenni. Az viszont biztos, hogy keresztyén hitünk gyakorlása hús-vér emberek közösségében bontakozik ki és terem gyümölcsöt azok között, akikkel összetartozunk.” A püspök hangsúlyozta: a történelem, a nemzet és a kultúra erős kapocs, de nem elegendő. A személyes Krisztus-hit, a szentek közössége és az egész világ sorsa az, ami igazán egybetartozik. Augustinust idézte, aki szerint ebben a világban a háromságok a Szentháromság Isten lábnyomai.

Isten nem mond le népéről, de nem az országban van az egyház, hanem Isten népében lehet benne az egész világ – mondta a püspök. Az Isten megváltó szeretetében pedig az általa teremtett térben a mi országunkkal, életünkkel együtt benne van például Európa, Románia, Ukrajna és Oroszország is. A gyülekezet kaput nyit ebbe a térbe és meghív másokat is, de Krisztus nélkül a pásztorok is csak félrevezethetik az Ő népét. „Ahogy a jeremiási prófécia mondja: az Úr hajlék. Ez egyszerre jelenti a legelőt, az otthont, a biztonságot; az utat, az igazságot és az életet. Ebbe a hajlékba hívunk másokat nyitott ajtóval, bűnbánatban, tanítással” – összegezte Balog Zoltán.

A gyülekezet Megmaradás Kórusa Csomasz Tóth Kálmán énekével, a Krisztus, ártatlan báránnyal készítette a gyülekezetet a nagyhétre

Dr. Nagy Zsolt, a gyülekezet főgondnoka mondott köszönetet a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Budapest-Északi Református Egyházmegye, a Budapest-Szabadság téri Református Egyházközség, valamint a kormányzat támogatásával megvalósult fejlesztésért

Szloboda József esperes köszöntőjében hangsúlyozta: a gyülekezet épülése nem végállomás, hanem kezdet

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a nagyhét eseményeire utalva azt mondta: Jézus szenvedése fájdalmas, de általa mindannyian reményt kapunk, így bármilyen szidalmazás ér, nem térhetünk le a krisztusi útról

A gyülekezet ifjúsága Dobozy Ágoston zongora- és Kövi Bálint csellókíséretével két énekkel köszöntötte az ünneplő gyülekezetet megemlékezve a március 27-én épp 350 éve született II. Rákóczi Ferenc fejedelemről is.

Dr. Papp Anette, a KRE HTK tanszékvezető egyetemi docense a gyülekezet két – régi és új – termének névadóiról, Szenczi Molnár Albert (1574–1634) zsoltárköltő lelkész és Csomasz Tóth Kálmán (1902–1988) teológiai tanár, himnológus lelkipásztor életművéről tartott előadást

A Csomasz Tóth család jelen lévő tagjai nevében unokája, Enikő mondott köszönetet a gyülekezetnek, melynek alapításában nagynénje, Turcziné Tóth Éva is részt vett

A Budapest-Cimbalom utcai Református Gyülekezet választói névjegyzéke mintegy 200 lelket tart számon, a konfirmandusokkal együtt csaknem ugyanennyi aktív tagot számlál. Bibliakör, énekkar, ifjúsági csoport, baba-mama és játszóházas kör, valamint gyermek-istentiszteleti csoport találkozik rendszeresen a Megmaradás templomában.
A hatvan-hetven fő részvételével zajló vasárnapi istentiszteletek után konfirmációs-ifis istentiszteleteket és konfirmációi előkészítőt tartanak. Mészárosné Hegedűs Zsuzsanna lelkipásztor kérdésünkre elmondta: szeretnének férfikört, házaskört, Keresztkérdések-sorozatot, cserkészcsapatot és gyülekezeti hittanórákat, a meglévő mellett még több korcsoportban gyermekórákat, valamint művelődéstörténeti sorozatot is indítani. Ezekhez a most átadott Csomasz Tóth Kálmán terem és a még 1996-ban megnyitott Szenczi Molnár Albert terem is teret biztosítanak.

Képek: Vargosz