Márk evangéliuma - 5. Ha akarod

 Új szövetség - Márk evangéliuma 1:40-45.

ÉS ODAMENT HOZZÁ EGY BÉLPOKLOS, TÉRDRE ESVE KÉRTE ŐT, EZT MONDVÁN: HA AKAROD, MEGTISZTÍTHATSZ ENGEM. JÉZUS MEGSZÁNTA, KINYÚJTOTTA KEZÉT, MEGÉRINTETTE ÉS ÍGY SZÓLT HOZZÁ: AKAROM, TISZTULJ MEG. ÉS AZONNAL ELTÁVOZOTT RÓLA A POKLOSSÁG ÉS MEGTISZTULT. EKKOR ELKÜLDTE ŐT, KEMÉNYEN RÁPARANCSOLT , EZT MONDVÁN NEKI : VIGYÁZZ , HOGY SENKINEK SEMMIT NE SZÓLJ, HANEM EREDJ, MUTASD MEG MAGAD A PAPNAK ÉS VIDD FEL AZ ÁLDOZATOT A TE TISZTULÁSODÉRT, AMIT MÓZES PARANCSOL BIZONYSÁGUL NEKIK. DE AZ ALIGHOGY ELMENT, KEZDTE MINDENFELÉ HIRDETNI ÉS TERJESZTENI AZT, AMI TÖRTÉNT VELE, ÚGY HOGY JÉZUS NYILVÁNOSAN MÁR NEM MEHETETT BE EGY VÁROSBA, HANEM KÜNN, PUSZTA HELYEKEN TARTÓZKODOTT ÉS ODAMENTEK HOZZÁ MINDENÜNNEN.

                                                                                                                     

Régen történt, első osztályos voltam, mikor édesanyánk fertőző májgyulladással kórházba került. Utána minket, gyerekekeit is sorra vizsgáltak, és hármunkat, engem is, betegség által fertőzöttnek találtak, s kórházba utaltak. Sosem felejtem el, mikor bevittek, még a fehérneműt is levettek rólam, ott álltam dideregve, pőrén, kiszolgáltatottan. Semmit se tarthattam magamnál, ami az enyém volt, és semmit nem hozhattak be nekem az enyémek, sőt, nem lehetett látogatni se, míg közel egy hónap múlva azt nem mondta az orvos, hogy jöhetnek értem. Semmi egyébre nem emlékszem, ami megmaradt, ez a megalázó mustra, az elválasztás, elkülönítés, a családi körből való kiszakítás, kirekesztettség.

ÉS ODAMENT HOZZÁ EGY BÉLPOKLOS, TÉRDRE ESVE KÉRTE ŐT, EZT MONDVÁN: HA AKAROD, MEGTISZTÍTHATSZ ENGEM.

ODAMENT HOZZÁ... Olyan egyszerűen hangzik, mintha az volna. Pedig ez törvényszegés, megengedhetetlen lépés, botrány. Gondoljunk bele! Akik ott voltak, nyilván felháborodva húzódtak odébb, hisz egy leprás jött. Gyógyíthatatlan, fertőző betegség, féltek, rettegtek tőle, mert aki megfertőződött, azt nem lehetett megmenteni, azt a tisztátalannak nyilvánították, és kirekesztették, mégpedig Isten parancsa, törvénye szerint. Ha valakin a betegség jeleit észrevették, annak el kellett menni a paphoz. Több héten át tartott ez az elkülönítés, egészen addig, míg bizonyossá nem lett, hogy a bőr foltjai a betegség tünetei. Ráadásul Isten büntetésének tartották, hisz volt rá példa (pl. Mirjám poklossága, mikor Mózes ellen szólt ). Úgy tudom, nem volt fájdalom de megállíthatatlanul terjedt, teljesedett a betegség. Halálra volt ítélve, aki megkapta, megállíthatatlanul munkálkodott benne a halál.

Mózes III. könyvében részletesen le van írva, hogyan kell e betegség jeleihez viszonyulni, milyen sorrendben, mennyi ideig kell megfigyelni, elkülöníteni, kirekeszteni, vagy feloldozni.

"Ha egy ember bőrén daganat, var, vagy fehér folt támad, és poklos kiütés lesz belőle a bőrén, akkor vigyék el... valamelyik paphoz. Nézze meg a pap a bőrén levő kiütést, és ha a szőr a kiütésben fehérré változott, és a kiütés felülete bemélyed a bőrébe, akkor poklos kiütés az. Ha ezt látja a pap, mondja ki, hogy tisztátalan. Ha fehér folt van a bőrén, de a felülete nem mélyed bele a bőrébe, és a szőre sem változott fehérré, akkor különítse el a pap a kiütéses embert hét napig. A hetedik napon nézze meg a pap...A poklos embernek pedig, akin kiütés van, legyen a ruhája tépett, a haja gondozatlan, takarja el a bajuszát, és ezt kiáltsa: tisztátalan, tisztátalan, tisztátalan. Tisztátalan mindaddig, amíg rajta van a kiütés, tisztátalan ő. Egyedül lakjék, a táboron kívül legyen a lakása." III. Mózes 13:1- 46.

A betegséget, az egészségesek közül való kirekesztést, a törvény előírásait alaposan ismerő pap mondhatta csak ki. Kegyetlen, kíméletlen volt a törvény a fertőzés veszélyes volta miatt, Ha kimondták, a leprás többé semmiben nem vehetett részt, kizáródott családból, közösségből, többé semmit se tehetett magáért. Akik tehettek, azoknak közelébe sem mehetett...

Ezért megrázó, amit így mond ez az ember: HA AKAROD, MEGTISZTÍTHATSZ ENGEM...
A halálos beteg és a gyógyítani tudó találkozik. HA AKAROD... Jézus felé indult reménység, a számára elérhetetlen, megszerezhetetlen tisztulásra. Tudja, nincs más esély. Ha könyörül rajta Jézus, megszabadulhat, ha nem, diadalmaskodik rajta, elveszíti a halálos kór.

JÉZUS MEGSZÁNTA, KINYÚJTOTTA KEZÉT, MEGÉRINTETTE ÉS ÍGY SZÓLT HOZZÁ: AKAROM, TISZTULJ MEG. ÉS AZONNAL ELTÁVOZOTT RÓLA A POKLOSSÁG ÉS MEGTISZTULT.

Jézus Krisztus megszánta a minden emberi közösségből kizárt, hozzá futó, elé térdelő, menthetetlenül beteg embert. Ébredt benne a menteni tudás óhaja, akarása: a gyógyító, megtisztító isteni erő. AZONNAL ELTÁVOZOTT A POKLOSSÁG ÉS MEGTISZTULT.

Valaki úgy fogalmazott, hogy a lepra olyan a testnek, mint lelkünknek a bűn. Lehet nem vállalni, lehet mások elől rejteni, míg rejthető, de szabadulni nem lehet következményeitől. Terjed, megfertőz mindent, amivel és akivel kapcsolatba kerülünk. Nem állítja meg, nem teszi meg nem történtté a jobbulás, jobbítás szándéka, hiábavaló az emberi igyekezet...

 

BÓDÁS JÁNOS
             A BIBLIÁM

Van úgy, hogy rámnehezül minden bűnöm
s úgy érzem borzad, aki rám tekint,
el kellene a földről menekülnöm,
de sehol egy biztató fény nem int,
s bárkihez mennék, követ vetne rám...

s asztalomon, mint sokszor, most megint
ragyogni kezd, mint a nap, a Bibliám.