„A „véletlen" szó istenkáromlás. Semmi sem véletlen a nap alatt."
Lessing
Otthonra találni a gyülekezetben
Beiktatták lelkipásztori tisztségébe Lányi Gábort, a Budapest-Budahegyvidéki Református Egyházközségben 2025. október 5-én. A Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök, zsinati lelkészi elnök nyugdíjba vonulása után megüresedő lelkészi szolgálatot immár a gyülekezethez régóta szorosan kötődő, korábban beosztott lelkészként tevékenykedő lelki vezető látja el.
Az ünnepi istentiszteleten Balog Zoltán dunamelléki püspök hirdetett igét Pál apostol thesszalonikaiakhoz írt második levele 2,13–3,5 versei alapján. Imádkozni egymásért: ez ennek az igeszakasznak az egyik lényeges üzenete. „Ahhoz imádkozunk, aki nekünk hitet ajándékozott, és aki részesít bennünket Jézus Krisztus dicsőségében; aki örök vigasztalással bátorít bennünket.” „Hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek”: ezért a gyülekezetért, minden közösségért. „Amikor valakit egy közösség vezetőjének választanak – fűzte hozzá az igehirdető – „akkor elkerülhetetlenek azok a napok, amikor hiányzik a hála, amikor inkább nehézségek vannak, pedig mi szeretnénk jól csinálni. Ennek a hálának egyetlen alapja van, hogy „szeret az Úr”.
„Bizalmunk van az Úrban irántatok” – folytatja Pál apostol. Ez az imádság útja: az Úron keresztül jutunk el a másik emberig. Így születik meg egy közösség és a lelki vezetője közötti bizalom. „Imádkozzatok értünk, hogy terjedjen az Úr igéje”, azaz tudjunk teret engedni, és ne legyünk akadályai Isten igéje erejének, hitelességének. A budahegyvidéki gyülekezet fő vonzereje lehet a minőségi igehirdetés. Ugyanakkor szükséges az is, hogy bevonzzuk azokat, akik még kívül vannak: el kell menni hozzájuk az iskolákba, kórházakba, egyetemekre, az utcákra, vagy a társadalom peremére szorult emberekhez – hangsúlyozta a püspök. Akit pedig megmozdít ez a hívás az Úr szeretetéhez, azt táplálni kell, annak adni kell tanítást, igaz reménységet, örömöt. Mert ma is szól az Úr igéje hozzánk, minden néphez, minden felekezethez és a felekezetnélküliekhez, ezért imádkozzunk együtt – zárta a prédikációt Balog Zoltán.
Az igehirdetést követően Gárdonyi Zsolt orgonaművész előadásában hangzott fel a 134. genfi zsoltár a szerző kétféle feldolgozásában. A beiktatás szolgálatát Kovács Gergely, a Budapest-Déli Református Egyházmegye esperese végezte. Az elöljáró először is köszönetet mondott a lelkészi teendőket ideiglenesen ellátó Berta Zsolt svábhegyi lelkésznek, valamint Szabó Balázs főgondnoknak a presbitérium vezetéséért.
Az ünnepélyes beiktatás jelképeként az esperes átadta a gyülekezet kulcsát Lányi Gábornak, kifejezve, hogy legyen a templomnak és a gyülekezeti háznak jó gazdája, aki elsősorban arra hivatott, hogy Isten igéjét hirdesse. A lelkészi hivatal pecsétjének átadásakor pedig emlékeztetett, hogy a pecsét nemcsak az adminisztratív vezetés szimbóluma, hanem a Szentlélek pecsétje is: „Azon van az Isten áldása, a Lélek pecsétje, ami Tőle van, ami Krisztusra mutat, ami nem emberi dicsőséget szolgál, hanem egyedül az Isten dicsőségét” – emelte ki.
Az esperes áldásmondása után a szép számban megjelent lelkésztársak egyenként kértek igei áldást Lányi Gábor lelkészre, majd Duráczky Bálint missziói gondnok köszöntötte a meghívottakat.
Elsőként Bogárdi Szabó István, az egyházkerület nyugalmazott püspöke, az egyházközség korábbi lelkipásztora a Második Helvét Hitvallás szavaival buzdította Lányi Gábort, feladatát is megnevezve: összegyűjteni a szétszóródottakat az ige és a szentségek köré. „Mert a mai civilizáció szórványlétre sodorja, atomizálja és polarizálja a bensőséges közösségeket. Ezzel szemben az egyház története – pünkösd óta – a szétszéledtek egybegyűjtése” – állapította meg. A közeljövőre is emlékeztetve, a sokszínű gyülekezetről elmondta: „Nem a sznobok kaszinója, hanem a Krisztus gyermekeinek otthona. Ahová te is hazajöttél.”
Az elöljáró beszélt arról, hogy hazajönni több és mélyebb dolog, mint hazatalálni. „Hazajöttél, amikor elfogadtad a gyülekezet lelkészi meghívását. Itt nőttél fel, innen indultál a teológiára, a távoli szolgálatra, és most voltaképpen hazahívott a gyülekezet.” Ugyanakkor emlékeztetett arra is: „Itthon vagy, de jövevény, régi szóval parókus vagy.” Amint lényegében az egész gyülekezet, a Krisztust követő kereszténység jövevény és zarándok, mennyei hazát kereső nép. „Isten tartson meg itthon, az Élet útján!” – kívánta végül a korábbi lelkipásztor.
Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház nyugalmazott püspöke mindenekelőtt megköszönte Lányi Gábor 2012-től három éven át végzett amerikai missziói szolgálatait és annak áldásos következményeit.
„Nagy feladat vár itt rád, amit nem lehet egyedül csinálni. De itt van a gyülekezet, és itt van a presbitérium, mert ezt a szolgálatot csak együtt közösen lehet végezni” – hívta fel a figyelmet az egykori egyházvezető. Beszélt arról is, hogy Jézus képviselete azt jelenti, hogy fel kell venni a szolga alakját. Mert Ő mondja: „aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok.” Végezetül bőséges áldást kívánt a beiktatott lelkész életére, családjára és szolgálatára.
Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora komoly, nagy tudású, ugyanakkor szerény és elkötelezett egyháztörténészként jellemezte Lányi Gábort, akit az Isten sok nemes feladatra rendelt. A rektor kifejezte háláját az eddigi sokrétű egyetemi tevékenységeiért, kezdeményezéseiért.
„Kovász voltál, és fontos kovász maradsz az egyetemünkön. Maradj nálunk továbbra is a lelkipásztori munkád mellett!” – kérte. A budahegyvidéki gyülekezet presbitereként pedig megköszönte és Isten áldását kérte lelkészi szolgálatára.
„Nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben. Csak az lehet a reformáció nyertese, csak az nyer a reformáció nagy kockázatában, akinek az ajkán a szó erővé válik” – erről Földváryné Kiss Réka, a KRE HTK tanszékvezetője beszélt, Ravasz László gondolatmenetét idézve az egyháztörténet gazdag kincsestárából.
A jövőből visszatekintve „a végső konklúzió bízvást lehessen az, hogy ez a gyülekezet nyertese lett a reformáció nagy kockázatának, mert a neves lelkipásztor előd ajkán a szó mindig igévé, Isten igéjének erejévé vált” – fejezte ki jókívánságait az egyháztörténész kolléga.
A köszöntők sorát Szabó Balázs gyülekezeti főgondnok zárta. Beszámolt a lelkészválasztás folyamatáról, és reménységét fejezte ki abban, hogy nagytudású, tapasztalt új lelkipásztoruk hosszú ideig pásztorolja és tanítja majd a közösséget.
„Valahányszor Gábor igehirdetését hallgatom, úgy érzem, hogy a Mindenható áldása van rajtunk, és hálát adok azért, hogy tagja lehetek ennek a gyülekezetnek” – fogalmazott.
Ezt követően a gyülekezeti kórus karnagyuk, Dosek Domokos kántor vezényletével Gárdonyi Zoltán: Mondjatok dicséretet című kórusművét énekelte.
A beiktatott lelkipásztor válaszában köszönetet mondott a gyülekezetnek, a megjelenteknek és az őt köszöntő elöljáróknak, humorosan hozzáfűzve, hogy egyfajta „testen kívüli élményként” hatott rá a sok méltató megnyilvánulás. Felidézte fiatalsága idején a budahegyvidéki közösséghez mint anyagyülekezethez való kapcsolódását is. Az otthonra találás képét felvillantva elmondta: „Ez a gyülekezet sokunknak második otthona. Ez egy jó gyülekezet, ide jó bejönni, itt az embert szívesen fogadják, kíváncsiak rá.” Kifejezte szándékát, hogy lelkészként ő is azon szeretne munkálkodni, hogy együtt még otthonosabbá tegyék a templomi közösséget, ahol az ember önmaga lehet, ahol megértést, békét, nyugalmat kaphat, ahol megpihenhet. „Legfőképp pedig olyan hely legyen, ahol Istenben lehessen otthonra találni” – tűzte ki célul. Végezetül a lelkipásztor egyenként hívott ki és köszöntött négy férfi presbitert, akik 25. éve látnak el szolgálatot a gyülekezetben, és akiket láthatóan a meglepetés erejével ért ez a gesztus.
Az ünnepi alkalom szeretetvendégséggel folytatódott a gyülekezet nagytermében.
Névjegy
Lányi Gábor református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának egyetemi docense, az Egyháztörténeti Tanszék oktatója. 1980-ban született Budapesten, a budahegyvidéki gyülekezethez már apai nagyszülei révén is kötődött, itt konfirmált, és lelkipásztori elhívását is itt kapta 17 évesen. Teológiai tanulmányait először Budapesten, majd ösztöndíjasként Bernben, később pedig doktori tanulmányai alatt a Princeton egyetemen végezte. Mindig szívesen foglalkozott egyháztörténettel, amelyből doktori címet szerzett 2011-ben Budapesten. Eközben 2006 és 2012 között először mint ifjúsági ügyekért, majd mint a hittanoktatásért felelős beosztott lelkész szolgált Budahegyvidéken. 2012-ben kapott meghívást az Egyesült Államok magyar nyelvű gyülekezeteibe, ahol új gyülekezetek plántálását segítette, mindemellett kórházi lelkigondozói végzettséget szerzett. 2016-ban innen hívta haza a budapesti teológia az egyetemes egyháztörténet oktatójának, emellett 2023-ig a Ráday Felsőoktatási Diákotthon intézeti lelkészeként szolgált. Egyetemi oktatóként több mint száz tudományos publikáció szerzője, 2020-ban habilitált, egyetemi docens. 2024 elejétől került ismét Budahegyvidékre mint beosztott lelkipásztor, Bogárdi Szabó István nyugdíjba vonulása után pedig a gyülekezet önálló lelkésze. Feleségével együtt három kislány szülei.
Lányi Gábor református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának egyetemi docense, az Egyháztörténeti Tanszék oktatója. 1980-ban született Budapesten, a budahegyvidéki gyülekezethez már apai nagyszülei révén is kötődött, itt konfirmált, és lelkipásztori elhívását is itt kapta 17 évesen. Teológiai tanulmányait először Budapesten, majd ösztöndíjasként Bernben, később pedig doktori tanulmányai alatt a Princeton egyetemen végezte. Mindig szívesen foglalkozott egyháztörténettel, amelyből doktori címet szerzett 2011-ben Budapesten. Eközben 2006 és 2012 között először mint ifjúsági ügyekért, majd mint a hittanoktatásért felelős beosztott lelkész szolgált Budahegyvidéken. 2012-ben kapott meghívást az Egyesült Államok magyar nyelvű gyülekezeteibe, ahol új gyülekezetek plántálását segítette, mindemellett kórházi lelkigondozói végzettséget szerzett. 2016-ban innen hívta haza a budapesti teológia az egyetemes egyháztörténet oktatójának, emellett 2023-ig a Ráday Felsőoktatási Diákotthon intézeti lelkészeként szolgált. Egyetemi oktatóként több mint száz tudományos publikáció szerzője, 2020-ban habilitált, egyetemi docens. 2024 elejétől került ismét Budahegyvidékre mint beosztott lelkipásztor, Bogárdi Szabó István nyugdíjba vonulása után pedig a gyülekezet önálló lelkésze. Feleségével együtt három kislány szülei.
Képek: Vargosz
